Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 34. szám - A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a polg. prts. javaslata tárgyában

— 267 — Pedig megeshetik, hogy a per folyamán a bujkáló, háznéppel vagy épen lakással sem biró felet a hivatalos kézbesitő fel sem találhatja és ilyenkor a magán-fél nem intézhetné törvényesen akként a kézbesítést, hogy ez az ö közbejöttével sikeresen eszközöltessék. Oly szerkezetet kérünk tehát, mely az aggályt eloszlassa. A 248. §. az ügygondnok-rendeléssel (247 §.) kapcsolatban oly rendelkezést tartalmaz,mintha »ahon nem talált és báznéppelnem biró alperest-re nézve a hirdetmény általi idézésnek »mindjárt a keresetlevél elintézésekor* volna helye. Pedig hát az a dolog menete, hogy a keresetlevél sikertelen kézbesítéséről jelentés tétetik s a további eljárás csak annak az alapján ered meg. A 247. §. a) és b) pontjai eseteiben követendő eljárás nem ugyanegy. Az a) pont esetében (ismeretlen tartózkodás) igenis lehet »mindjárt a keresetlevélben elintézésekor« ügygondnokot és hirdetményt rendelni; de nem így a b) pont esetében. A jelen fejezetből még csak a 249. §-t emeljük ki. Itt a megsemmisítési kereset azon az alapon, hogy felperes alperesnek előtte tudvalevő lakhelyét elhallgatta és hirdetményi eljárást eszközölt, azon megszorításnak von alávetve, hogy legkésőbb 10 év alatt érvényesítendő. Az általános magánjogi elévülés alapján ezen korlátolás mellőzendő volna. Úgyszintén mellőzendő volna azon kijelentés, hogy »az eljárás megs mmisitése harmadik személy által jóhiszemüleg szerzett jogok sérelmére nem szolgált*. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara a következő felterjesztést intézte az igazságügyminiszter úrhoz. Nagy méltóságúm, kir. igazságügyi Miniszter ur! A bírói letétek kezelése tárgyában 1874. évi 36723. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet életbeléptetése óta több év mult el, reményünk azonban, hogy a nehézségek, melyek a rendelet életbeléptetésénél legott felderültek, idők multával enyhülni fognak, mindeddig nem teljesült. A birói letétek elhelyeztetése és kiszolgáltatása körüli eljárás még most is a feleknek és ügyvédeknek legterhesebb és legkellemetlenebb foglalkozásai közé tartozik. A bit ói letéteményezés ép ugy, mint a letétnek kivétele már itt a fővárosban is több napi szorgalmazást és utánjárást vesz igénybe, minek oka főleg abban rejlik, hogy a letéteményezés és a letét kiszolgáltatása mindannyiszor a bíróságoknál s a letéthivatalnál külön-külön őrzött naplóknak egymással való tényleges kapcsolatba hozatalától van függővé téve, mely tényleges kapcsolat előállításához az illető birói közegnek felkerestetése, annak a letéthivatalba való elkisértetése s a tételeknek birói naplóba való átszállitása szükséges, mi igen sokszor csak nagy fáradsággal sikerül. Különösen pedig c/.élszerütlennek, sőt gyakran a felek jogaira nézve hátrányosnak is bizonyul a letéti utalvány előleges kieszközlése. E végből a fél kérvényt tartozik beadni, s habár a letéteményezés néha sürgősnek mutatkozik. — mint pl. akkor, amidőn a tényleges teljesítés különbeni joghátrány terhe mellett bizonyos zárhatár dőhöz van kötve, — a fél a tényleges letételben mindaddig hátráltatva van, míg kérvénye felett a bíróság nem határozott s a végzés ki nem adómányoztatott. Sőt ba történetesen a bíróság a letéteményezés jogosultsága felett más és lalán helytelen nézetben van, és a letétet visszautasitandónak találja, az illető fél oly anyagi joghátránynak van kitéve, mely egyáltalában el nem hárítható. Az előleges birói utalvány kieszközlése azonban még egy más irányban is hátrányosnak mutatkozik, s főleg erre óhajtjuk Nagyméltóságod figyelmét irányozni. A polgári prdtás s a váltóeljárás több esetben biztosítási végrehajtást engedvén meg, oly felek, a kik az ilyen végrehajtástól tarthatnak, ennek lehető leghosszabb időre való feltartóztatása czéljából letéti kérvényt improvisálnak, s azt a végperezben benyújtván, ennek a már is legyökerezett birói gyakorlathoz képest az a következménye, hogy ha a biztosításra jogosult fél másnap biztosítási végrehajási kérvényt nyújt be, ezt a bíróság, minthogy a másik fél letéti kérvényét már beadta, mint idöelőttit elutasítja, s azt csak akkor fogadja el újra, ha alperes a letéti kérvényre kelt letéti utalványnak a kitűzött határidőben eleget nem tett. Látni való pedig, hogy letéti kérvény s az utalvány kiadmányoztatása, különösen ha a törvényszék nem tart mindennap ülést, vagy ha a letéti utalvány leíratása s kézbesittetése nem sürgettetik, sőt történetesen késlelteztetik, több napot vesz igénybe, mi alatt a pernyertes fél biztosítási jogai nyugszanak, és pedig nyugszanak a létre kitűzött határ idő lejárta után is mindaddig, mig a birói kiküldött nem jelentette, hogy a letétet felajánlott fél a tényleges letételt nem eszközölte. Hogy a biztosításra kötelezett fél ezen juristitiumot, melyet a prrdtás különben nem nyújtana, lehetőleg kizsákmányolhatja s vagyonát az alatt vagy félre teheti, vagy más rokonszenvesebb hitelezői által lefoglaltathatja, vagy a csődöt kényelmesen előkészítheti, nem szükséges felemlítenünk. Nem szabad, hogy a törvény ilyen visszaéléseknek eszközt nyújtson, s ugyanazért azon inditványnyal lépünk Nagyméltóságod elé, miszerint a letétek kezelésére vonatkozó rendeletet revisió alá venni s annak hiányait, különösen az általunk jelzett irányban, mielőbb orvosolni méltóztassék. Annak, hogy a letét csnk birói engedély mellett legyen letétbe helyezhető, okszerűségét belátjuk, de nem tartjuk sem czélszerünek, sem jogosnak, hogy a letét csak akkor legyen a letéthivatal által átvehető, hu már a letéti engedély megadatott. E helyett visszanllitandónak 'artanók a municipális bíróságoknál szokásban volt eljárást, mely szerint a fél a leteendő értéket a letéthivatalnál rövid uton átadta, a letéti nyugtát a benyújtani kívánt kérvény külzetére rávezettette s az ekként jelzett kérvényt a bíróságnál benyújtotta, mely felett azután a bíróság határozott, vajon letét megtartandó, vagy ha nincs helyén, a félnek visszaadandó-e? Attól, hogy a felek jogosulatlan letétekkel fognák a bíróságokat elárasztani, nem igen tarthatni; s az általunk javaslott eljárás mindenesetre orvosolni fogná azon bajokat, a melyeket a biztosítási eljárásra vonatkozólag fenébb ecsetelni szerencsénk volt. Egy íiehány év előtt elhunyt, köztiszteletben állt fővárosi Ügyvéd vagyon hátrahagyása nélkül elhalálozván, utána maradt özvegy és több árvagyermek, kik ma a legnagyobb nyomorban élnek. Az özvegy a Nákó-féle (lánczhiddal szemben) házban levő kis dohánytőzsdében keresi saját és gyermekeinek kenyerét. Felkérnők tisztelt kartársainkat, szíveskednének talán az özvegynél maradt könyvtárból egyik-másik jogi könyvet vásárolni, vagy a bélyeg-szükségletet nála az említett tőzsdében fedezni, mi a segélyezésnek gyöngéd s az özvegyre nézve mégis hathatós módja lehetne. Legközelebbi csődbejelentés! határidők : (Aug. 26-tól szept. 2-ig. Einbeck Károly szombathelyi t8z. aug. 26. 27. 28. (109). — Mattersdorfer Lipót z.-egerszegi tsz. aug. 26. 27. 28. (153). — Gürtler Mihály sz.-feliérvári tsz. aug. 26. 27. 28.(167). — Nóvák Mór szegszárdi tsz. aug. 27.28. 29.(148).— Dambiick János s Katalin bpesti e. f. kir. tsz. aug. 27. 28. 29. (177). — Taus/.k Heinrik bpesti ker. s vtsz. aug. 28. 29. 30. (139). — Kulin Lajos s tsa kaposvári tsz. aug. 28. 29. 30. (145). Kinczig Ferencz s neje Kinczig Perenczné aradi tsz. aug. 28. 29. 30. (156). — Popány Heléna szegedi tsz. aug. 28. 29. 30. (169). — Fenéi verker Mina n.-váradi tsz. aug. 28. 29. 30. (187). — Neumann A. N. n.-kanizsai tsz. szep. 1. 2. 3. (166). — Ifj. Svílby Miklós szombathelyi tsz. szept. 1. 2. 3. (173). — (Jerstner Háni nyíregyházi tsz. szept. 1. 2. 3. (179). — Deiltseli Róza rimaszombati tsz. szept. 1. 2. 3. (180). — Allemann István sz.-németi tsz. szept. 1. 2. 3. 1,181). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és beielentés batáridő ; vh. — végrebaitó; LSÍ Ideiglenes; t. = tömeggondnok ; p. = pertigyelo*. A birdetrnények eleien vagy végén levő" számok a „Bpesti Közlöny" a/.ou Izámát jelentik, melyben a birdetmény először megjeleDC A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dobó Imre (1. Akadémia-utcza 5. sz.), Tauber Leo (1. VI. váczi-körut 25. sz.), Dr. Tóth Ernő (1. kigyó-uteza 2. sz.) és Dr. Weiszberger Miklós (1. Józseftér 9. sz.i budapesti lakos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek ; továbbá hogy Bemeié Géza budapesti ügyvéd és kamarai tag, a zalaegerszegi ügyvédi kamara területére történt elköltözése, Tóth Aurél budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig önkénytes lemondása folytán, fenti lajstromból kitörültettek; előbbi ügyiratait Horvátiig József budapesti ügyvédnek, utóbbi pedig Nemes Zoltán budapesti ügyvédnek adta át; végül pedig, hogy Végess Fereiicz fegyelmi uton elmozdított ügyvéd irataira nézve gondnokul lícrnáth Béla budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. Egri Sándor szegedi ügyvéd, ki lakhelyéről bejelentés nélkül ismeretlen helyre elköltözködött, ezennel felhivatik, hogy jelenlegi tartózkodási helyét 45 nap alatt a szegedi ügyvédi kamaránál annál bizonyosabban jelentse be, mert ellenesetben a kamara lajstromából leendő töröltetése iránt törvényes intézkedések fognak megtétetni. Az aradi ügyvédi kamara részéről közbirró tétetik, miszerint a Dombay József X).-gyulai lakos ügyvéd ellen 721/877. és 11/878. számú végzések folytán alkalmazott ügyvédség gyakorlatától való fölfüggesztés, miután panaszlott ügyvéd az ellene emelt bűnvádi kereset alól illetékes birói uton jogérvényesen fölmentetett, e kamara fegyelmi bíróságának f. évi 402. sz. a. kelt határozatával niegszüntettetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Stoján Buzll volt lugosi ügyvéd, elhalálozása folytán, és fíozgán Flóris volt nagybecskereki ügyvéd Nagykikindára, a szegedi kamara területére történt átköltözése folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett; az előbbi irodájára nézve gondnokul Dr. Major János lugosi ügyvéd neveztetett ki; továbbá hogy Hajdú Manó verseczi ügyvéd lakhelyét a kamara területén belül Dettára, és Mangiuca Simon fehértemplomi ügyvéd lakhelyét Oraviczabányára tette át; és végre hogy Hemmen Mátyás uj-aradi ügyvéd az ügyvédi lajstromba folytatólag fölvétetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagy Károly pancsovai lakos ügyvéd e kamara ügyvédi lajstromába folytatólag fölvétetett. A szegedi ügyvédi Kamara részérül ezennel közhírré tétetik, hogy Kossá Dezső ügyvéd lakását Nagylakról Makóra, Szalay Miklós ügyvéd pedig Mindszentről Szentesre, a kamara területén belül, helyezte át; továbbá hogy Kiss László szegedi ügyvéd, az aradi ügyvédi kamara területére lett elköltözése folytán, e kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A nagyváradi Ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Csorvdsy István nagyszalontai lakos ügyvéd e kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Dr. Dusch'iiU Mór rózsahegyi, Dr. llesner Gyula liptószentmiklósi és Országit Tál námésztói ügyvédek e kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek ; ellenben Lehoczky Lénárd volt liptószentmiklósi ügyvéd, bekövetkezett elhalálozása, és Goldberger Jakab volt eperjesi ügyvéd, Kassára lett elköltözése folytán, abból kitörültetett, és az előbb nevezett elhunyt Lehoczky Lénárd ügyvéd irodája részére Syengel Sándor liptószentmiklósi ügyvéd lett gondnokul kirendelve ; végre hogy Bankiss Károly volt poprádi ügyvéd lakását és irodáját a kamara területén belől SzepesSzombatra tette át. A debroc/eni ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Hélium un József szolnoki lakos ügyvéd, elhalálozása folytán, e kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett; irodája részére gondnokul Hegedűi Ferenc* szolnoki ügyvéd neveztetett ki.