Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 12. szám - A kamarai választás előtt

~ 94 — ban ismét teljesen fölforgatta. Akár megállapított, akár meg nem állapított költség, 20 írtig terjedő költségkövetelés erejéig a községi bíróságtól várhatja az ügyvéd annak elbírálását, vajon védencze ellenében kiérdemelt-e s mennyi díjazást! Valóban lélekemelő gondolat, hogy Devecser vagy egy még obscurusabb község bírája lesz hivatva, a veszprémi váltótörvényszék által megállapított 16 frtnyi költség-követelés fölött Ítélni! Hisz még jó, ha az ügyvéd saját székhelyét mint fizetési helyt irta be a meghatalmazásba, mert ekkor legalább egy »bagatell«-ért nem kell a mértföldekre lakó cliens után kocsizni, vagy (mondjuk ki a szót, hisz ha igy tovább folyik az ügyvéd-irtó tevékenység, akarva nem akarva meg fogunk vele ismerkedni) gyalogolni. De ha ezt elfelejtette, ha esetleg oly blanquettákkal él, melyekben a fizetési hely kitöltésére ür hagyva nincs, vagy pláne ha a bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondott szóbeli vagy levélbeli felhatalmazás folytán végzett ügyvédi teendőket, akkor elmehet a szomszéd vagy a harmadik faluba és érvényesítheti költség-jegyzékét a bíró és »jegyző« előtt. Nem hangsúlyozható eléggé, mily veszély rejlik az ügyvedre nézve abban, hogy költségjegyzékét esetleg a falusi jegyző előtt kell érvényesíteni. A falusi jegyző rendszerint első helyet foglal el a zugirászok között ; concurrense és természetes ellensége az ügyvédnek, a jegyző tehát itten »in sua causa« itél. Jelen sorok eredetöket egy concret esetnek köszönik. En egy esztendő óta Pápán ügyvédeskedem; most azonban irodámat Sopronba teszem át. Nagy részét kinlevö költség-követeléseimnek bíróilag kell érvényesítenem. Természetszerűleg, egy része kiérdemlitt költségeimnek meg van állapitva, egy része nem. Többszörösen nem alapithatom igényeimet írásbeli meghatatalmazásra (mint betáblázásoknál, stb.) sokat meg levélbeli megkeresés folytán végeztem, (nevezetesen lajtántuli megbízásokat), és igy megtörténhetik, hogy a pápai járásbiró vagy városi kapitány kereseiteimet illetőleg »panaszaimat« illetékesség hiányából visszautasítja, és mehetek azután Vanyolára vagy Bösögére a »biró és jegyző« elé 5 frtnyi betáblázási költségeimért perelni, minden kártérítés nélkül a tárgyalásnál és végrehajtásnál napokat mulasztani; vagy pedig pereibetek Bécsben vagy Márisch-Trübauban, ha ugyan ezen helyeken panaszom elitélésére találok bírót, mert nagyon könnyen megeshetik, hogy a rendes bíróságok elutasítják keresetemet, mivel az az ausztriai törvények szerint az ügyvédi kamara elé tartozik, ez pedig ismét a miatt utasítana el, mert az ő fenhatósága csak kebelébeli ügyvédekre terjed! íme a bagatell-törvény szülte viszszásságoknak és mondhatni igazságtalanságoknak egyik legkirivóbbika! Ezen bajon segíteni kötelesség; nekünk ügyvédeknek jogunk van ezt követelni. Vagy mondassék ki, hogy az ügyvédi költségekre nézve visszaállittatik az ügyvédi rendtartásnak rendelkezése, vagy — a mi persze legjobb és leghelyesebb volna — utasíttassanak az ily keresetek az ügyvédi kamarák választmányaihoz. Én könnyítettem lelkemen, az által, hogy elpanaszoltam bajomat ; hogy jajkiáltásomnak lesz-e sikere, azt nem tudom, — őszintén mondva, alig remélem. Dr. F. A. Különfélék. — A bírói függetlenség (?) helyreállítása iránt beterjesztett igazságügyminiszteri törvényjavaslat iránt néhány első rangú bírói tekintélytől véleményt kértünk. Válaszul azt kaptuk, hogy helytelenebb módon és gyarlóbb alakban nem lehetne a, birói fegyelmet szervezni, a mint ezt a javaslat czélba veszi. Általános azon meggyőződés, hogy a jogügyi bizottság, hacsak úgyis nem épen jelentékeny reputatióját egészen tönkre nem akarja tenni, ezen javaslat alapelveit semmi esetre sem fogadhatja el, mert az annyit tenne, mint a birói hivatalt a központi közigazgatás önkényének és az erre befolyást gyakorolható protectiónak feltétlenül átadni. — Ezen alkalommal egyúttal igen sajnos és a törvényjavaslatok előkészítésére igen sajátszerű világot vető körülményt kellett constatálnunk. A szóban levő törvényjavaslat annyira suttyomban készült, hogy a felsőbb bírák, tanácselnökök és elnökök, kik rendszerint meg szoktak kérdeztetni, csak akkor nyertek róla tudomást, az midőn azon törvényjavaslat szövege az újságokban megjelent. Senki véleménye ki nem kéretett, még azoké sem, kik a jelenlegi birói fegyelmi törvény naponkénti alkalmazása által legilletékesebbek ennek hiányait kijelölni. Állítólag a főügyészségek sem tudtak előbb valamit a javaslat tartalmáról, mint más közönséges halandók. — Finmében fordult meg a napokban egy ismerősünk, s velünk azon hirt közölte, hogy ott nagy elégületlenség van a kormány azon intézkedése miatt, mely szerint a hevenyében összetákolt gyámügyi törvényt a magyar állam ezen területén is életbe akarja léptetni. Fiume az ott érvénybpn levő általános osztrák polgári törvénykönyvben és az osztrák pei enkivüli eljárásban a gyámügyek elintézésére oly kitűnő és czélszerü törvényekkel bír, a melyekhez hasonló jó eodexekkel az anyaország ezen század folyamában alig fog birni. A biztos jogállapot és a rend, mely az ezen szerves törvények által szabályozott gyámügyek körül uralkodik, összehasonlítva az őseredeti megyei árvaszékek által kezelt gyámügyekkel, valóban mintaszerűnek mondható. Most ott is egy kis zavarra van szűkség, hogy a fiumeiek a gyámügyi törvény áldásai által szorosabban az anyaországhoz csatoltassanak. Megbomlik általa az osztrák polgári törvénykönyv egy része, a hagyatéki és a gyámügyi eljárás; ugy hoyy senki sem fogja tudni, mi marad érvényben és mi lép ki hatály ból. Ismerősünk értesítése szerint a fiumeiek azon vannak, hogy hagyassanak meg inkább a régi törvények, mintsem hogy a kétes értékű nj törvény : előnyééiben részesüljenek, l'gy látszik, hogy azok, a kik az 1877. évi XX t.-czikket szerkesztették, megfeledkeztek arról, hogy Fiume a magyar állam egyik területrészét képezi. — A „Jogá8zkör"-ben f. h. 21-én Dr. Nagy Ferencz magán, tanár tart előadást a tőzsdei ügyletek kereshetőségéről. — A budapesti ügyvédi kamara 1877/8. évi számadása. I. Rendes szükséglet. Lakbér egy évre Világítás, íütés Irodai szükséglet Fegyelmi eljárásra előlegezett költség. Nyomtatványok Szolga fizetése Pénzbeszedő djjjazása Irodai személyzet: a) fizetése. . . . b) lakbér átalánya. Titkár tiszteletdíjjá Ügyész tiszteletdíjjá Ügyész irodai átalánya Pénztárnok átalánya Lakásfelszerelés Előre nem látható szükséglet. . . . Könyvtárra • • Előirányzat Kiadás íorint 1 kr. forint 2060 _ 2060 350 — 315 22 250 — 149 29 200 — 135 59 500 — 552 93 530 — 530 -150 — 150 — 1200 — 1200 _ 300 — 300 — 2000 — 2000 — 1500 — 1 1500 — 500 — 1 500 — 500 — i 500 — 100 — 47 70 300 — 191 — • 00 321 02 10840 — 10452 75 Előirányzat Bevétel II. Fejezet. forint kr. forint kr. Előlegezett fegyelmi költség megtérítése. . . 9000 250 170 20 1400 _ 6922" 375 299 17 1400 2761 59 40 64 Összesen . . 10840 11775 63 Eszerint : Az előirányzott rendes szükségletből levonva a 10840 10452 marad . . . megtakarítás 387 25 Ehhez adva az előirányzott fedezet. 10,840.— ellenében a tényleg bevett . . 11,775.63 935 63 Ebből azonban a segélypénztár javára küzgyü1322 - 7 88 84 levonva, lesz a pénztári maradvány . . . 515 04 Budapesten, 1878. évi martius 1-én. Imre m. k., budapesti ügyvédi kamara pénztárnoka. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki második évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérraentcs szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", az „Igaz*á 'ii"TÍ törvények, anyaggynjteinényiiyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 írt. =" Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Tliomis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátik-tere 7. s/. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Mart. 26-tól apr 2-iq.J - Dnldner Jakab lugosi tsz. mart. 26. 27. 28. (20). - Goldberger Jakabné nus26 T7 T« ^ t22)-~ Arse»OVÍtS György s neje p'estvid. tsz. mart. ^b. „7. 28. (2b). — Meiner Lazar pestvid. tsz. mart. 26. 27 28 (29) — Vorák mart MMTS "t >' 1 Deák test^ek bpesti ker. S vtsz. mart. 27 28. 29. (21). - ElSDllstock János bpesti e. f. kir. tsz. mart. 27. 28. 29. U7). — Haildler \ ílmos bpesti e. f. kir. tsz. mart, 27. 28. 29 (37) — Néh Koll-if Tamas s neje Strok Mária hagyatéka szabadkai tsz. mart 27 28 29 Í451 lltZ^ZelkTCZaSÍlSZ-mAn- 21 • 28" 29- (61)- - Wllhelm et Friedricb vtsz mart -8^7.^ (TV ^ (6); 7 «»"«"»•" «• ^ ker. s vtsz. mart. 8. 29 30 (18). - 02V. Hagara Jozsefné sz,németi tsz. mart, 28. 29. 30. (29). - l»ik Jakab n.-varadi tsz. mart. 28. 29. 30. (33). - Kne/evits Sándor ehértemp.omi tsz. mart. 28. 29. 30. (47). - Id. Teleki János s ne e íVocsman Boa ; -"r?t tSZ- T,rt- V- (55)- - 8krlPál József » -"ikinda? tsz. a , " U 3. (29). — FricdmailU Adolf komáromi tsz. apr. 1. 2. 3. (42). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. s hitele^^öv^'tV' 8 *?{ ÍS2?" ^ ^ ^ ! ^ tenhoffer Kálmán örököse s va^vonkezelü' T ^Ksébet mint ueh. férje Pre Osszejöv. apr. 24. 25. 26. ; p. Lene No ÍTJ^V^ ^ > • ^ 3 r , f. -oeue iNoe, j. t. behnkker Sándor ; végi. t, s csődva-