Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 9. szám - A csonka társaságokról

— 6G — joghatálya első' sorban a vagyonbukott rendelkezési jogát, cselekvési képességét, vagyonjogi szabad mozgását érinti. A csó'dnyitás idejekor birt összes vagyona csődtömeggé lesz azon rendeltetéssel, hogy összes személyes hitelezőinek közös és együttes kielégítésére szolgáljon. (Ném. csődr. 1. és 2. §.) Generális executio vezettetvén ellene, elveszti rendelkezési és kezelési jogát vagyona felett. (Német csődr. 5. §.) Jogcselekvényei hitelezőinek a csődnyitás tényével nyert állását többé meg nem ingathatják, hitelezői irányában törvényileg semmisek. (Ném. csődr. 6. §) Elveszti activ és passiv perképességét, a csődtömegben foglalt javak iránt ellene a csődhitelezők sérelmével perek sem nem indíthatók, sem nem folytathatók. Hitelezőit illeti a megakasztott perfolyam felvétele, a »reassumtio lítis.« (Ném. csődr. 8. 9. §§.) Kötelezettségei czimén a csődvagyonra zálog-elsőbbségi vagy megtartási jogot szerezni nem lehet, még ha az illető jogczim a csődnyitás előtti időből származnék is. (Ném. csődr. 12. §.) Biztosítási vagy kielégítési végrehajtás egyes esődliitelező javára a csődeljárás tartama alatt sem a csődtömeg, sem a közadós egyéb vagyona ellen nem foganatosítható, illetve el nem rendelhető. (Ném. csődr. 11. §.) Nem kevésbbé életbe vágó a csődnyitás befolyása a közadós egyes jogviszonyainak sorsára. A közadós elleni 1 e nem járt követelések a csődnyitás tényével lejártaknak tekintendők; az eredeti lejárat elesik. (Ném. csődr. 58. §.) A csődeljárás összvégrehajtási természetéből folyó rendelkezés. •— A feloldó feltételhez kötött követelések mint feltétlenek érvényesíthetők. (Ném. csődr. 59. §.) A feloldó feltételhez kötött követelés >perfecta obligatio« (Fr. 3. de contr. emt. D. 18. 1.), mely rögtön jogosit és rögtön kötelez. A feltétel csak visszaható jelentőséggel bír. Az ügyletet nem függeszti fel azonnali hatályában, hanem a kérdéses feltétel bekövetkeztével hátrafelé hatálytalanítja. (Revocatio ex tunc). A szerződés intentiója lévén, hogy az adós azonnal kötelezett, a kötelem tárgya azonnal követelhető legyen, a hitelező a csődtömeg ellen követelését felszámithatja, mintha feltételhez kötve nem volna. Hasonlóan a Code civil 1183. art. Mintegy dogmája a német csődrendtartásnak, hogy a csődtömegtől csak pénzt lehet követelni. Irányult legyen a követelés eredetileg bármire, a csődtömeg ellen azt csak pénzértékében lehet felszámítani. >Forderungen, welehe nicht auf einen Geldbetrag gerichtet sind, oder derén Geldbetrag unbestimmt oder ungewiss oder nicht in Reichsvváhrung testgesetzt ist, sind nach ihrem Schatzungswerthe in Reichswahrung geltend zu machen. (Ném. csődr. 62. §.) Az actio commodati, depositi, emti-venditi, stb. nem természetben szerzi meg tehát a haszonkölcsönbe adott vagy letéteményezett tárgyat, a követelés eredeti tárgya helyébe pénz-aequivalens lép. A jogosított csak J> annyit-érő veit elégíttetik ki. A csődtömeg pénzben fizet, kárpótol, de soha sem teljesít. Szoros összefüggésben áll ez elvvel azon szabályozás, melyet a közadós által csődelőzőleg kötött kétoldalú szerződések teljesítésének kérdése a német csődrendtartásban nyert. A kétoldalú szerződések tekintetében ugyanis azon nehézség áll elő, hogy miután egyrészről a csődnyitás ténye mint ilyen a szerződő felek egyikét sem menti fel szerződésszerű kötelezettségük alól — tehát elvileg a szerződés a csődnyitással nem vesztvén joghatályát, ugy a közadós, mint a harmadik személy szerződésük értelmében kötelezett, illetve jogosított marad — ; de miután más részről a csődtömeg mint a közadós activ és passiv jogutódja a közadós szerződéseit azoknak eredeti tartalma szerint teljesíteni nem köteles, hanem mindig csak pénzegyénértékben teljesit, illetve kárpótol, »quanti ea res erit,« — sőt ezen kárpótlás is csak csődszerüleg azaz a többi hitelezővel közösen és együttesen, tehát szükség esetében aránylag történik: felmerül azon fontos kérdés, hogy mennyiben adandó hely a csődeljárásban is az u. n. >exceptio non adimpleti (non rite adimpleti) contractus«-nak, illetve mennyiben legyen feljogosítva az egyik szerződő fél, ha tőle a csődtömeg a közadóssal kötött kétoldalú szerződés alapján teljesitést követel, ez ellen azon kifogással élni, hogy a csődtömeg részéről szerződésszerű teljesítés nem lévén várható, ő maga részéről sem köteles szerződésszerüleg teljesíteni. A közadós csődelőzőleg vett száz darab részvényt: mennyiben kötelezhető a harmadik személy a kérdéses részvényeket a követelő csődtömegnek kiszolgáltatni még akkor is, ha ez maga részéről nem ajánl egyebet, mint az aránylagos kielégitést, tehát nem a szerződésszerű vételárt? A német csődrendtartás előtt azon eset lebeg, midőn a közadós által kötött kétoldalú szerződés csődnyitáskor még egyik fél részéről sem teljesíttetett, vagy bár mindkét fél teljesített, de csak részben. Ez az eset képezi elvi szabályozásának tárgyát, mig mint alantabb látni fogjuk, a haszonbérés bérszerződésekre vonatkozólag némi eltéréseket tüntet fel. Nem terjesztette ki azonban rendelkezését azon esetre, midőn csődnyitáskor a bukott vagy a harmadik személy a kétoldalú szerződésnek a maga részéről már eleget tett és csak az egyik fél van a teljesítéssel hátramaradásban. Ha ugyanis a harmadik személy tett eleget a szerződésnek: a csődtömeg ellen követelőleg léphet ugyan fel, de a német csődrendtartás emiitett sarkelvénél fogva nem teljesitést, hanem csak nemteljesités miatt kártérítést követelhet és ezt is csupán csődhitelezői minőségben. Azt, a mit a maga részéről teljesített, a mennyiben a teljesítés tárgya a közadós tulajdonába átment, vissza nern követelheti, miután maga a szerződés a csődnyitás tényével nem veszté el joghatályát. Ha pedig a bukott tett eleget a szerződésnek, a csődtömeg a harmadik személytől kikötés szerinti teljesitést követelhet. A német csődrendtartás a csődnyitás előtt egyik szerződő fél részéről sem teljesitett vagy csak részben teljesített kétoldalú szerződésekre vonatkozólag a következő elvet állitja lel. A tömeggondnok, mint a csődtömeg képviselője, az ilyen kétoldalú szerződések alapján, a közadós helyett, a harmadik személytől követelheti a kikötés szerinti teljesitést, de csak ugy, ha maga részéről is kész a szerződésszerű teljesítésre. Á harmadik személy tehát csak akkor kötelezhető a szerződés teljesítésére, ha szerződésszerű teljes kielégitést nyer a tömegtől, — az aránylagos kielégítéssel, illetve a kárpótlással nem köteles beelégedni. A kétoldalú szerződés tehát a csődnyitással ipso facto nem szűnik meg, a csődtömeg jogositott, a harmadik személy kötelezett marad. Azonban a tömeggondnok csak jogosítva van a szerződés teljesítését követelni, nem pedig kötelezve. Ha sérelmesnek találná a szerződést és a tömeg érdekeivel összeütközőnek a harmadik személynek a szerződés teljesítése fejében nyújtandó teljes kielégitést, a szerződés teljesitésétől elállhat. Nem követeli a harmadik személytől a szerződés teljesítését és ezáltal felszabadítja a tömeget a teljes kielégítés kötelezettségétől. Mert ha esetleg a harmadik személy hajlandó volna a szerződést teljesíteni, noha a tömeggondnok követelőleg nem lépett fel — mire kétségtelen joga van, miután a csődnyitás a szerződést nem szüntette meg, —azon elvnél fogva, hogy a csődtömeg csak nemteljesités miatt kárpótol, de nem teljesit, kénytelen lenne a csődszerü kielégítésbe belenyugodni. Hogy azonban a harmadik személy ne tartassák sokáig bizonytalanságban az iránt, hogy fogja-e a tömeggondnok a szerződés teljesitését követelni vagy nem, jogában áll a harmadik személynek, még ha a teljesítés kikötött határideje be sem következett, a tömeggondnokot rögtöni nyilatkozattételre felszólítani. A nyilatkozat elmulasztása a tömeggondnokra nézve azon hátránynyal jár, hogy a kikötés szerinti teljesitést többé nemkövetelheti. A csonka társaságokról.*) Dr. Schniercr Gyula min. osztálytanácsostól. Ugy mint a természetbúvár az állattanban a csirákat nagy érdekkel vizsgálja, ép oly érdekesek a jogászra nézve a társaságoknak azon nemei, melyek a kereskedelmi társaságok egyik osztályához sem tartozván, mégis a gyakorlati életben mutatkoznak és nem ritkán kiváló szerepet játszanak. A keresk. törvény 61. §-ából azt lehet következtetni, hogy az ott felsorol négy társasági formán kivül egyéb alakban társaság sem nem keletkezhetik, sem működését nem folytathatja. *) A »Jogászköi-c-ben tartott előadás. c „ .;.