Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 26. szám - A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a perrendtartás reformja tárgyában

203 — egyik talpkövét rakja le. Mivé törpül a közel-multnak e nagy alkotása mellett a királyi tábla decentralisatiója! Amaz kíméletlen erővel belenyúlt számtalan historiailag jogosult hatalmi spkiirába; több városnak és vidéknek sértette az érdekét, mint amennyinek bíróságot adhatott, — emennél, a ki érdekelve van, azoknak a száma nem közelíti meg a százat sem; okkal, móddal kímélni lehet a szerzett jogokat, a főváros vele mitsem veszt, a vidék pedig örömmel és hálával fogja fogadni; és osztozni fog ebben az örömben az egész ország, mert közös az érzés, hogy a mely napon megtörik a kir. táblának szertelenül meggyült egysége, az nap meg lesz törve az a legfőbb, sőt a javaslat szerint azon egyetlen akadály, mely minket az észszerű igazságszolgáltatástól elválaszt. Drágább lesz-e az uj szervezetben a második fórum, számszerűleg nem tudjuk. De bizonyos, hogy az átmeneti költség figyelmet sem érdemel. És bár alig szenved kétséget, hogy a második fórumhoz teljes felebbezést kell adni, még sem tudunk okot, miért kellene e forumot okvetlen drágábbnak szervezni. A mit idevágólag az első fórumra nézve felhoztunk, nagy részben erre is találó. A birák létszámát legalább a polgári per miatt alig fog kelleni lényegesen szaporítani, és igy nincs ok, a mely a költség kérdését aggodalmasnak feltüntetné. De feltéve, hogy a szóbeliség behozatalával az igazságszolgáltatás költsége 4—500,000 írttal emelkednék, ezt az aránylag csekély öszszeget döntő akadálynak nem ismerhetjük el. Behozhatjuk megtakarításokkal; legrosszabb esetben a bélyeg-és illetéktörvény segélyével. Nem lesz, ki e czimen szívesen nem adóznék valamivel többet, ha érte cserébe jó és gyors justitiát kap. Nem tudunk egyébként idevágólag sem letenni a reminiscentiákról. Ha nyolcz év előtt, a midőn az óriás deficitek már félreismerhetlenül előrevetették árnyékukat, megvolt az erö a nemzetben megcselekedni azt, a mit az országra is üdvösnek tartott, ha milliókba került is, — nem tudjuk elképzelni, hogy ma nem volna meg az erő és képesség a hasonlithatlanul csekélyebb műveletnek végrehajtására, feltéve, hogy a kormány annak végrehajtását erősen akarja. Az energia a közjó előmozdításában nem sülyedhet ily rövid idő alatt ekkorát. Meg vagyunk győződve, hogy ha Excellentiád a polgári perre is oly személyes gondot fordít, a minőben a jog egyéb ágai részesülnek, és elhatározottan a reform élére áll, sem tekintélyes ellenzőkkel, sem financiális nehézségekkel találkozni nem fog. (Folytatása köv.) Különfélék. — A legfőbb ítélőszék által hozott következő döntvényre felhívjuk olvasóink figyelmét: A fehértemplomi kir. törvényszék súlyos testi sértés miatt vád alá helyezett Lynta Birta György elleni fenyítő ügyben 1878. évi augusztus hó 30-án 7218. sz. alatt következő Ítéletet hozott: Lynta Birta György vádlott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki és e miatt az 1876. évi június hó 8-tól az évi július hó 1-ső napjáig tartott vizsgálati fogságnak betudásával hat heti hörtönre itéltetetik. Indokok: Minthogy a súlyos testi sértésnek tárgyi tényálladéka az orvosi látlelet által constatáltatott és alanyi irányban vádlott ellenében az által begyőződött hogy Balau János, Lázár Jován, Boka Pál, Lázár Juon, és Rossiu Joszif meghitelt tanuk vallomása szerint a pinczében a sértett fél és vádlotton kívül más nem volt, — a mely körülményt vádlott is beismeri, — és hogy a tanuk vallomása szerint akkor, midőn sérült Gutzu Juon a pinczéböl segélyért kiáltott, a pincze ajtaja be volt téve, és igy a lehetőség ki van zárva, hogy sérült a sérüléseket a kőnek elhajtása folytán szenvedte volna, — kétséget nem szenvedhet, hogy vádlott ejtette a sérülten a súlyos testi sértést, még pedig annál is inkább, mivel a sérültnek balczombján észlelt súlyos testi sértés éles eszköztől származott és vádlott maga beismerte, miként a kezében fejsze volt a pinczében. Ennél fogva vádlott súlyos testi sértésben volt bűnösnek kimondandó, és e miatt tekintettel arra, hogy eddig jó előéletű és hogy nejét sérülttel házasságtörésben kapván, felhevült állapotban volt, — az ítéletben kitett büntetés elszenvedésére és a rabtartási és eljárási költség megfizetésében volt elmarasztalandó. Sérültnek fájdalomdija és költségei odaítélendők nem voltak, mert ő szolgáltatott okot sérülésre. Vádlottnak az ítélet érdeme, panaszlónak pedig a kártérítésre vonatkozólag közbetett felebbezések folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1878. évi november hó 25-én 31163. szám alatt következőleg itélt: Az eljáró kir. törvényszék ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. Vádlottnak és a kir. ügyésznek ujabb felebbezéseik folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1879. évi június hó 10-én 4740. szám alatt következő ítéletet hozott: Minthogy a kir. ügyész, az elsőbirósági ítéletre, annak kihirdetése alkalmával megnyugvását jelentette ki, az ugyanazon ítéletet teljes tartalmára nézve helybenhagyó másodfokú bírósági ítélet ellen közbevetett felebbezése hivatalból visszautasittatik. Vádlott felebbezésére pedig, mindkét bírósági itélet megváltoztatása mellett, Lynta Birta György a súlyos testi sértési vád és következményeinek terhe alól, büntethető cselekmény hiányából felmentetik. I nd o k o k: Mert a vizsgálati adatok szerint Lynta Birta György azon alkalommal ejtette Guczu Juonon az orvosi látleletben körülirt súlyos testi sértést, midőn Guczu Juon a vádlott nejével elkövetett házasságtörésben vádlott által tetten éretett. Ily körülmények között Lynta Birta György mint férj házas életének megrontása miatti jogos felindulásában sérelmezvén Guczu Juont. ezen cselekménye bűnvádi beszámítás alá nem esik. — A budapesti kir. ítélő tábla fegyelmi birósága a közvádló kir. főügyészség által L. F. budapesti kir. főügyészségi írnok ellen emelt fegyelmi panasz folytán panaszlott és a közvádló kir. főügyészség nyilatkozatának megtétele után 1879. évi február hó 8-án 92. sz.alatt következő h a t á ro zat o t hozott: L. F. budapesti kir. főügyészségi irnok ellen a fegyelmi eljárás megindításának hely nem adatik, az ügyiratok azonban az 1871. VIII. t.-cz. 28. §-ában körülirt eljárásnak netaláni alkalmazásba vétele végett, jelen határozat jogerőre emelkedése után, a budapesti kir. főügyészhez áttétetni rendeltetnek. Indokok: A kir. főügyész által L. F. főügyészségi irnok ellen a miatt emeltetett panasz, hogy az, segélyezésért benyújtott folyamodványához csatolt s Bossin József gyógyszerész által követelése kielégítésének szorgalmazásául hozzá intézett levélben eredetileg kitett 19 frt összeget, nagyobb segjly kieszközlése czéljából, 49 frtra igazította ki. Jóllehet az iratokból s panaszlott irnok beismeréséből kitetszik, hogy ez az emiitett kiigazítást tette, mindazonáltal azon tényében a hivatali kötelesség vétkes megszegésének jelensége s az 1871: VIII. t.-cz. 20. §-ának a) pontja alá eső fegyelmi vétség tényálladéka nem foglaltatik, minél fogva ellene a fegyelmi eljárás megindítása elrendelhető nem volt; a mennyiben azonban jelzett ténye akár más útra tartozó, büntetésre méltó cselekvényt képez, akár hivatali főnökének s az igazságügyminiszteriumnak megtévesztésére szolgálhatván, az 1871: VIII. t.-cz. 28. §-ában körülírt esetek közé sorozható, s ennek folytán a hivatkozott §-ban körülirt eljárásnak netaláni alkalmazása helyt foglalhatna: az iratoknak jelen határozat jogerőre emelkedése után. a kir. főügyészhezi áttétele elrendelendő volt. A kir. főügyésznek felebbezése folytán a magyar királyi Curia legfőbb itélőszéki osztályának fegyelmi tanácsa 1879. évi február hó 28-án 116. szám alatt következő határozatott hozott : A budapesti királyi Ítélőtábla fegyelmi bíróságának fentebbi keletű és számú határozata indokaiból helybenhagyatik. — A kecskeméti jogakadémia. A régi időktől fogva fenállott, egy idejig beszüntetett, de 1861-ben a magyar törvények visszaállításával egyidejűleg helyreállított kecskeméti reform, jogakadémia az 1875/6. tanévben négy osztályú teljes jog- és államtudományi karrá lön átalakítva, s nyolcz rendes tanári állás akkéut lett rendszeresítve, hogy a város a maga részéről három tanszék felállítását és díjazását ajánlotta fel, a dunamelléki egyházkerület egyet, a helybeli reform, egyház pedig négy tanszéknek ellátását vállalta magára. Rövid három év eltelte után a reform, egyház tanácsa mint egyik fentartó testület f. é. ápril 20-án tartott ülésében azon határozatot hozta, hogy az egyház az ottani jogakadémiánál általa közelebbi években fentartottnégy tanszék további fentartásától anyagi ereje hiányában visszalép. Ennek folytán az egyházkerület f. é. ápril 26. és következő napjain tartott közgyűlésében ama felterjesztést, kapcsolatban a jogakadémiai tanári kar által ugyancsak az egyházkerületi gyűléshez intézett felirattal, tárgyalás alá vette, s arra a következő határozatot hozta: »A kecskemétireform, egyház csak egyik alapitója lévén a kecskeméti jogakadémiának, s igy a fentebb emiitett egyháztanácsi határozat által a más két alapitónak, u. m. az egyházkerületnek és Kecskemét városának a jogai is megtámadtatván, ezen ügy érdemleges tárgyalása előtt az e.-ker. közgyűlésből egy bizottság küldetik ki azon utasítással, hogy ez vizsgálja meg a kecseméti ref. főiskola jogi, vagyoni ügyeit, alapitványait, tegyen ezek felöl a közelebbi e.-ker.közgyűlés eléjelentést.t Ezen stádiumban állottaz ügy, midőn a reform, egyház presbyteriuma, valószínűleg az egyházkerületi gyűlésen hangsúlyozott azon körülménynél foga, hogy azon egyháztanácsi határozat az egyházgyülekezet közgyűlésének megkérdezése nélkül hozatott, június 8-ára népgyűlést hívott egybe a végett, hogy az egyháztanács határozatát népgyűlési határozat erejére emeltesse. A népgyűlés abban állapodott meg, hogy mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, a gyülekezet a maga kebeléből egy bizottságot küld ki, mely az egyházkerület részéről kiküldöttekkel egy időben vizsgálatot fog tartani az egyház vagyoni állapota felett s jelentést fog a közgyűlés elé terjeszteni a jogakadémia mi módon leendő fentarthatásáról. — A berlini „Kammergericht" a német perrendet életbeléptető törvény 8. és 9. §-ai szerint ezentúl felső országos törvényszékként (Oberlandesgericht) fog működni, de rangját illetőleg a többi poroszországi hasonnevezetü bíróságokkal szemben bizonyos tekintetben annyiban bővebb és magasabb hatáskörrel birand, a mennyiben a birodalmi törvényszékkel concurrálni fog és igy Poroszország legmagasabb törvényszékévé válik. Mindennek daczára azonban kivetköztettetett már a régi »Kammergericht« exclusiv a nép és a királyi udvarnál elfoglalt állásából. Elnöke nem fog többé mint úgynevezett Hofcharge megjelenni a vaspályánál a rendőrség főnöke mellett a királynak Berlinből való eltávozása vagy visszajövetelekor; nemkülönben nem fog többé választatni a nemesek soraiból, a mint ezen század kezdetétől fogva történt. Egy jelesen képzett jogtudor, ki eddig fővárosi irodákban volt joggyakorlaton és joggyakorlatát vidéken óhajtaná befejezni, egy nagyobb irodában alkalmazást keres. Értesítés a lap szerkesztőségében.