Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 8. szám - Bel- és igazságügyminiszteri rendeletek a bagatelltörvény végrehajtása iránt

Nyolczadik évfolyam. 8. szarru Budapest, 1878. február 21 Kiiir>n mellékletek : a „Döntvényeit gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". * kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordánál, vagy vidékre bérmeze tm szétküldené!) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az rlgazságúgyi rendeletek tára" tf u „Igazságügyi tőrvények anyaggyüjteménynyel" síitől! mellékletekkel eeyütteien: egész é>re 10 forint, télévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b é r me lepczélszerübben p o e t a u t küldendők. n vidékről ly utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Bel- es igazsagugyminiszten rendeletek a bagatell-türvény végrehajtása iránt. - Az uj német birodalmi caődrendtartás. (A csődhitelezök támadási joga). Dr. B. I. — A Dnchesne-paragratus a lürendiház elütt. - Jogirodalom. (Oesterreichische Zeitschvift íür Gesetzgebnng und Rech,*rj, eclmn* auf dem Gebiete der Verwaltungs-Reclitsptlege. Von Dr. V. Samitsch, k. k. Proíessor der Rechte an der Wiener üniversitiit). — Az ügyvédi kama°rak kozgyulesenöl. — Különfélék. (Jogászkör. Pályázati hirdetmény). - Legközelebbi esödbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöpy-ho;. - Csődök. - Csődmegszüntetések. - Pályázatok. - Igénykereseti felhívások). - Külön melléklet: A .Rendeletek tárá <-nak e^y ive \Bel- és igazságügy miniszteri rendeletek a bagatelltör vény végrehajtása iránt. (h.) Közeleg a népszerű igazságszolgáltatás kezdetének nagy napja. Bel- és igazságügyminiszteri rendeletek hirdetik, hogy az 1877. évi XXII. t.-cz. ugy a községi biróság, mint a kisebb polgári peres ügyek tekintetében jövő martius hó 1-én életbe lép. Mi e törvényt kezdettől fogva helytelennek és elhibázottnak nyilvánítottuk. Ez okból joggal vártuk azoktól, akik életbeléptetésére vannak hivatva, hogy legalább némileg azon lesznek, hogy az igazságszolgáltatás követelményeit, a mennyire csak lehet, megőrizzék és rendeleti uton mindent megtegyenek, a mi által a törvény következményei a gyakorlati alkalmazásban enyhittetnek, és eljárásunkban oly ázsiai állapot elő ne idéztessék, mely modern igazságszolgáltatás megtagadásával egyértelmű leend. A két végrehajtó rendelet még e sovány vigaszt sem hozta meg. Hiába keresünk azokban egy jóra való eszmét, helyes tapintatról tanúskodó és a viszonyok kellő jogászi felismeréséből kiinduló alapot. Első futólagos áttekintetés után mindenki azon meggyőződésre fog jutni, hogy a rendeletek sem gyakorlati szakember, sem pedig jogász elméjéből nem kerültek ki; sem a bagatell-törvény lényege, sem pedig a jelen bírósági szervezet alapgondolata bennök nincs hiven visszatükrözve. Három havi praxison tul levő bármely vidéki aljárásbiró, ha megkérdezték volna, jobban és helyesebben megjelölte volna azon irányt, a melyben azon törvény gyakorlati uton hatályba helyezendő. Fogalmazványok ezen rendeletek, melyek a nálunk szokásos bureaukrata módon készültek, melyek a rendelettárt ugyan néhány lappal dagasztják, de gyakorlati alkalmazásra nem használhatók. A mi rosz vagy félszeg a törvényben, az nem javult és nem nyert szabatos kiegészítést a rendeletben; a mi pedig ott nincs, az itt is hiába kerestetik. Bizonyos szellemi vérszegénység vonul át rajtok, s azon kérdésre késztetnek : czélszerütlenebben nem lehetett-e ezen törvényt végrehajtani? Nem akarjuk, a kifakadások özönének előérzetében, melyek majd egy hó múlva napirenden lesznek, az ezen rendeletek által okvetlenül bekövetkezendő bajokat ecsetelni, hanem a legkirívóbb, legvastagabb hiányok felmutatására szorítkozunk. Vegyünk először a járásbirák, >szolgabirák« és békebirák számára kiadott rendeletet szemügyre. Mindjárt a második §. első pontjában azon >meghagyatik«-féle parancsot nyerik ott a több birói tagból álló járásbíróságok, hogy mindegyik biró mint bagatell-biró jár el. Ezen intézkedés nemcsak helytelen, de egyúttal törvénybe is ütközik. Meg van mondva az első folyamodásu bíróságok szervezetéről intézkedő 1871. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ának harmadik bekezdésében: >Több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvitel vezetése a járásbirót illeti«. Ennélfogva ezen törvény értelmében ő felelős, de egyúttal feljogosított is az ügyvitelt ugy berendezni, a mint ő jónak és helyesnek látja. Nagyon naiv felfogást tanusit ezen §. második bekezdése. Azt mondja, hogy az egyes birói tagok illetősJire az egész járásbirósági kerületre kiterjed, ha az több szakaszra is osztatik. Mintha csakugyan Magyarországon valamely birói tagnak külön illetősége volna? Hát hol van a biró személye szerinti illetőségről a legkisebb emlités téve? Nem tudja-e azt minden jogász, hogy nálunk terület vagy ügy szerint meghatározott biróság van és hogy semmiféle bírósági személynek nem lehet kisebb vagy nagyobb, személyéhez kötött illetősége, mint az összes területre kiható illetősége azon bíróságnak, melynek egyik tagja? Egyes biró személyes illetőségéről soha szó sem lehet, mert ő azon egyes biróság közege, melynél működik. Sőt ha ilyen birói személyes illetőség volna is — a mi pedig nem létezik — ennek hatáskörét nem lehetne rendeleti uton szabályozni. A gyarló szöveg onnan származik, mert nem tudtak a törvény 6. §-ában megemlitett »szakasza igazi értelme iránt tisztába jönni. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy bizonyos napokon a járásbíróság területén belül vannak külön bagatell-ügyi kerületek. Ezeket kellett volna tüzetesebben szabályozni, nevezetesen azt, hogy ily napok kivételével ezen kerületből is a bagatell-per a járásbiróság székhelyén tárgyaltatik, ha ottan tétetett folyamatba, tovább lesz e minden szakasz székhelyén külön panaszkönyv, lehet-e a községi biróság által előzetesen is az ellenfelet azon napra beidézni, a melyen a járásbiró ottan törvénynapot fog tartani. Minderről pedig nogy bölcsen hallgat a rendelet. Hanem ha e tekintetben zavar lesz, igazodjon el mindenki majd, amint tud. Mosolyra késztet azon intézkedés, hogy a járásbiró a többi tagok meghallgatása mellett kijelölheti a > szakasz-bírót*. Hogy fogja a járásbiró az albirákat meghallgatni? Talán jegyzőkönyvbe iktatandja mindegyik véleményét és a chef azután a felett végzésileg határoz ? Mi azt tartjuk, hogy a járásbirót mint a hivatal főnökét, a munka kiosztásában és a hivatalos teendők kijelölésében ugyanazon jog illeti meg, mint a törvényszéki elnököt az idézett 1871. évi törvényczikk alapján. Ennélfogva ezen törvény szerint a bagatell-eljárásnál is a járásbiró lesz a főnök, nem pedig a rendelet, mely ezen törvényen rést akarna ütni. Helytelen és a törvény 6. §-ának második bekezdésével összeütköző a rendelet harmadik §-a, mert ott törvénynapok említtetnek, itt pedig csak egy nap. Nézetünk szerint semmi esetre sem lesz elég, ha a járásbirói közeg egy szakaszban csak huszonnégy órán át időzne eg> huzamban. Ha csak némileg bonyolult az ügy és szemle vagy szakértői lelet rendeltetik el, egy-két ügynél többet nem lehet elintézni. A többi ügynek akkor a legközelebbi határidőre kell várni ép a felek hiába fáradoztak. Misokkal czélszerübbnek tartottuk volna, ha az mondatik, hogy egyelőre a szakasz főhelyén