Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 8. szám - Az uj német birodalmi csödrendtartás. 1. [r.]

zendők; de nincs mondva, hol, — talán a községi kóterben ? Itt pedig azt kellett volna mondani, hogy ezen iratok a község házában, a többi hivatalos iratoktól külön kezelendők és őrzendők. Mintha azt hitték volna, hogy e törvény szerint végrehajtásig ngy sem jön egy ügy, még végrehajtási jegyzőkönyvre sem tartalmaz a rendelet mintát. A mi azonban legnagyobb indignatióval töltheti el minden jogász keblét, az, hogy ezen rendelet 23. §-a értelmében a kir. közjegyző által felvett végrehajtható okiratra is, a mennyiben husz forintot meg nem halad, a községi biró rendeli el a végrehajtást. Ennél nagyobb csudát még alig látott Európa. E szerint a községi bíróság, amely tagjainak szemei már a közönséges naptár betüzésében belefáradnak, hivatva lesznek az iránt határozni, vajon ezen okirat az 1874. évi XXXV. t.-cz. 112. §-a határozaitainak megfelel-e. Tót vagy oláh községi bíróság lesz hivatva egy budapesti közjegyző által az általuk nem értett magyar nyelven szerkesztett közokirat törvényes kellékét megvizsgálni és annak érvénye felett határozni. Ha a végrehajtatott a közjegyzői rendtartás értelmében kifogást emel és ellenbizonyitékot mutat be, ezen a jogi műveltség legalsóbb fokán álló közegek lesznek hivatva ezek alaposságáról dönteni. A mit az ujabbi eljárások mennyire csak lehet óvatosan szabályozni törekszenek, hogy a rendes bíróságok helyesen eljárhassanak, e tekintetben a rendelet elég garantiát lát a községi bíróság veleszületett természetes jogismeretében. Ezen hatáskör mellett a községi bíróság az eredeti okirat felmutatását is kívánhatja. Vegye tehát a közjegyző irattárát a hóna alá és fusson a nemes községi bíróság kételyeit eloszlatni. Ugy sem lesz egyéb dolga. De eltekintve a dolog ezen nevetséges oldalától, a községi és a bagatell-bíróságok ezen hatáskörét a közjegyzői okirat tekintetében határozottan törvénybe ütközőnek kell kijelentenünk. Az 1877. évi XXII. t.-cz. ll.§-ában, a hol az ezen eljárás alá eső ügyek felsoroltatnak, következetesen azon kifejezést használja »keresetek«. Amiből az következik, hogy minden ítéletet tárgyalásnak vagy makacsságnak kell megelőzni. A közjegyzői okirat alapján benyújtott végrehajtási kérvény nem kereset tárgyalását, hanem végrehajtás foganatosítását kéri. Ez egy külön végrehajtási eljárás, melyhez semmi köze a bagatell-és a községi bíráskodásnak, akár mire is irányoztatik. Ez soha sem tartozhatik azon ügyek közé, melyekkel »enbagatelle« kellelbánni. Itta közjegyzői okirat hitele és a követelés lejárta forog kérdésben. Ily kérdések megbirálására csak a rendes biró van hivatva. Törvényellenes tagitása ez a bagatell-törvény által kijelölt hatáskörnek, mely igen sajnos világot vett azok jogi ismereteire, a kik ezen §-t kifundálták. Nemhogy az igazságszolgáltatás érdekében a törvényt kellő korlátai közt végrehajtanák, még azt tágitani akarják. Megjelent még egy igazság- és pénzügyminiszteri rendelet is ezen törvényre vonatkozólag a bélyeg és illeték tekintetében. Ezt, miután méltó testvére a többieknek, hallgatással mellőzhetjük. Az uj német birodalmi csödrendtartás. I. A csődhitelezők támadási joga. (Dr. B. I.) Nem támadhatók meg — mint múltkor már emiitettük — a közadós adósának a fizetésképtelenség beálltát tudva végrehajtási eljáráson kívül, tehát saját jószántából, készpénzben vagy értékpapírokban teljesített fizetései. Hogy a megtámadhatóságról szó sem lehet, ha a fizetés csak végrehajtási kényszer folytán teljesitetett, kétséget sem szenved. > eum enim, quem Praeses invitum solvere cogat, impune non solvere, iníquum esse«. L. 6. §. 6. D. h. t. (42. 8.) A vita tehát csak az önkénytes fizetések érvénye körül forog. Eltekintve a múltkor felhozott jogi érvektől, számos közgazdasági tekintet harczol a megtámadhatlanság mellett. Köztudomású dolog, hogy a csőd nemcsak az adósok, hanem bizonyára még nagyobb mérvben hitelezőiknek réme. Beálltát senkisem fájlalja oly őszintén, mint maguk a hitelezők. Hosszas és unalmas, költséges és többnyire boszautó procedúra vár követeléseikre. A tőke megtizadeltetése még csak hagyján. Innét a lehetőség határáig menő hajlandóság a leengedésekre, az ügy egyezség utjáni kiegyenlítésére. A törvényhozásnak nem lehet i?nnrálni a csőd ezen odiosus voltát. A mint nem volna üdvös megnehezíteni a csődnyitást, még kevésbbé volna okszerű megnehezíteni a csőd szüntét. A fizetésképtelen adós ellen bú rmely pillanatban megnyitható legyen a csőd, minden szükségtelen és ügykésleltető inquisitiók mellőzésével, — de másrészről abban a pillanatban, midőn a hitelezők érdeke ugy kivánja, meg is szüntethető legyen minden nehézségek, kisebbségi csökönyösségek s intriguák dédelgetése nélkül. E kettős szempontnak tudandó be, hogy a német csődrendtartás a csőd elrendelését többé nem a vagyoni elégtelenség (insufficientia), hanem a külső tényekből következtetett fizetésképtelenség (insolventia) beálltához köti és hogy az annyira vitatott kényszeregyezség intézményét törvénybe vette. De ha lehetővé teszi a megrendelt csőd gyors és bírói eljáráson kívüli megszüntetését, következetlenség volna megnehezíteni a fenyegető csőd kikerülését. Eltévesztett szigor volna azon jogcselekvények elé gördíteni akadályokat, melyek az adósnak a fizetések újra folytatását lehetővé tennék. Ep mert már az insolventia czimet ád a csődnyitásra, méltatlan volna az adósnak alkalmat nem nyújtani, hogy tán csak pillanatra zavarba jött fizetésképességét reintegrálhassa. Különben minden fizetés-fenakadás okvetlen csődbe sodorná az adóst. A legelső csődinditványnyal menthethetlenül veszve volna. Vegyük, hogy ultimon lejárt váltójára nem képes fizetést teljesíteni, mert künálló követelései csak néhány nappal később fognak befolyni. A váltóbirtokos azonban türelmetlen hitelező; csődöt kér. Az adós adósai tán hajlandók volnának fizetni, hogy segitseuek üzletbarátukon, de félve a támadás veszélyétől, inkább bukni engedik. Nem lehet a törvényhozásnak a végletekig menni, — az egyiket minden kitelhető módon védeni, a másikat feláldozni. Quod uni justum, alteri aequum. Védje a hitelezőket a kijátszások és csalárd megrövidítések káros következményei ellen — és senki sem vitatja a kijátszási czélzattal teljesített fizetések megtámadhatóságát, — de ne tagadjon meg minden kiméletet az adóstól sem. Eltalálni az arany középutat, összeegyeztetni a hitelezők védelmét egy részről a forgalom biztonsága, másrészről a romlásnak indult adós megmentésével, — ez a törvényhozó tagadhatkn nehéz de magasztos és áldásos feladata. ') ") Indokolatlan szigort involvál tehát, — eltekintve hogy a rendszeresség szempontjából sem helyeselhető — a casuisticus szabályozás, elvek felállítása helyett rémképekre s a gyakorlat torzlehetőségeire alapított esetjog teremtése, — Dr. Králik támadási törvénytervezetének 6. szakasza, mely a közadós adósának kérdéses fizetéseit megtámadhatóknak nyilvánítja. A fizetés olyan jogcselekvéuy, mint a többi, a jogcselekvények megtámadhatóságának általános elvei arra nézve sem módosíthatók. — Még tovább megy az említett tervezet 8. szakasza, mely szerint megtámadható az, a ki a fizetésképtelenség beállta után vagy az ezt megelőző hathónapalattazadósnak ipari vagy kereskedelmiüzletétmegszerezte, megtámadható pedig még akkor is ha az üzletszerzés »bona fide« történt. Menti az idézett szakaszt az indokolás azon kijelentése, hogy u j - más törvényekben hiányzó - rendelkezést foglal macrában. Csak az eredetiség követhetett el ily veszélyes tévedést. A ki üzletet szerez legyen szemes. Nem szoktak az emberek abból megélni, hogy üzleteket vesznek egészben és üzleteket adnak el egészben. Nem fekszik abban állami érdek, hogy az üzletátruházások gyakoriak s könnyen foganatosít hatók legyenek stb. Szerencsére ily érvek előtt az igazság meg nem hajol ! Az üzlet megszerzője ne védekezhessék azzal, bogy az üzletet »bona fide« szerezte. A törvény minden ellenbizonyítás kizárásával vélelmezze a roszhiszemüséget. A »p r a e s u m t i o d o 11« legveszélyesebb alkalmazása volna ez a civiljogban, - »praesumtio jnns et de jure« alakiában. Ennyire még a Constitutio Criminalis Carolina sem ment - capitalis bűnösökkel szemben. A jóhiszeműséggel való védekezés absolut kizáiasa a jog egy agában sem foglalhat helyet. Praeceptum juris : audiatur et altéra pars. A Jogérwt kell hogy tiltakozzék az ily rég kárhoztatott elvek újbóli becsusztatasa e»en Nem kevésbbé tiltakozik a tapasztalat is a reá alapított jogszabály ellen Ez már tobb volna mint a hitelezők védelmének a baj nagyságához '»16 "•»y^t"8lik feledni látszik, hogy az u. n. üzletátruházások még az utóbb években is csak a kisebb v i d é k i za.ócscsődöknél fordultak elő az általa hitt mérvben ; a nagyker kedői csődök ilyen kicsinyes kijátszásokhoz nem 'ordutaak fj«aé£ sekrevaló hajlandóság legalább ^Poly - ha »•» ^£ S£ft££EE ingatlanátiratásokban mutatkozott. Ezek és a szives s< goro , d d. vonatkozik a kereskedelmi körök heves panasza. Hinc lacnmae ! A »*™l<£™™ tartás a támadási jogot elvekre y^h'»^ ^^;:^z:ii^^ tó, a ***** ^rtkS megtámadható jogcselekvények alantabb megW me^táma^ a franczia kereskedelmi törvény 443 szakasza*emM**g*nto*«* Lehet decretálni, hogy a k. a tue és. ÍMd«2^ma dSt 10 nappal zálogot szerzett, köteles Ugj« a zálog á.ta,