Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 15. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 3. [r.]

— 115 ­ségére más ügyvédet biíhat meg a képviselettel, esetleg ellene fegyel­mileg jár el. 36. §. A 34. §. 5. pontja értelmében a választmány illetőségi köréhez tartozó gondnok-kirendelések esetei a következők: I. gondnok rendelendő az iratok átvétele, a felek értesítése s a balaszthatlan teendők ellátására: 1. az ügyvéd elhalálozása folytán; 2. ha az ügyvéd az ügyvédségtől elmozdittatott; 3. midőn ügyvéd ellen az előleges letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendeltetik; 4. eltűnés esetében; 5. ha az ügyvéd elmebetegségbe esik. II. Köteles az ügyvéd annak bejelentésére, hogy iratait kinek adta át, ennek elmulasztása esetére pedig hivatalból gondnok ren­delendő : 1. lemondásnál; 2. ha az ügyvéd más kamara területére költözik ; mindkét esetben, ha a bejelentés a lemondással egyidejűleg, vagy felszólításra meg nem történt; 3. a mozgósítás vagy az ügyvédkedéstől történt jogérvényes fel­függesztés esetében, ha a mozgósítástól, illetve a jogerejü felfüggesz­tési határozat kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt be nem jelenti, kit bizott meg a balaszthatlan teendőkkel. 37. §. Az elnök a közgyűlések, a választmány és a fegyelmi bíró­ság rendes elnöke. Az ügyrendben meghatározandó jogain és költségein kívül hatás­köréhez tartozik különösen: a) a kamara érintkezését a hatóságok és bíróságok irányában közvetíteni és azoknál az ügyvédi kar érdekében felszólalni; b) a kamara tagjainak egymás között, továbbá az ügyvédek és ügyvédjelöltek, úgyszintén az ügyvédek és ügyfelek között felmerülő egyenetlenségek kiegyenlítését az érdekeltek megidézése és meghall­gatása után békés uton megkisérleni és e czélra a kamara oly tagjait meghívni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár; c) a titkár, ügyész, vagy pénztárnok akadályoztatása esetén, vagy ha ezen tisztviselők valamelyikének helye megüresedik, a leg­közelebbi választásig a választmány tagjai közül helyettest nevezni; d) az irodai és szolgaszemélyzetet felfogadni és elbocsátani s ezek fölött a fegyelmi hatóságot gyakorolni. 38. §. Az elnökhelyettest a kamara elnökének akadályoztatása esetén és idejére az elnöki hatáskör illeti. 39. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi üléseken, a köz­gyűlési választások kivételével (30. §.), a jelenlevők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyűlésen legalább 8, a választmányi ülésen pedig két tagnak jelenléte szükséges. A felebbezés mindig a vonatkozó határozat kézbesítésétől számí­tandó 15 nap alatt a választmányhoz nyújtandó be. A választmány határozatai ellen felebbezésnek csak az ezen tör­vényben megengedett esetekben van helye, és pedig ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyűlés egyéb határozatok ellen a legfőbb Ítélőszék vegyes tanácsához (10. §.), illetve az ügyvéd­vizsgáló bizottsághoz (5. §.). A fegyelmi biróság határozatképességre és a határozatok elleni felebbezésre nézve jelen törvénynek a fegyelmi ügyeket tárgyazó feje­zetei rendelkeznek. 40. §. A közgyűlések nyilvánosak. A szólás és a szavazás joga minden kamarai tagot megilleti, ezen jogot azonban nem gyakorolhatják: a) kik fegyelmileg meg lettek büntetve a büntetés joghatályának tartama alatt; b) kik tagdijaikkal hátralékban vannak, mindaddig, mig fizetési kötelezettségüknek eleget nem tesznek. A közgyűlések napirendjét az elnök eleve közzé teszi; a jegyző­könyvek másolatban az igazságügyi miniszterhez felterjesztendők. Az elnök, illetőleg helyettese első sorban felelősek, hogy az öigyvédi kamara a jelen törvényben kiszabott hatáskörön tul nem lép. IV. FEJEZET. Az ügyvédkedés megszűntéről. 41. §. Az ügyvédkedés az ügyvéd elhalálozásán kivül megszűnik : 1. a 15. §-ban részletezett esetek beálltával; 2. ha az ügyvéd önkényt lemond ; 3. ha a magyar honpolgárságot elveszti: 4. ha a vagyona feletti szabad rendelkezést elveszti, vagy ellene jogérvényesen csőd nyittatott: 5. ha a büntető vagy fegyelmi biróság jogérvényes Ítélete által az ügyvédkedéstől elmozdittatott. 42. §. Az ügyvédi kamara választmánya a 41. §. 2., 3., 4., 5. pont­jaiban részletezett esetekben az illető ügyvédet az ügyvédek lajstro­mából hivatalból kitörli; amennyiben azonban az ügyvédkedés meg­szüntetése okainak kiderítése előzetes vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti. A 15. §-ban felsorolt összeférhetlenségi esetekben az ügyvéd elő­zetesen felhívandó, hogy záros határidő alatt vagy az ügyvédkedésről, vagy az azzal összeférhetlen állásról illetve foglalkozásról mondjon le; ha ez utóbbiakról le nem mond, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, az ügyvédkedésről lemondottnak tekintendő és a lajstromból hivatalból kitörlendő. Ha a 15. §. c) pontjában emiitett összeférhetlenségi esetek vala­melyikében fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, akkor a kitörlés a. most emiitett módon eszközöltetvén, az ügyiratok további eljárás végett a fegyelmi bírósághoz hivatalból átteendök. A kitörlési határozat az illető ügyvéddel közlendő, ki a kézbesí­téstől számítandó 15 nap alatt felebbezéssel élhet a legfőbb Ítélőszék vegyes tanácsához (10. §.). Az ügyvédkedés megszűntének eseteiben további kézbesítések csak a fél vagy netán bejelentett ujabb meghatalmazottja kezéhez esz­közölbetők. A függőben levő záros határidők csak a fél személyes, vagy beje­lentett ujabb meghatalmazottjának értesítése napjától számithatók. 43. §. Az ügyvéd halála esetén az ügyvédi kamara választmánya az iratok és értékek leltár melletti biztosítása végett rögtön intézkedik, és a balaszthatlan teendők teljesítésére gondnokot rendel, kinek kezé­hez azonban kézbesítések nem eszközölhetők. Azon esetben, ha a kamara székhelye távolabbra esik, az iratok és értékek zár alá vétele iránt közvetlen az illető legközelebbi járásbí­róság intézkedik, mely azonbnn erről a kamara választmányát azonnal értesíteni és annak a további eljárást a fentiek szerint áttengedni tartozik. Az ügyvédkedés megszűnte a hivatalos hirlap hivatalos részében a megszűnési ok megemlítésével és esetleg az irodagondnok kijelölése mellett közzéteendő, az igazságügyminiszternek bejelentendő, és a kamara kerületében székelő bíróságok és kir. ügyészségekkel, valamint az összes ügyvédi kamarákkal közlendő. / (Folytatása köv.) Különfélék. — Azon feszült viszonyról, mely az igazságügyminiszterium és a semmitőszék közt egy idő óta lappang és mely legutóbb igen éles alakban felszínre jutott, nem tettünk eddig említést, nehogy indisere­tióval vádoljanak. Miután az ügy az egész napi sajtót bejárta, köteles­ségünknek tartjuk erről lapunkban is szólni. Az igazságügyminiszte­rium III. ügyosztálya egy bizonyos ügyben semmikép sem tudott tájé­kozódni. Fogták magukat és megkérdezték a semmitőszéket: mit gon­dol, vajon lehetne-e ilyen és ilyen rendeletet, (mely több mint valószínű törvényellenes volna) kiadni. A semmitőszéken megérezték, hogy a mi­nisztérium a saját felelősségét a semmitőszékkel akarja fedezni, s azért hivatkozva az 1869. IV. t.-cz.-re, mely szerint előforduló esetben vala­mely rendelet törvényességi felett a biróság határoz, kereken megta­gadták a vélemény megadását. Más embernek ez elég lett volna; de nem a III. osztály chefjének. Újra menesztettek egy rendeletet a sem­mitőszék elnökéhez, kijelentvén, hogy tulajdonképen nem is amaz úgy­nevezett semmitőszék véleményét kívánják, hanem Ö Excellentiája né­zetét. Erre azután megkapták azon férfias választ, hogy eltekintve attól, miszerint a semmitőszék elnöke is biró, már közjogi szempontból is, tekintettel a mini-zterialis felelősségre, a semmitőszék elnöke, ki egy­szersmind a főrendiház elnöke, nem adhat véleményt. — A budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályához alel­nökké Kriszt János lett kinevezve. Ki ez a Kriszt János? Végig jár­juk emlékezetünk minden zugát, az igazságszolgáltatási fórum nota­bilitásainak névsorát, a nemzeti szakirodalom évkönyveit; Kriszt Já­nossal nem ta'álkozunk. Legelőször halljuk nevét azon alkalommal, mi­kor egyik legdíszesebb bírói szék betöltéséről van szó. Nincs semmi kifogásunk a kinevezett ur jelleme és szakképzettsége ellen, mert hiszen nem ismerjük őt; de igen sajnosnak tartjuk, hogy személye iránti tiszte­letünk egyedül e negatív körülményben gyekeredzhetik. Nem szólunk ar­ról, hogy mért volt szükséges Diogenes-láinpával keresni menni a vi­dékre, midőn a fővárosi bírói és ügyészi karnak annyi méltó tagja van, ki jogosan követelhette volna, hogy e kinevezésnél ok nélkül ne mellőztes­sék. Elismerjük a kinevezés szabadságát. De hogy a büntető codex elké­szülte után ilykép töltetett be]az ország minta-törvényszékének egyik el­nöki állása, (midőn a kereskedelmi törvény életbeléptetésekor a curia egyik legkitűnőbb biráját nevezték ki a keresk. és váltótörvényszék el­nökévé): ez bizonyítja először, hogy a kinevezéseknél a megcsonto­sodott bureaucratia az irányadó, s másodszor, hogy a büntető co­dex életbeléptetésére nem is gondolnak. — A prágai ügyvédi kamara fegyelmi praxisából. A követ­kező esetek vétettek fegyelmi vétségeknek: az, hogy egy részeg ügyvédjelölt a korcsmában illetlen kifejezé­seket használt és e miatt fenyítő vizsgálat alá vétetett; az, hogy egy ügyvédjelölt a tárgyalási jköuyvekben az egész peit a politikai térre átterelte és a pernek — illetlen megjegyzések által — a kar tekintélyének meg nem felelő irányzatot adott; a kar tekintélye elleni vétségnek az is vétetett, hogy egy ügyvéd egy napszámosnőnek követelését nagyobb elengedés mellett engedmé­nyileg magához vállalta, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom