Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 18. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 10. [r.]

— 139 — Az ügyvéd az ellene kiszabott bírság megtérítését a féltől nem követelheti. X. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 138. §. A jelen törvény élétbelépte előtt az 1874. 34. t.-cz. 67.§-a alapján kimondott bírságokra nézve az eljárás a korábbi törvény sze­rint fejezendő be. 139. §. Mindazon ügyek, melyek a bíróságok előtt a 66. §. alap­ján tétettek folyamatba, az eljáró bíróságok előtt fejezendők be. 140. §. Az eddigi törvény alapján az ügyvédi kamaráknál folya­matban levő fegyelmi ügyekben jelen törtfény életbeléptétől fogva az eljárás a jelen törvény szerint folytatandó. Ha az 1874. 34. t.-cz. 79. és 80. §§. alapján vizsgálattal együtt rendeltetett el a fegyelmi eljárás, a határozatnak fegyelmi eljárást ren­delő része hatályát veszti, s ha a fegyelmi eljárást rendelő határozat felebbezés folytán felterjesztetett, de még el nem intéztetett, az iratok elintézés nélkül a kamara fegyelmi bíróságához visszaküldendők, ha pedig felebbezés adatott be, de még fel nem terjesztetett, a felterjesz­tés mellőzendő. A határozat azon része alapján, mely vizsgálatot rendel, a vizs­gálat azonnal teljesítendő. 141. §. Ha a fegyelmi eljárás vizsgálat mellőzésével rendeltetett el, ezen határozat egyenlőnek tekintendő oly határozatokkal, melyek­ben a jelen törvény alapján rendeltetik el a fegyelmi eljárás. Az 1874. 34. t.-cz. alapján hozott vádhatározatok szintén ugy tekintendők, mintha a jelen törvény értelmében a fegyelmi eljárás elren­delését tartalmaznák. 142. §. Mindazon ügyvédjelöltek, kik jelen törvény hatályba lép­tekor az 1874. 34. t.-cz. 11. §-a alapján már valamely kamara lajstro­mába bejegyeztettek és az 1874. 34. t.-cz. 5. §-a szerinti minősitvény­nyel bírnak, utóbb a most emiitett szikasz rendelkezéséhez képest az ügyvédi vizsgára bocsátandók, és ezekre jelen törvénynek a joggyakor­lati idő tartamát és mikénti felosztását tárgyazó intézkedései ki nem terjednek. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya Ő Felségeik ezüstlakodalma alkatából következő feliratot intézte 0 Felségeikhez : »A budapesti ügyvédi kamara a Felséged és Felséges Asszonyunk házassági szent frigye megkötésének huszonötödik évforduló napján mély hódolatát és örömét nyilványitja Felséged magas trónja előtt. » Hazánk minden igaz fia törhetlen hűséggel és ragaszkodással viseltetik Felségtek iránt; mibennünk e ragaszkodás fokozva él Fel­séged mint a jog legfensőbb őre és Felséges Király-Asszonyunk iránt, kiben Felséged oldalánál a valódi igazság kiegészítő részét: a kegye­lem szelidségét megtestesülve látjuk. »Orködjék a Mindenható Felségtek és Fenséges Családjuk fölött, hogy hazánk soká bírhassa Felségtekben jó Nemtőit, a Fenséges Trónörökösben pedig a jövőbe vetett reményének biztos zálogát. ^Jobbágyi hűséggel öröklünk Felségednek Budapesten, 1879. ápril 24. legalázatosabb szolgái: A budapesti ügyvédi kamara*. A felirat, diszes és mindamellett egyszerű fehér és kék selyem borítékba van zárva, melynek küllapját kézi festés díszíti; a kamara választmánya ezen feliratot az igazságügyminiszter urnák küldöttségi­leg mutatta be, ki annak átnyujtását elvállalni kegyes volt. Különfélék. — A budapesti kir. közjegyzői kamara fegyelmi vétséggel vádolt Reviczky Zsigmond félegyházi kir. közjegyző elleni fegyelmi ügyében 1878. évi april 13-án 14. szám alatt következő ítéletet hozott: Reviczky Zsigmond, félegyházi kir. közjegyző, az 1874. évi XXXV. t.-cz. 124. és 125. §-aiba ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és ezért az idézttt t.-cz. 180. §. a) pontja értelmében írás­beli ftddésre Ítéltetik. Indokok: A félegyházi királyi járásbíróság által beterjesztett hivatalos iratokból, nemkülönben vádlottnak a végtárgyalás során is ismételt nyilatkozatából kétségtelenül megálla­pítható azon tényálladék, hogy a vádlott kir. közjegyző néhai Bense László hagyatékához tartozó ingatlanokat megbízás és a telekkönyvi hatóság igénybevétele nélkül elárverezte és a vételárt felosztotta. Ezen kétségbe nem vonható tényálladékban az 1874. évi XXXV. t.-cz. 124. és 125. §-aiban körülirt közjegyzői hatáskör túllépése világosan ben­foglaltatván, vádlott az idézett t.-cz. 179. §-a értelmében vétkesnek volt kimondandó. Vádlott azon mentsége, hogy ő a hagyatéki eljárás teljesítésével egyáltalán meg volt bizva, el nem fogadható, mert a 125. §. épen a vád alapjául szolgáló tényeket a közjegyző hatásköre alól kiveszi, s nyilván a bíróságnak tartja fen. Vádlottnak azon további mentsége, hogy ő az ingatlanok árverezését nem mint bírói biztos, ha­nem mint közjegyző eszközölte, szintén nem foglalhat tért, mert vád­lott az általa kibocsájtott végzésben épen bírói kiküldöttnek nevezte magát. A büntetés kimérésénél enyhítő körülménynek tekintetett vád­lott feddhetlen elő-élete, ugy azon körülmény, hogy az árverési feltétele­ket megállapító végzésben benfoglaltatott az, hogy az árverés megtar­tása után a vevő és az örökösök között szerződés fog köttetni, ebből következtetés lévén vonható arra, hogy vádlott csakugyan azon téves nézetben volt, hogy ő csak mint közjegyző teljesiti az árverést, — téves felfogáson alapuló egyszerű elnézésnek tekinthető. —Vádlott fe'ebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek fegyelmi tanácsa 1878. évi szeptember 27-én 480. szám alatt következő Ítéletet ho­zott: A budapesti közjegyzői kamara fegyelmi bíróságának ítélete megváltoztatik, Reviczky Zsigmond királyi közjegyző a fegyelmi vét­ség vádja alól, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, fel­mentetik. Indokok: Tekintve, hogy vádlott eljárása ellen, mely a hagyatéki ügyiratok szerint ugy is az összes érdekeltek és az árvaszék kifejezett akarata értelmében intéztetett, a felek részéről panasz nem emeltetett; tekintve, hogy még a hagyatéki tárgyalás sincs befejezve; tekintve, hogy a vádbeli cselekmény az elsőbirósági indokolás sze­rint is inkább egy téves felfogáson alapuló egyszerű elnézésnek tekint­hető ; s tekintve végül, hogy a közjegyzői hibás eljárás helyreigazí­tása egyébiránt is a kiküldő bíróság feladata: mindezeknélfogva ezen másodfokú bíróság az 1874-iki XXXV. t.-cz. 179. §-át a jelen felje­lentett eset miatt vádlott ellenében alkalmazandónak s vádlottat, ki cselekményeiért különben is vagyonilag mindig felelős marad, fegyel­mileg büntetendőnek nem ítélte. — A rendőri codex megjelent az igazságügyi bizottság szöve­gezésében. Elismeri a bizottság, miszerint a kihágásokról szóló bünte­tő-törvénykönyv ezek körét ki nem merítheti. » Minélfogva szükségesnek mutatkozik, hogy a rendőri tilalmaknak és rendelkezéseknek megsze­gése, a törvényjavaslatban tüzetesen körülirt korlátozások közt, minisz­teri rendelet, továbbá törvényhatósági vagy városi szabályrendelet által is kikágásnak minősíthető legyen. Hogy az államkormány a viszonyok és körülmények által szükségesnek kijelölt határok között ezen irányban intézkedési jogosultsággal ruházandó fel: azt törvény­hozásunk ismételve, legújabban az 1871. XL., az 1874. XX. és 1876. XIV. törvényezikkekben ismerte el. Ugyanezt tanúsítja az 1869. évi IV. t.-cz. 19. §-ának a javaslatba szintén felvett azon rendelkezése, mely a birót a rendeletek törvényességének megbirálására feljogosítja. A törvényhatóságok és városoknak azon joga, hogy szabályrendele­teket alkothatnak, jogtörténelmi fejlődésen alapul, s a legújabb törvé­nyek által is elismerve s kifejezetten fentartva lett. (1870. XLII. t-cz.. 1871. XVIII. t.-cz., 1872. XXXVI. t.-cz.) A törvényjavaslat tehát a közérdek által igazolt, történelmileg fejlődött és megszilárdult elvet erősített meg, midőn a törvényen kivül, a kihágásoknak más forrásait is elismerte, mihez a bizottság hozzájárulván, csupán azt tartotta szük­ségesnek, hogy az 1-ső §-ban kifejezetten megjelöltessék azon keret, melyen belül miniszteri rendeletek és szabályrendeletek által egyes cselekmények vagy mulasztások kihágásoknak minősithetők. Helyesli a bizottság azt is, hogy bűntettekről és vétségekről szóló büntető-tör­vénykönyv általános határozatai a kihágásokra nézve is alkalma zan­dóknak jelöltetnek meg, kivétel pedig csupán annyiban állapit tátik meg, a mennyiben a kihágás természete eltérő intézkedéseket tesz szük­ségessé. Helyesli végre a büntetés rendszerét, azt, hogy kihágások büntetéséül az elzárás és a pénzbüntetés lőn megállapítva, — hogy ezen büntetéseknek ugy általános, mint az egyes kihágásokra vonat­kozó különös maximuma mellett, csakis az általános minimum lőn meghatározva, enyhítő körülmények esetében pedig az elzárásnak pénzbüntetésre való átváltoztatása van megengedve, mert ezen intéz­kedések a bírónak szabad kezet adnak arra nézve, hogy egyes esetek­ben a fenforgó körülmények méltatásával állapithassa meg a büntetést«. Legközelebbi csődbejelentés! batáridők: (Máj. 6-tól máj. 13-ig). Nóh. Dietz Dániel pécsi tsz. máj. 6. 7. 8. (68). — Kondor Lajos debreezeni tsz. máj. 6. 7. 8. (93). — Schnitzer Henrik bpesti e. f. kir. tsz. máj. 7. 8. 9. (72). — Fülkey Kálmán debreezeni tsz. máj. 7. 8. 9. (83). — Kilényi D. aradi tsz. máj. 7. 8. 9. (93). — Adler D. újvidéki tsz. máj. 8. 9. 10. (76). — Ábrahám Antal kolozsvári tsz. máj. 9. (95). — Néh. Hovauiczky Ernő pancsovai tsz. máj. 10. (64), — WÍS­nyei Gyula bpesti ker. s vtsz. máj. 12. 13. 14. (47). — Retticli József bpesti ker. s vtsz. máj. 12. 13. 14. (51). — Fuilk Leib s.-a.-ujhelyi tsz. máj. 12. 13. 14. (56). — Hankó József bpesti ker. és vtsz. máj. 12. 13. 14. (82). — Kohll Miksa n.-kanizsai tsz. máj. 12. 13. 14. (86). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vb. = végrehajtó; i. =t ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyeló". A hirdetmények elején vagy végén lev<5 számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent A debreezeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Nagy László h.-nánási ügyvéd, polgármester é történt megválasztatása folytán, az ügyvédségről lemondván, a kamara lajstromából kitöröltetett. A debreezeni Ügyvédi kamara választmánya által ezennel közhírré téte­tik, hogy Glósz Károly király-telki ügyvéd, miután a kassai ügyvédi kamara terü­letére költözött át, a debreezeni kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. A halassa-gyarniati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bodnár Dezső balassa-gyarmati lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag bejegyeztetett; ellenben abból Libertini Rezső korponai ügyvéd, elha­lálozása folytán, kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokul Knezsovits János korponai ügyvéd kirendeltetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Kovács József abauj-szántói lakos ügyvéd, 1363/78. sz. a. hozott jogerejü Ítélet alapján, 1879. évi április hó 15-től 1880. évi április 15-ig terjedő egy évi időtar­tamra az ügyvédség gyakorlásától fölfüggesztetett. A kassai ügyvédi kamara ezennel közhirré teszi, hogy Seerviczky Ödön s.-a.-ujhelyi lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Balogh Dániel tályai lakos ügyvéd, lakásának a miskolczi ügyvédi kamara területére tör­tént áttétele folytán, fenti kamara lajstromából kitöröltetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom