Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 16. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 5. [r.]

— 121 ­kereskedelmi jog alá subsumálta és ennek révén követelte a jelöltektől. De ez nem egészen correct, inert nálunk a csőd nincs a kereskedő osz­tályra szoritva. Kivánatos volna ennélfogva a csődtörvényt expressis verbis a vizsga s igy a váltóvizsga tárgyai közé is felvenni. 9. A bizottság kijelenti, hogy az ügyvédi vizsga módozataira nézve a törvénynek és szabályrendeletnek idevágó rendelkezései mint czélirányosak ezentúl is fentartandók. A vizsgadíj megállapítása, mert minimalis administrativ intézke­dés, nem a törvénybe való. Mai mennyisége nincs helyes arányban a vizsga fontosságával. Oly csekély, hogy a jelöltek apadásánál fogva a vizsgáló bizottság irodai szükségletét sem fedezi, ugy hogy e czimen közel jövőben aligha­nem az állam segélyét kellend igénybe venni. A bizottság 4 éves fen­állása óta a dij kérdésében, bár közel feküdt, nem szólalt fel, mert a törvény egyéb kirívóbb hiányainak orvoslására sem volt idő és mód. De ezúttal felszólittatván, hogy mindenre terjeszkedjék ki, tartózko­dás nélkül kijelenti, hogy a dij nem telel meg sem azon osztályok tár­sadalmi állásának, a melyekből a biztosokat törvénynél fogva venni kell, sem pedig azon munkának, a melyet a biztosok tényleg teljesíte­nek. Figyelmen kívül azt sem lehet hagyni, hogy a jelöltek nem kis­korú tanulók, kik a dij fizetésében szüleik támogatására szorulnának, hanem a dolog természeténél fogva szerző emberek, akik az ügyvédi ok­levél elnyerése után nem igen tesznek fél napi munkát azért a dijért, a melyet ma négy órai munkáért a biztos kap. A bizottság ehhez képest kijelenti, hogy a dij mennyisége a mai­nak duplumára volna emelendő. A vizsga első ismétlése a mai szabályozásában fen volna tartandó. A bizottságnak már több izben kifejtett nézetéhez képest a vizsga további ismétlése, még pedig visszaható erővel meg volna engedendő, legalább egy-egy évi ujabb gyakorlatnak kimutatása után. \ Az ügyvédi oklevél és az eskü mai szabályozásukban fen vol« nának tartandók. Az átmeneti intézkedésekre vonatkozólag a bizottság kijelenti, hogy az alkotandó törvénynek a joggyakorlat időtartamára és az ügy­védjelölt minősítésére vonatkozó határozatai azon ügyvédjelöltekre ne terjedjenek ki, a kik a törvény életbeléptekor a jogi tanfolyamot bevé­gezték és a joggyakorlatot már megkezdették. Ezzel kapcsolatban az uj törvény életbeléptétől számítandó egy évi határidő volna tűzendő azoknak, a kik a mai törvény 112. §-a alap­ján ügyvédi vizsgára jelentkezhetnek. Mert a mai törvény életbelépté­től lefolyt időtelengedőnek lehet immáron arra nézve tartani, hogy az e szakasz alá eső jelöltek a nekik engedélyezett enyhébb qualificatió kedvezményével élhettek. És mert nem kivánatos, hogy az ügyvédi kar refugiumot nyújtson azoknak, a kik az elméiéti vizsgák után tán csak azért jelentkeznek oly későn az ügyvédi vizsgára, mert az élet egyéb régióin érvényre emelkedni nem tudnak. Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. — Készítette a budapesti ügyvédi kamara. — (Folytatás.) V. FEJEZET. Az ügyvédek jogai és kötelességeiről. 45. §. Az ügyvéd jogosítva van az országban létező minden bíró­ság és hatóság előtt feleket képviselni. Az 1870-ik évi Il-ik tcz. ellen­kező rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek. A meghatalmazottak vagy közjegyzők általi képviseletre nézve az eziránt rendelkező törvények és szabályok tartatnak fen. 46. §. Aki ügyvédi jogosítvány avagy külön törvény alapján való feljogosittatás nélkül feleket bíróság vagy hatóság előtt dijért képvisel, vagy részükre azokhoz intézett beadványokat szerkeszt, mint zugirász 10—100 frtig terjedhető pénzbirsággal, mely nem fizetés esetén — 5 frtot egy napra számítva — fogságra változtatandó, ismétlés vagy üzletszerű folytatás esetén pedig 3 hónapig terjedhető fogsággal fenyí­tendő. A jogerőre emelkedett ebbeli ítélet a hivatalos lap hivatalos részében közzéteendő. A zugiiász a fél ellen perrel dijat nem követelhet s a már átvett dijat a fél kérelmére visszaadni tartozik. Ha állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselő marasztalta­tik el zugiráskodás miatt fegyelmilegis büntetendő. Úgyszintén fegyel­mileg is büntetendő azon ügyvéd, a ki nevét a zugirászkodás palásto­lására felhasználtatja. A zugirászati esetek elbírálása azon járásbíróság hatáskörébe tartozik, melynek területén a zugirász állandó lakása van, vagy ha ez nem tudatik, azon járásbíróságok bármelyikének hatáskörébe, melyek­nek területén a zugirászkodás elkövettetett. Az eljárás a fenyitő ügyekre nézve a járásbíróságoknál fenálló szabályok szerint történik. A hatóságok és bíróságok kötelesek a zugiráskodást, mihelyt tudomásukra esett, az illetékes járásbíróságnak feljelenteni. Azonfelül megindítandó az eljárás a kamarai ügyész, magán panaszos vagy kirá­lyi ügyész feljelentése folytán. 47. §. Az ügyvéd köteles a megbízó fél kívánságára az átvett iratokról téritvényt, a felvett előlegekről pedig nyugtát adni. Mindezek­ről jogosítva van az ügyvéd is felétől ellennyugtat, valamint az annak visszaadott iratok és pénzekről elismervényt venni. 48. §. Az ügyvéd köteles a neki felajánlott megbízás el- vagy el nem fogadása iránt késedelem nélkül nyilatkozni. Az ügyvéd a megkereső félnek a képviselet elvállalását a 35. íj­ban foglalt eset kivételével megtagadhatja és a már elvállalt képvise­letet is felmondhatja. A felmondási idő harmincz napot tssz a képviselt fél értesítése napjától kezdve, mely időig az ügyvéd a képviseletet híven vinni és a felet minden joghátrány ellen megóvni köteles. 49. §. A fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nél­kül is bármikor elvonhatja. 50. §. A fél halála esetében tartozik az ügyvéd — habár meg­hatalmazványa az örökösök nevére is szól — azonnal, mihelyt a fél el­halálozása tudomására jut, mind az előtte ismert örökösöket, mind pedig azon bíróságot vagy hatóságot értesíteni, mely előtt az elhunyt­nak ügye folyamatban van. A megbízó halála esetében köteles az ügyvéd az örökösök to­vábbi rendelkezéséig mindazon intézkedéseket megtenni, melyek a jog­hátrányok elkerülésére és a megbízó örökösei érdekeinek fentartására szükségesek; a 48. §-ban emiitett felmondás jogával azonban az örö­kösök ellenében is élhet. 51. §. Az ügyvéd köteles a felének ügyeire vonatkozó iratok má­solatait annak kívánatára és költségére az ügy folyama alatt bármikor kiszolgáltatni; úgyszintén köteles az ügy befejezése vagy a képviselet megszűnte után a félnek ügyiratait eredetiben átadni. Az ügyéd azon­ban hiteles másolatokat vehet a fél költségére a félnek kiadott mind­azon iratokról, melyekre ki nem fizetett költség követelésének igazo­lása végett szüksége van. Az ügyvéd az általa felvett tényvázlatot, az eredeti meghatal­mazványt, a fogalmazványokat, az ügyre vonatkozó hozzá intézett le­veleket, saját segédiratait, valamint, az általa a fél érdekében tett fize­tésekről szóló igazolványokat nem köteles megbízójának eredetiben kiszolgáltatni; tartozik azonban a fél kívánságára és a költségek elő­legezése mellett azokról másolatokat kiadni, valamint a hatalmazványra a visszavonást az által reá vezettetni. Az ügyvédi jutalomdíj vagy egyéb kiadások meg nem fizetése a kiszolgáltatás megtagadásának okául nem szolgálhat. 52. §. Az ügyvéd a féltől átvett iratok hü megőrzéseért és sér­tetlen kiadásáért a meghatalmazási viszony megszűnte után is még három évig felelős, mely felelősség azonban hat hét alatt megszűnik, ha a fél az ügyvéd igazolt megkinálása folytán az iratokat át nem vette. Amennyiben a fél lakása ismeretlen lenne, jogosítva van ügyvéd felét az iratok átvételére a hivatalos lapban a fél költségére közzéte­endő hirdetményben felszólítani. 53. §. Ha a képviselet bármely oknál fogva megszűnik, az ügy­véd, illetőleg jogutódjai kötelesek a megbízó kívánatára a költségekre adott előlegről a félnek legfeljebb három hónap alatt számot adni és a fenmaradt összeget visszaszolgáltatni. A fél az átadott számadásban, illetőleg díjjegyzékekben felszámított dijak megállapítását a 68. §. ha­tározata szerint kérheti. Az ügyvéd jogutódjainak ezen számadási kö­telezettsége, valamint az ügyvédi képviseletből eredhető bárminemű felelőssége az ügyvéd elhalálozását közzétevő hirdetménynek a hiva­talos lapban való megjelenésétől számított három év alatt elévül. 54. §. Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviseletet meg­tagadni oly ügyben, mely meggyőződése vagy a fél kijelentett szán­déka szerint mások jogainak kijátszását czélozza, vagy a melyben mint kir. ügyész vagy bíró működött; továbbá nem szabad az ügyvédnek peres ügyben ugyanegy időben mindkét felet képviselni, valamint oly perben, melyben az egyik felet képviselte, a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. — Az ügyvéd általában köteles a becsület és tisztesség követelményeinek mindenekben eleget tenni és az ügyvédi állás tekintélyét sértetlenül megóvni, s ugyanezért nem sza­bad világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközéül magát felajánlani, feleket ilyen perek vitelére felszólítani, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszteni, sem díjazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keresni. 55. §. Az ügyvéd köteles az általa a fél megbizása folytán be­hajtott pénzt s egyéb értéktárgyakat mint letéteményt őrizni, a tör­tént behajtásról a felet késedelem nélkül értesíteni, s azokat — ameny­nyiben pedig a 65. és a következő §§-ban szabályozott jogaival kívánna élni, a felesleget — a félnek kívánatára 8 annak utasítása szerint azon­nal kiszolgáltatni. 56. §. Az ügyvéd az elvállat ügyekben köteles híven eljárni és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontossággal megtenni és minden ügyre nézve rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügy állása abból mindenkor kivehető legyen. Továbbá köteles az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb uton tudomására eső ténye­ket, a melyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Oly tények felől, melyek az ügyédnek hivatása foly­tán bármely uton tudomására jutottak, tanúskodni nem köteles, sőt ügyfelének beleegyezése nélkül tanúskodásra nem is bocsátható. 57. §. Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedő­ket is képviselni. A kirendelt ügyvéd a képviseletet csak akkor tagadhatja meg: a) ha az ellenféllel negyedíziglen rokon vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja vagy gyámoltja, avagy ha avval bérleti vi­szonyban áll; b) ha közvetve vagy közvetlenül érdekelve van ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom