Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 11. szám - A Duchesne-szakasz a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában

Nyolczadik évfolyam. 11. szám Budapest 1878. márczius 14, Kiilön mellékletek: a „Döntvények gyüjteménye" az.,, Igazságügyi rendeletek tára" és az „lgazság-' ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. A Duschesne-szakasz a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában. Dr. Barna Ignácztól. - A budapesti ügyvédi kamara választásához S z t e b 1 o Kornél budapesti ügyvédtől. - A budapesti ügyvédi kamara jelentése az 1877. évről. - Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvéd, kamara fegyelmi birósága előtt, A tagsági dijak leszállitása). — Különfélék. (Választási mozgalmak. Egy miniszteri titkár áthelyezése. ) — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. - Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok — Igenykereseti felhivások). — Külön melléklet: A »Rendeletek tárá«-nak egy ive. Azon vidéki előfizetőinket, kiknek elöfizetése f. h. végével lejár, felkérjük, szíveskedjenek az előfizetést mielőbb megujitani, mivel a lapot az előfizetési időn tul nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. A Duchesne-szakasz a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában. Dr. Barna Ignácztól. A felbujtó reábirási törekvése három irányban szenvedhet hajótörést. A talaj a bünös csirára nem fogékony, ridegen visszautasitja a lélektani befolyásolást; a felbujtandó nem határozza el magát a bűntett vagy vétség elkövetésére. A talaj fogékony, a csáberő hat, a bünös elhatározás létrejön; a felbujtott azonban vagy ujból elejti elhatározását vagy egyéb tényezők ellensulyozván a reábirás ébresztette hajlandóságát, sem véghez nem viszi, sem meg nem kísérli a büntényt. A talajban már elébb gyökeret vert a gonosz csira, a reábirási törekvés későn jön, a felbujtó már egy különben is minden áron elhatározottra talál; a felbujtandó saját lelkének elkárhozott ösztönét követve, a reábirási törekvés előtt már elhatározta volt magát a bűntény elkövetésére. Mind a három esetben a felbujtásnak semmi objectiv eredménye sem lévén, az utóbbiban épenséggel semmi, mert még az elhatározás sem a felbujtó műve, hiányozván a reábirás és az elhatározás között megkivántatott a causalis nexus: a tudomány nyelvén eredménytelen, sikertelen, megkisérlett felbujtásról fogunk szólhatni, 1) Felmerül már most az elméletileg és gyakorlatilag oly felette fontos és életbe vágó kérdés, hogy a felbujtó, noha alanyilag kétségtelen bünös tevékenységének tárgyilag semmi jogsértő sikere nem volt, ne vonattassék-e mégis magáért a meghiusult reábirási törekvés puszta tényéért, vagyis az abban nyilvánult jogellenes szándékáért büntetőjogi felelősségre? Lehetne-e a büntetőjog sarkelveinek és elismert igazságainak sérelme nélkül az eredménytelen felbujtást is a fenyitendő cselekmények körébe vonni, azt az önállósított felbujtás bevégzett vagy megkisérlett bűntényének vagy a felbujtani szándékolt büntény kisérletének minősíteni. A kérdés első látszatra egyszerünek, majdnem átlátszónak, a feleletet magában hordónak jelentkezik. A laikus tán pillanatig sem fog habozni a megoldással. A szerint, a mint jogérzete jobban Draco mint Solon felé hajlik, a sikertelen felbujtást, tehát a gondolatot hus és vér nélkül is fenyitendőnek fogja declarálni. A jogrend reactiója szerinte kell, hogy kiterjedjen a vesékre is. Az állam még a gondolatoknak se adja meg a vámmentességet. A törvény éber szeme kell, hogy megőrizze és védje őt tettek és gondolatok ellen egyaránt; szerinte 1) A német tudomány megfelelő terminusai: »versuchte, erfolglose Anstiftung und die Anstiftung eines omnimodofacturus«. A már elhatározottban elhatározást ébreszteni nem lehet, de lehet elhatározásában megerősiteni »laudando augere malitiam« (L. 1. §. D. de serv. corr. 11. 3. ), miért is többnyire az u. n. szellemi bünsegély esete forog fen ilyenkor. A felbujtási szándék, mint a plus, magába zárja ugyanis a bűnsegélyi dolust, mint a minust. a rosz akarat ép oly bünös mint a bevégzett tény. A különbséget akarat és tény, kisérlet és perfectio közt csupán formainak véli. Az igazság pedig ne induljon merőn formai tekintetek után. Sujtsa a nem tettlegesült bünös akaratot is! A nép közérzülete jobban az alanyiság eszméjének hódolván, könnyen rámondja az eredménytelen felbujtásra is a bünöst, kiváltkép ha a mindennapi élet sulyosb és veszélyesb eseteinek nyomása alatt a higgadt és nyugodt erkölcsi néptudatot a pillanatnyi felhevültség és ingerültség igazságérzete váltja fel. A törvény azonban nem lehet »Duchesne-alkalom«, a pillanat, a szenvedély, a mindenben veszélyt gyanító kisértet és félelem műve ! A tudomány szava, mint a mely a higgadt nép jogérzetét öntudatra hozva, »sine ira et studio« hirdeti igazságait, kell hogy döntsön a fenforgó kérdésben Az igazság, melyet a tudomány hirdet, behatol elébb-utóbb a nép jogérzetébe is. A művelt nemzetek szivesen követik fáklyáját. Az egyszerünek látszó kérdés a büntetőjog tudományának egyik legnevezetesebb problémája. Egyike azon hires vitapontoknak, melyek körül örökké foly és sohse zajlik le végkép a tudomány, a lángész, az igazságszeretet nagy és elragadó harcza. Megoldását a tudomány minden nagyobb tekintélye megkisérlette, a nélkül, hogy komoly és őszinte tudományos okoskodásának eredménye általános elismerésre talált volna. Az igazság, mintha csak hozzáférhetlen lenne a buvárkodó emberi ész abstractiójának, — az igazság, melyet oly sokan kézenfevőnek gondolnak! Tekintélyek, mint: Z a c h a r i a e, 1) G e y e r, 2) S c h w a r z e, 3) G o l t d a m m e r, 4) Berner, Bar, John, S c h ü t z e, Op p e n h o f f, L a n g e nbeck, Rosshirt, Temme, Herzog, Otto, Steeman, Liszt, s legujabban a hirneves lipcsei tanár Binding (Entwurf d. Strafg. f. d. Nordd. B. 1869. 89. 1. ) az eredménytelen felbujtás büntethetősége ellen; tekintélyek mint: Bauer, Luden, Zirkler, He p p, H ef f ter, Köstlin, Buri, Halschner s legujabb időben Wachter (>Sachsische Gerichtszeitung« 1876. évf. ) az eredménytelen felbuj1) »Als allgemeine strafrechtliche Regei soll also nur die gelten, dass der Austifter als Urheber der b e g a n g e n e n That gestraft werde, womit denn allerdings die Strafbarkeit der Anstiftung an sich bei einem von Seiten des Thaters gar nicht versuchten Verbrechen von dem Gebiet des Criminalrechts entfernt sein würde. Auch die gelungene Anstiftung — provocation agrée — darf nicht als Versuch betrachtet werden«. (Neues Archiv f. Criminalr. 1850. évf. ) 2) »Wenn der blosse dolus für sich noch nicht strafbar ist, sondern zu diesem innern Vorgang noch mindestens eine Versuchshandlung hinzukommen muss, so kaun auch derjenige, welcher zum Fassen des verbreoherischen Entsrhlusses mitgewirkt hat, allein noch nicht strafbar werden«. (Holtzendorf Handb. II. k. 344. 1. ) 3) »Die Anstiftung in ihrer ursachlichen Bezieliung zur That, des Angestifteten hat in 1 e t z t e r e r d i e V o r a u s s e t z u n g und den Gradmesser ihrer Schuld und Strafbarkeit, — d i e noch nicht strafbare Handlung des Angestifteten ist kein Gegenstand für die Bestrafung d e s A n s t i f t e r s«. (Comm. ) .. «) >Die Anstiftung ist nichts als der Prozess zur Hei vorbnngung des verbrecherischen. illens; ist sie gelungen, so ist, alsó dann er s t; der zur Strafbarkeit erforderliche dolus vorhanden... So wemg es aber eine Stratbarkeit des blossen verbrecheriseben Willens gibt, der in keine That übergegangen ist,. o weni" kann es auch eine Strafbarkeit der Anstiftung gebén, der keine Ausführung gefolgt is t eben weil sie ja m. rin jenem stadio des Willens im Verháltniss zur That stehen blieb*. így nyilatkozik G o 1 tdammer (»Materialien« I. köt. 309. 1. ) kiről - a capacita lm «ándékolJó de • tudomány elvont igazságainak kevésbbé hozzáférhető pracfeus status. érhaknak mintegy megnyugtatására - G e y e r mondja: »Muster eines besonnenen, erfahrenen und juridisch durchgebildeten Praktikers*. (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyüjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimű mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 forint, negyederre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legcélszerübben postautalvány utján küldendők.