Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 25. szám - Uzsora-rendszabályok. 2. [r.]

— 191 — sán felül a kérdéses ügylet magánjogi hatályát is megszünteti), állanak azon törvényhozások, melyek büntetőjogi rendszabályokat csak a magánjogi uzsora-tilalmak folyományaként, a magánjogi uzsora-tilalmak megerősítésére állítanak fel. Ezek közé tartozik a már idézett 1807. évi szeptember 3-áu kelt franczia uzsora-törvény, melynek 4. czikke értelmében mindenki, ki uzsorával iparszerüleg foglalkozik, fenyítő vizsgálat alá vonatik és a kölcsönadott tőke feléig terjedhető pénzbirsággal sujtatik. Ha pedig az eljárás folyamában az tűnnék ki, miszerint a kölcsönadó csalást követett el, a pénzbirságon felül két évig terjedhető fogságbüntetés alá esik. Ezen intézkedés az 1850. évi deczember hó 19-én kelt törvény által több tekintetben módosíttatott, a mennyiben nevezetesen a kiszabandó büntetés még tetemesen fokoztatott, az iparszerü uzsora-csalástól eltekintve is a pénzbírság mellett fogságbüntetéssel és pedig 6 naptól 6 hónapig terjedhető fogságbüntetéssel sújtatván, csalás esetében az általános büntetőjogi szabályok lévén alkalmazandók; a mennyiben továbbá a nem-ipa tűszerű uzsora is büntetés alá vonatott, ha a kérdéses ügylet egy már iparszerü uzsora miatt megbüntetett egyéntől és pedig elitéltetésétől számítandó 5 év alatt köttetett: Art. 2.: »Le délit d'habitude d'usure ser a punid'une am ende qui p ourr a s'é 1 e ver á. la moi tié des capiitaux prétés á usure, et d'un emprisonnement \ de six jours á six mois. Art. 3.: »En cas de nouveau délit d'usure, lecoupable ser a condamné a ni maximum d e s p e i n e s prononcées p a r l'a rticle p récéden t, et elles pourront étre élevées jusqu'au double, sans préjudice des cas généra ux de recidive prévus par les articles 57 et 58 d u C o d e p é n a 1. A p r é s u n e premiere c o ndamnation pour habitude d'usure, le nouveau délit résultera d'un faitposterieur, mérne unique, sils'est aceompli dans les cinqans á parti r d u jugement o u d e l'a r r é t d e c o n d a m n a t i o n. Art. 4.: >S'il y a eu eseroquerie de la part du préteur, il sera passible des peines prononcées par l'a r t í c 1 e 405 du Code pénal, sauf' l'amende, qui demeurera réglée par l'article 2 de la présente loi.« Az 5. czikk még azt rendeli, hogy az ítélet a bíróság által kifüggeszthető, illetve egy vagy több j hírlapban közzétehető. J A franczia törvényhozás álláspontját a legtöbb állam | foglalja el, meíyekben uzsoratilalmak léteznek: a kamatvétel magánjogi korlátozása mellett s ezen korlátozások következményeképen az uzsora büntető uton is fenyíttetik. Ezen álláspontot foglalta el a régibb magyar és osztrák törvényhozás, valamint több német állam törvényhozása is. Nem akarjuk hosszasan kutatni azt, vajon ezen álláspont helyesebb-e, mint a belga és a legújabb osztrák törvényhozás álláspontja, mely utóbbinak példája legújabban különösen Németországban talál elismerésre. Kétségkívül | mindkét álláspontnak meg van a maga jogosultsága. Amiért azonban részünkről a franczia álláspontot helyesebbuek találjuk, az a következő. Ha a kamatvétel magánjogi megszorítások alá esik, ak- i kor az uzsora büntetőjogi fogalma igen könnyen és biztosan állapitható meg. Minden ügylet uzsora, mely a magánjogi korlátozásokat túllépi. Ha a kamatvétel maximuma 8 70, akkor a 8°/0-on felüli kamatkikötés már mint ilyen jogtalan uzsora, mely a büntetőtörvény súlya alá esik. Ha ellenben a kamatvétel magánjogi korlátozások alá nem esik, akkor az uzsora fogalmának megállapításánál nem lehet egy meghatározott kamatláb túllépéséből egymagában kiindulni, mert kézzelfogható inconsequentia volna a kamatvétel szabadságát magánjogi szempontból elismerni, büntetőjogi szempontból ellenben korlátozni. Hogy ezen inconsequentia elkerültessék, szükséges tehát az uzsora fogalmának megállapításánál egészen sajátszerű kritériumokat felállítani, és pedig a csalást ó 1 független kritériumokat, mert különben az uzsora megszűnnék önálló büncselekvényt képezni. Tényleg a belga és osztrák törvény ily sajátszerű kritériumokat felállítanak. A belga büntetó'tvkönyv szerint az uzsora bűnténye akkor fo- • rog fen, ha a mellett, hogy a törvényes kamat tullépetik, a hitelező az adós gyengeségeivel vagy szenvedélyeivel visszaél (en abusant des faiblesses ou des passions de l'emprunteur). Az osztrák törvény fogalommeghatározása (eltekintve, hogy a törvényes kamatlábot kiindulási pontul nem veszi) szemben a belga törvénynyel valamivel bővebb ugyan, az uzsora kritériumai az osztrák törvényben körülményesebben vannak előadva, miáltal abiró judiciuma kétségkívül megkönnyittetik, de a lényegre nézve a belga törvény kritériumai az osztrák törvény által felállított kritériumoktól nem igen különböznek. Mindkét törvény egy meghatározott kamatláb túllépését magában véve nem tekinti uzsorának, hanem ennek megállapításához szükséges az, miszerint a hitelező az adós gyengeségével (faiblesses, Verstandesschwache, Unerfahrenheit) vagy szenvedélyeivel (passions, Gemüthsaufregung) visszaéljen. Ha már most ezen kritériumokat közelebbről vizsgáljuk, azt fogjuk találni, hogy azok bizony meglehetősen határozatlanok s a biró önkényének nagyon is tág kaput nyitnak. Bajos is volna teljesen szabatos, kételyekre egyáltalában alkalmat nem szolgáltató kellékeket felállítani. Mennyivel egyszerűbb a dolog, ha egy meghatározott kamatláb túllépése már magában véve büntethető uzsorának qualifikáltatik. Kételyek ily esetben absolute fel nem merülhetnek. A bizonyítást nehezitő, talán lehetetlenitő subjectiv momentumok helyett egy objectiv tény a mérvadó, mi által a biró önkénye, a büntető jogszolgáltatás bizonytalansága teljesen kizáratik. Részünkről tehát sokkal helyesebbnek és czélszerübbnek tartjuk, ha az uzsora elleni büntetőjogi rendszabályok a kamatvétel magánjogi korlátozásaiban találják alapjukat és kiindulási pontjukat, annyival inkább, mert a mellett, hogy ez által szabatos fogalommeghatározást nyerünk, legkevésbbé sincs kizárva, hogy az uzsorának azon qualifikáltabb eseteit, melyeket a belga és osztrák törvények szem előtt tartanak, szintén tekintetbe vegyük. Sőt ez parancsoló szükség leend. Semmi kétséget nem szenved ugyanis, hogy azon ember, a ki pl. pusztán azért lépi tul a megengedett kamatmaximumot, mert a kamatmaximum nem felelt meg az általa elvállalt concrét risikónak, sokkal enyhébb elbírálás alá kell, hogy essék, mint az, a ki az adós rosz anyagi helyzetét, könnyelműségét, tapasztalatlanságát stb. egyenesen felhasználja, hogy tőle terhesebb feltételeket kicsikarjon. Továbbá kétségtelen, hogy az iparszerü uzsorást keményebben kell sújtani, mint azt, a ki csak alkalmilag lépi tul a kamatkorlátokat, hasonlóképen azt, a ki uzsora miatt már egyszer büntetve volt. Ezen súlyosabb beszámítás alá eső eseteket tehát nem szabad a közönséges uzsoravétséggel azonosítani, hanem a törvény ezen eseteket fokozott mérvben kell, hogy sújtsa, tekintve, hogy épen ezek azon esetek, melyek miatt a törvényhozási intézkedések leginkább szükségesekké válnak. És ezen esetekre nézve a biró bölcs belátása: a concrét viszonyok mérlegelése, tág tért nyer; de miután a kamatkorlátok túllépésének objektív ténye is már okvetlenül büntetést von maga után, eleve kl van kerülve azon veszély, hogy a perbe fogott uzsorás egészen büntetlenül fog távozni. Bármily alapra álljunk is azonban büntetőjogi uzsorarendszabályok alkotásánál s bárminő természetűek legyenek is ezen rendszabályok, annyi bizonyos, hogy ilyenek okvetlenül szükségesek s hogy pusztán magánjogi uzsora-rendszabályok az uzsora elfojtására elégtelenek. Büntetőjogi uzsorarendszabályok felállítása annyival inkább szükséges, mert a közönséges büntetőjogi szabályok az uzsorások fondorlatai ellen kellő védelmet egyáltalában nem nyújtanak. Ez áll különösen a magyar büntetőtörvénykönyvről is. Hogy a magyar btk. az 1877: VlII.t.-cz.-ben megállapitott kamatmaximum egyszerű túllépését nem sújtja, azon fenakadni nem lehet, mert hisz az idézett törvényben meghatározott maximum csakis az állami jogsegély szempontjából állapíttatott meg. De az uzsora qualifikáltabb s veszélyesebb esetei sem részesülnek a btk. által azon figyelemben, a mely az uzsora gyökeres elnyomása érdekében szükséges. Ugyanis csak két feltétel mellett