Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 8. szám - Az uj német birodalmi csödrendtartás. 1. [r.]

— 63 — Megemhlendönek tartjuk még Dr. Prazak dolgozatát: a vasutak elő állítása s forgalma végett történő kisajátításokra vonatkozó osztrák törvényjavaslatról; továbbá egy — / — aláírással ellátott czikket• A valláskényszer kérdése egy vallásnélküli kiskorú törvényes fiával Talá lünk még benne törvényeket, rendeleteket, hatósági hirdetményeket* stb. Különösen becses az emiitett folyóiratnak azon része mely a cs' k. közigazgatási törvényszék elvi jelentőségű vagy fontosabb döntvényeit tartalmazza. Hogy az áttekinthetőség kényelmes és valamely ke resett, szükségelt döntvény gyorsan feltalálható legyen, ezek tömött feliratokkal vannak ellátva, melyek a döntvény lényegét teljesen pointirozzák; ezen rész annyi ágra oszlik, a hány különféle ága létezik az államigazgatásnak; az ítélet dispositiv része, valamint az ítéleti indokok is szószerint közöltetnek. Ezen — mondhatni — bányája a döntvényeknek nem válik feleslegessé azáltal, hogy Budwinski udvari titkár által szerkesztett hivatalos gyűjteménye a közig, törvszék dönt vényeinek valamennyit szintén közli; Samitseh folyóirata annyiban különbözik, reá nézve felette előnyös módon, Budwinski-étől, hogy csakis amabban közöltetnek a teljesülési határozatok, s azon gyakran elvi jelentőségű döntvények, melyek szóbeli tárgyalás kizárásával hozattak. De még a szóbeli tárgyalás mellett hozott döntvények közlése sem szorítkozik kizárólagosan a száraz ítélet reproducálására hanem ezen kívül tartalmazza még a tényálladékot és tekintettel van a tárgyalás menetére, ugy mint a tartott pláidoyerre szintén. Nem kisebb jelentőséggel s fontossággal birnak a cs. k. birodalmi törvényszék, acs. k. legfelsőbb törvényszék, a minisztériumoknak stb. végzései, különösen a mennyiben ezek oly természetűek, hogy a közigazgatási törvényszék egyrészről s a birodalmi törvényszék között mf.srészről, valamint a közigazgatási hatóságok egyrészről, s a civilbiróságok között másrészről fenforgó illetékességi határok megvilágítására szolgálnak. Azonkívül találunk a bel- s külföldi irodalomra vonatkozó szemlét, mely a szakba vágó irodalmi termeivényeket azonnal megjelenésük után szakavatottan megismerteti. A folyóirat természeténél fogva első sorban az osztrák hivatalnokokat, ügyvédeket, közjegyzőket, stb. érdekli, a mennyiben hathatós módon előmozdítja az osztrák közigazgatási jog gyakorlati ismeretét. Azonban tartalmának változatosságánál s gazdagságánál fogva, valamint azon körülménynél fogva is, hogy az emiitettük kitűnő tollak mindegyikéből folyó czikkek hivatvák az elméletet előbbre vinni: leg- melegebben ajánlhatjuk mindazoknak, kiket a közigazgatási jog fej• lődése s müvelése érdekel. Az ügyvédi kamarák közgyűléseire vonatkozólag a főváros egyik tekintélyes ügyvédétől a következő sorokat vettük: >Azon évszakban vagyunk, midőn az ügyvédi kamarák évi közgyűléseiket tartják és egyúttal az igazságügyminiszteriumhoz jelentéseiket teszik. Néhány ezen jelentések közül már a sajtó utján közzé is tétetett. A hang, mely azokon keresztülvonul, magán hordja a jelenleg uralkodó sanyarú idők jellegét. Sok panasz hangzik fel, s nem lehet tagadni, hogy legjelentékenyebb részükben indokolva vannak. A hanyati lás, a tespedés azon általánosan észlelt tünete, mely egész közéletünkre nehezedik és a melyet a jobbrafordulásnak még legkisebb reménye sem enyhit, igazságszolgáltatásunk körül is napról-napra nyomasztóbb alakban tűnik fel. Az ügyvédség az egyedüli független testület, mely az állami igazságügyi szervezeten kivül állva, első sorban arra van hivatva, hogy az igazságszolgáltatást és minden reformot, mely ezzel kapcsolatban áll, >sine ira et studio« ellenőrizze. Az ügyvédi kamarák ennélfogva csak kötelességüket teljesitik, midőn a folyvást tág körökbe elharapódzó pessimistikus közöny közepette, törvényben gyökerező jogukkal élve, figyelmeztetik a döntő köröket, hogy bizony nem minden jól van, a mint van. Másrészt azonban igen kóros állapotnak kell tartanunk néhány kamara közgyűlése alkalmával észlelt azon megdöbbentő tünetet, hogy a kellő számú jelenlevők hiánya miatt a kamarák meg nem alakulhattak. S még sajátszerűbb, hogy az aradi kamara tagjai, habár kellő számban jelen voltak a közgyűlésen, szavazataikat nem adták be. Ez egy eléggé nem rosszalható eljárás, melyet legkevésbbé a jogban és törvényben jártas egyéneknél lehet feltételezni. A ki valamely jogáról lemond, az mintegy azt akarja jelezni, hogy az neki nem kell. Strikolni e téren menthetlen tapintatlanság volna. Tagadhatlan, hogy a kamarák hiányos szervezete és szük hatásköre igen sok anomáliát okoz. Dc ne feledjük, hogy a kamararendszer adta meg az ügyvédi karnak a független fegyelmi hatóságot, a panum judicium-ot, melyért oly erős harczokat vívtunk, és az önkormányzatot; ne feledjük, hogy épen a kamarai szervezet folytán szólhat most az ügyvédség mint törvényes hatóság a miniszterhez és a közvéleményhez. . Ha a tagok többsége távol tartja magát a kamara gyűléseitől, félő, hogy az ügyvédi kar képviseletét és a kamara jogait azon k isebbség kapja kezébe, mely nem azért elégedetlen a kamarával, mivel annak hatásköre szük, hanem azért, mivel gyűlöli a rendet és gyűlöli a — fegyelmi hatóságot. Ha ez megtörténnék, a passivitas nagyon megboszulná magát a magyar ügyvédi karon.* Különfélék. — A „Jogászkor"-ben f. hó 21-én Dr. Schnierer Gyula tart előadást: Néhány csonka társaságról (túlélési csoportok, hitelrészesek egyletei). — Pályázati hirdetmény. A budapesti kir. itélő tábla rendelkezése alatt álló Jeszenák-féle alapítvány jövedelméből négy szegény sorsú budapesti kezdő ügyvéd e folyó év kezdetétől számítandó három éven keresztül május és november hónapok elején félévi egyenlő részletekben kiszolgáltatandó évenkénti 200 forinttal lesz segélyezhető; azok tehát, kik ezen segélyt elnyerni óhajtják, felhivatnak, hogy vallásuk, szegény sorsuk, ügyvédi minőségük és Budapesten megtelepedésük hiteles kimutatása mellett kérvényeiket folyó évi april 15 napjáig a budapesti kir. itélő tábla elnöki igtató hivatalában nyújtsák be. Kelt Budapesten a kir. itélő tábla alapítványi bizottságának 1878. évi február hó 12-dik napján tartott üléséből. Szabó Miklós, elnök. Kiadói pósta. W. Gy. Varanno. — K. Sárvár. — Tévedésből történt. Rendben van. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (F.br. 26-tól mart. 5-ig.) Rozenzweig Adolf trencséni tsz. febr. 20. 21. 22. (35). — Wéber József sz. Stadler Paulina győri tsz. febr. 26. 27. 28. (23). — Wéber József győri tsz. febr. 26. 27. 28. (23). — Fóris Károly n.-váradi tsz. febr. 26. 27. 28. (24). — Klein Szálí nyíregyházai tsz. mait. 4. 5. 6. (18). — Raditz Jakab győri tsz. mart. 4. 5. 6. (24). — Mayer Nándor pozsonyi tsz. mart. 4. 5. 6. (39). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentési határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok ; p. = perilgyplő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a rBpesti Közlöny'" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Delsinyi Arthur (lakik V. kerület, Erzsébettér 8. sz. a.), Ewa Ernő (lakik IV. kerület, Szerb-utcza 20. sz. a.), Dr. Rock Gém (lakik Soroksári utcza 20. sz. a.) ügyvédek a kamara lajstromába fols'tatólag felvétettek ; ellenben Köti József budapesti ügyvéd és kamarai tag, Gyöngyös-Szűcsibe, az egri ügyvédi kamara területére, történt elköltözése ; Paulovits László budapesti ügyvéd és kamarai tag, az ügyvédkedésrőli önkénytes lemondása ; Bakos János volt ráczkevei, jelenleg ismeretlen tartózkodást! ügyvéd pedig a kamara fegyelmi bíróságának 1084/877. fegy. sz. a. kelt s a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék által 596/877. sz. a. helybenhagyott ítélete folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek ; — végül, hogy Járossy Károly volt ügyvéd irodája részére gondnokul Granatér László. Dr. Mannlieimer lgnácz volt ügyvéd irodája részére pedig gondnokul Dr. Jacobi Sámuel budapesti ügyvédek neveztettek ki. A szombatbelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszeszcrint Mezey Béla szombathelyi lakos ügyvéd, a kamaránál vezetett ügyvédek lajstromába folytatólag felvétetett, — ellenben Tulok Benő szombathelyi ügyvéd, szolgabiróvá történt megválasztatása folytán, a fenti lajstromból kitörültetett; — ifjabb Szabó Ferencz szombathelyi lakos ügyvéd pedig, a neve előtt használt »ifjabb« jelzőt jövőre nem használja. A soproni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Csesznák József soproni ügyvéd, más kamara területére történt átköltözés folytán, Dr. Hauer Mór ugyancsak soproni ügyvéd pedig elhalálozás következtében a kamara lajstromából kitöröltettek. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Lipcsey Ervin kassai lakos ügyvéd, önkénytes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. Csődök : Kadelsburger Fülöp n.-becskereki bej. ker. ellen e tsz. által : bh. s hitelezők összejöv. apr. 18. 19. 20. ; i. t. Eosa lgnácz, p. Dr. Stassik Ferencz (35). — Rozenzweig Adolf vág-beszterczei férfiszabó ellen trencséni tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. febr. 20^1. 22.; i. t. Zental Imre, p. Skotnicky Rezső ; végi. t. s csődválasztm. választása febr. 22. (35). — Govrik Izsák nagy-ernyei lakos ellen m.vásárhelyi tsz. által; bh. mart. 6.; p. és i. t. Dobay György, helyettese Dajbukat János; tárgyalási nap febr. 28. (35). — Josefine Weriteim bpesti bej. müszerszáms anyagker. czég ellen ker. vtsz. által; bh. s hitelezők összejöv.apr. 25. 26. 27.; i. t. és p. Ungér Alajos ; végi. t. s csődválasztm. választása apr. 27. (36). — Eisenstock János bpesti magányzó ellen e. f. kir. tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. mart. 27. 28. 29. • i. t. és p. Nóvák Sándor ; végi. t. 9 csődválasztm. választása mart. 29. (37). — Handler Vilmos bpesti ker. ellen e. f. kir. tsz. által: bh. s hitelezők összejöv. mart. 27. 28. 29.; i. t. és p. Ledniczky Márton ; végi. t. s csődválasztm. választása mart." 29. (37). - Grünbanin Sámuel b.-ujfalusi bej. ker. ellen n.-váradi tsz által ; bh s hitelezők összejöv. apr. 4. 5. 6.; i. t. Kerekes Lajos, p. Tóth Marton ; végi. t. s csődválasztm. választása apr. 6. (38). — Mayer Nándor pozsonyi lakos ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. mart. 4. 5 6.; i. t. és p. Kutlik Vendel ; végi. t 9 csődválasztm. választása mart. 6. (39). - Brassay Ödön debreczem bej. ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. apr. 2. 3. 4. ; p. és i. t. Kovács József (39). Pilisch József apatini bej. ker. ellen zombori tsz. áltai: bh s h.telezők osszejov. mai 6 7 8.; i. t és p. Rudics Mihály (39..-(ioldberger Adolf s neje Bóhm Zah szilágy-csehi lakosok ellen zilahi tsz. által; bh. • hitelezők összejöv. maj. 6 7 8; i t Móni Gyula, p. KŐT-ÖSÍ László; végi. t. s csődválasztm. választása maj. 8 (40). Csődmegszüntetések: Führer Sándor késmárki maganyzó ellen locset tsz által ; egyezség folytán (35). - (iedeon Mátyás kassai lakos_ellen e tsz. által; vagyon hiánya folytán (35). - Tlioroczka.v Lászlóné Inczédi Kata ellen kolozsvári t*7 által • a vatrvon felosztása folytán (35). yá" piivázatok• Nvire^vházi tsznél Írnok; bh. mart 14. e tsz. elnökéhez (35). - Pancsovai tsznél két aljegyző ; bh. mart 12. e tsz elnökéhez (85). - jl£ fehérvári tsznel II. oszt. jegyző ; bh. mart. 10. e tsz. e nőkéhez tsznél II. oszt. jegyző ; bh. mart. 14. e tsz elnökéhez (3o). - Alsó-kubmi jbsgnaL rnok f bh márt 15 rózsahegyi tsz. elnökéhez (36). - Tekéi jbsgnál aljegjifl,: lh ma'rt 15 beszterczei tsz. elnökéhez (36).- Battonyai jbsgnál végrehajtö ; bh. mart. 15. szegedi tsz. elnökéhez (36). - Kaczkevei jbsgnal albiro ; bh. mart. 16,