Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 18. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 10. [r.]

— 139 — Az ügyvéd az ellene kiszabott bírság megtérítését a féltől nem követelheti. X. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 138. §. A jelen törvény élétbelépte előtt az 1874. 34. t.-cz. 67.§-a alapján kimondott bírságokra nézve az eljárás a korábbi törvény szerint fejezendő be. 139. §. Mindazon ügyek, melyek a bíróságok előtt a 66. §. alapján tétettek folyamatba, az eljáró bíróságok előtt fejezendők be. 140. §. Az eddigi törvény alapján az ügyvédi kamaráknál folyamatban levő fegyelmi ügyekben jelen törtfény életbeléptétől fogva az eljárás a jelen törvény szerint folytatandó. Ha az 1874. 34. t.-cz. 79. és 80. §§. alapján vizsgálattal együtt rendeltetett el a fegyelmi eljárás, a határozatnak fegyelmi eljárást rendelő része hatályát veszti, s ha a fegyelmi eljárást rendelő határozat felebbezés folytán felterjesztetett, de még el nem intéztetett, az iratok elintézés nélkül a kamara fegyelmi bíróságához visszaküldendők, ha pedig felebbezés adatott be, de még fel nem terjesztetett, a felterjesztés mellőzendő. A határozat azon része alapján, mely vizsgálatot rendel, a vizsgálat azonnal teljesítendő. 141. §. Ha a fegyelmi eljárás vizsgálat mellőzésével rendeltetett el, ezen határozat egyenlőnek tekintendő oly határozatokkal, melyekben a jelen törvény alapján rendeltetik el a fegyelmi eljárás. Az 1874. 34. t.-cz. alapján hozott vádhatározatok szintén ugy tekintendők, mintha a jelen törvény értelmében a fegyelmi eljárás elrendelését tartalmaznák. 142. §. Mindazon ügyvédjelöltek, kik jelen törvény hatályba léptekor az 1874. 34. t.-cz. 11. §-a alapján már valamely kamara lajstromába bejegyeztettek és az 1874. 34. t.-cz. 5. §-a szerinti minősitvénynyel bírnak, utóbb a most emiitett szikasz rendelkezéséhez képest az ügyvédi vizsgára bocsátandók, és ezekre jelen törvénynek a joggyakorlati idő tartamát és mikénti felosztását tárgyazó intézkedései ki nem terjednek. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya Ő Felségeik ezüstlakodalma alkatából következő feliratot intézte 0 Felségeikhez : »A budapesti ügyvédi kamara a Felséged és Felséges Asszonyunk házassági szent frigye megkötésének huszonötödik évforduló napján mély hódolatát és örömét nyilványitja Felséged magas trónja előtt. » Hazánk minden igaz fia törhetlen hűséggel és ragaszkodással viseltetik Felségtek iránt; mibennünk e ragaszkodás fokozva él Felséged mint a jog legfensőbb őre és Felséges Király-Asszonyunk iránt, kiben Felséged oldalánál a valódi igazság kiegészítő részét: a kegyelem szelidségét megtestesülve látjuk. »Orködjék a Mindenható Felségtek és Fenséges Családjuk fölött, hogy hazánk soká bírhassa Felségtekben jó Nemtőit, a Fenséges Trónörökösben pedig a jövőbe vetett reményének biztos zálogát. ^Jobbágyi hűséggel öröklünk Felségednek Budapesten, 1879. ápril 24. legalázatosabb szolgái: A budapesti ügyvédi kamara*. A felirat, diszes és mindamellett egyszerű fehér és kék selyem borítékba van zárva, melynek küllapját kézi festés díszíti; a kamara választmánya ezen feliratot az igazságügyminiszter urnák küldöttségileg mutatta be, ki annak átnyujtását elvállalni kegyes volt. Különfélék. — A budapesti kir. közjegyzői kamara fegyelmi vétséggel vádolt Reviczky Zsigmond félegyházi kir. közjegyző elleni fegyelmi ügyében 1878. évi april 13-án 14. szám alatt következő ítéletet hozott: Reviczky Zsigmond, félegyházi kir. közjegyző, az 1874. évi XXXV. t.-cz. 124. és 125. §-aiba ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és ezért az idézttt t.-cz. 180. §. a) pontja értelmében írásbeli ftddésre Ítéltetik. Indokok: A félegyházi királyi járásbíróság által beterjesztett hivatalos iratokból, nemkülönben vádlottnak a végtárgyalás során is ismételt nyilatkozatából kétségtelenül megállapítható azon tényálladék, hogy a vádlott kir. közjegyző néhai Bense László hagyatékához tartozó ingatlanokat megbízás és a telekkönyvi hatóság igénybevétele nélkül elárverezte és a vételárt felosztotta. Ezen kétségbe nem vonható tényálladékban az 1874. évi XXXV. t.-cz. 124. és 125. §-aiban körülirt közjegyzői hatáskör túllépése világosan benfoglaltatván, vádlott az idézett t.-cz. 179. §-a értelmében vétkesnek volt kimondandó. Vádlott azon mentsége, hogy ő a hagyatéki eljárás teljesítésével egyáltalán meg volt bizva, el nem fogadható, mert a 125. §. épen a vád alapjául szolgáló tényeket a közjegyző hatásköre alól kiveszi, s nyilván a bíróságnak tartja fen. Vádlottnak azon további mentsége, hogy ő az ingatlanok árverezését nem mint bírói biztos, hanem mint közjegyző eszközölte, szintén nem foglalhat tért, mert vádlott az általa kibocsájtott végzésben épen bírói kiküldöttnek nevezte magát. A büntetés kimérésénél enyhítő körülménynek tekintetett vádlott feddhetlen elő-élete, ugy azon körülmény, hogy az árverési feltételeket megállapító végzésben benfoglaltatott az, hogy az árverés megtartása után a vevő és az örökösök között szerződés fog köttetni, ebből következtetés lévén vonható arra, hogy vádlott csakugyan azon téves nézetben volt, hogy ő csak mint közjegyző teljesiti az árverést, — téves felfogáson alapuló egyszerű elnézésnek tekinthető. —Vádlott fe'ebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek fegyelmi tanácsa 1878. évi szeptember 27-én 480. szám alatt következő Ítéletet hozott: A budapesti közjegyzői kamara fegyelmi bíróságának ítélete megváltoztatik, Reviczky Zsigmond királyi közjegyző a fegyelmi vétség vádja alól, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, felmentetik. Indokok: Tekintve, hogy vádlott eljárása ellen, mely a hagyatéki ügyiratok szerint ugy is az összes érdekeltek és az árvaszék kifejezett akarata értelmében intéztetett, a felek részéről panasz nem emeltetett; tekintve, hogy még a hagyatéki tárgyalás sincs befejezve; tekintve, hogy a vádbeli cselekmény az elsőbirósági indokolás szerint is inkább egy téves felfogáson alapuló egyszerű elnézésnek tekinthető ; s tekintve végül, hogy a közjegyzői hibás eljárás helyreigazítása egyébiránt is a kiküldő bíróság feladata: mindezeknélfogva ezen másodfokú bíróság az 1874-iki XXXV. t.-cz. 179. §-át a jelen feljelentett eset miatt vádlott ellenében alkalmazandónak s vádlottat, ki cselekményeiért különben is vagyonilag mindig felelős marad, fegyelmileg büntetendőnek nem ítélte. — A rendőri codex megjelent az igazságügyi bizottság szövegezésében. Elismeri a bizottság, miszerint a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv ezek körét ki nem merítheti. » Minélfogva szükségesnek mutatkozik, hogy a rendőri tilalmaknak és rendelkezéseknek megszegése, a törvényjavaslatban tüzetesen körülirt korlátozások közt, miniszteri rendelet, továbbá törvényhatósági vagy városi szabályrendelet által is kikágásnak minősíthető legyen. Hogy az államkormány a viszonyok és körülmények által szükségesnek kijelölt határok között ezen irányban intézkedési jogosultsággal ruházandó fel: azt törvényhozásunk ismételve, legújabban az 1871. XL., az 1874. XX. és 1876. XIV. törvényezikkekben ismerte el. Ugyanezt tanúsítja az 1869. évi IV. t.-cz. 19. §-ának a javaslatba szintén felvett azon rendelkezése, mely a birót a rendeletek törvényességének megbirálására feljogosítja. A törvényhatóságok és városoknak azon joga, hogy szabályrendeleteket alkothatnak, jogtörténelmi fejlődésen alapul, s a legújabb törvények által is elismerve s kifejezetten fentartva lett. (1870. XLII. t-cz.. 1871. XVIII. t.-cz., 1872. XXXVI. t.-cz.) A törvényjavaslat tehát a közérdek által igazolt, történelmileg fejlődött és megszilárdult elvet erősített meg, midőn a törvényen kivül, a kihágásoknak más forrásait is elismerte, mihez a bizottság hozzájárulván, csupán azt tartotta szükségesnek, hogy az 1-ső §-ban kifejezetten megjelöltessék azon keret, melyen belül miniszteri rendeletek és szabályrendeletek által egyes cselekmények vagy mulasztások kihágásoknak minősithetők. Helyesli a bizottság azt is, hogy bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv általános határozatai a kihágásokra nézve is alkalma zandóknak jelöltetnek meg, kivétel pedig csupán annyiban állapit tátik meg, a mennyiben a kihágás természete eltérő intézkedéseket tesz szükségessé. Helyesli végre a büntetés rendszerét, azt, hogy kihágások büntetéséül az elzárás és a pénzbüntetés lőn megállapítva, — hogy ezen büntetéseknek ugy általános, mint az egyes kihágásokra vonatkozó különös maximuma mellett, csakis az általános minimum lőn meghatározva, enyhítő körülmények esetében pedig az elzárásnak pénzbüntetésre való átváltoztatása van megengedve, mert ezen intézkedések a bírónak szabad kezet adnak arra nézve, hogy egyes esetekben a fenforgó körülmények méltatásával állapithassa meg a büntetést«. Legközelebbi csődbejelentés! batáridők: (Máj. 6-tól máj. 13-ig). Nóh. Dietz Dániel pécsi tsz. máj. 6. 7. 8. (68). — Kondor Lajos debreezeni tsz. máj. 6. 7. 8. (93). — Schnitzer Henrik bpesti e. f. kir. tsz. máj. 7. 8. 9. (72). — Fülkey Kálmán debreezeni tsz. máj. 7. 8. 9. (83). — Kilényi D. aradi tsz. máj. 7. 8. 9. (93). — Adler D. újvidéki tsz. máj. 8. 9. 10. (76). — Ábrahám Antal kolozsvári tsz. máj. 9. (95). — Néh. Hovauiczky Ernő pancsovai tsz. máj. 10. (64), — WÍSnyei Gyula bpesti ker. s vtsz. máj. 12. 13. 14. (47). — Retticli József bpesti ker. s vtsz. máj. 12. 13. 14. (51). — Fuilk Leib s.-a.-ujhelyi tsz. máj. 12. 13. 14. (56). — Hankó József bpesti ker. és vtsz. máj. 12. 13. 14. (82). — Kohll Miksa n.-kanizsai tsz. máj. 12. 13. 14. (86). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vb. = végrehajtó; i. =t ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyeló". A hirdetmények elején vagy végén lev<5 számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent A debreezeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Nagy László h.-nánási ügyvéd, polgármester é történt megválasztatása folytán, az ügyvédségről lemondván, a kamara lajstromából kitöröltetett. A debreezeni Ügyvédi kamara választmánya által ezennel közhírré tétetik, hogy Glósz Károly király-telki ügyvéd, miután a kassai ügyvédi kamara területére költözött át, a debreezeni kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. A halassa-gyarniati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bodnár Dezső balassa-gyarmati lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag bejegyeztetett; ellenben abból Libertini Rezső korponai ügyvéd, elhalálozása folytán, kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokul Knezsovits János korponai ügyvéd kirendeltetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Kovács József abauj-szántói lakos ügyvéd, 1363/78. sz. a. hozott jogerejü Ítélet alapján, 1879. évi április hó 15-től 1880. évi április 15-ig terjedő egy évi időtartamra az ügyvédség gyakorlásától fölfüggesztetett. A kassai ügyvédi kamara ezennel közhirré teszi, hogy Seerviczky Ödön s.-a.-ujhelyi lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Balogh Dániel tályai lakos ügyvéd, lakásának a miskolczi ügyvédi kamara területére történt áttétele folytán, fenti kamara lajstromából kitöröltetett.