Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 6. szám - A gyámság- és gondnokságról szóló törvény 254. §-ának értelmezéséhez

_ 46 — "ben van. Előnye higadtan tekintve az, hogy azon drákói rendszabályoknak, melyek a politikai büntettek tekintében a többi codexekben találtatnak, véget vetett. Ugyanilyen szempontokból készült a bűnvádi eljárás is, mely azóta in&r több jelentékenyek módosításon ment keresztül, ugy hogy 1865-ben egészen ujtörvény alakjába foglaltatott, A jelenlegi tárgyalás alatt levő büntető-javaslat fogja Olaszországnak a törvényhozás által alkotott egységes büntetőtörvényt megadni. Az irodalmi mozgalom ezen legújabb korszak alatt Olaszországban igen jelentékeny. Nincs nagyobb büntetőjogi kérdés, mely nevezetesebb iró figyelmét magára nem vonta volna. Eitkábbak a bölcseleti irányú munkák, mivel a legtöbben a törvényhozás által megoldandó kérdésekkel foglalkoznak. 1860-ban jelent meg Carrara munkája »Programma« szerény czime alatt, melynek hire azóta a világot bejárta. Hosszú könyvegyzéket kellene közölni, ha mindazon jelesebb irók munkái csak megérintetnének, kikről Pessina említést tesz. Czikkét Rossi azon szép szavával fejezi be: »A büntető jogtudomány minden haladása az emberiség egyik jótéteménye, mert megkímél fájdalmaktól és mert javítja azon utat, melyet az embernek erkölcsi fejlődése felé haladnia kell.« — Következő dolgozatában Pessina olasz honfitársaival az uj belga büntetőtörvénykönyv alapelveit ismerteti meg. Igen nagy elismeréssel van ezen törvény iránt és az ujabb törvényhozás egyik legjelentékenyebb alkotásának mondja. A rend és a világosság valamint a szabatosság egyes büntetendő cselekmények meghatározásában, mely által számos controversia megoldatik, Pessina nézete szerint, mindenki nagyrabecsülését fogja kivívni, a ki a büntetőjoggal foglalkozik. Olaszországra ezen törvény annyival inkább bír érdekkel, mert szintén azon közös alapból, a franczia büntetőtörvénykönyvből, indul ki, mely ötven éven át Olaszországban minden büntetőjogi haladás kutforrását képezte. Olaszországban az esküdtszéki intézmény számos lelkes védőre, különösen a politikusok közt, de egyúttal igen sok határozott ellenzőre talál a jogászok köreiben. Pessina az esküdtszék barátja és azért értekezésében, melynek czime »Della instituzione dei giurati ne' giudizi penali« azok ellen kell ki, a kik az esküdtszék mellőzését kívánják. Az esküdszéki intézményt azon alakban, a mint 1872-ben Olaszországban fenállott, nem pártolja, hanem elismeri, hogy ezen intézményben vannak oly alkatelemek, melyek az igazságszolgáltatás lényeges kellékei és melyek czélszerü alkalmazásától függ az esküdtszéki intézmény jótékony vagy káros hatása a büntető igazságszolgáltatásra. Azóta Olaszországban az esküdtszéki intézmény lényeges változáson ment keresztül, de nem tudjuk, mennyire helyesli Pessina. Hogy Olaszország jogászait azon harcz hordereje iránt tájékozza, mely Németországban a Schöffenek intézménye körül folyt, irta szerző czikkét »Lo scabÍDato nelle moderné legislazione tetesche«. Igen jól ismeri az e tárgyban pro és contra megjelent jogirodalmat és a német jogászgyülés határozatát, Mittermaier. Schwarze, Wahlberg, Meyer, John és Seuffert vonatkozó iratai és véleményei valamint némely német államok törvényhozása iránt a czikkiró tájékozva van. Nem tagadja, hogy ezen intézménynek sok előnyei vannak, de nem tartja az esküdtszék helyébe teendőnek. Kisebb bűnügyek elbírálásánál a Schöffenek közreműködését azonban czélszerünek tartja. A könyv utolsó czikke Pessina azon emlékbeszédét tartalmazza, melyet Mittermaier mint a nápolyi tudományos társaság tagja felett mondott. »Della vita e delle opere di Carlo Guiseppe Mittermaier«. Meleg érzéssel és szép szavakban ecseteli a sok oldalú hires német tanár tudományos működését, a kit Németországban az összehasonlító jogtumány leghivatotabb, leglelkesebb képviselőjének tart. Mittermaier működését a következő szép zárszavakban igen sikerülten jellemzi: »Hatvan évi folytonos munkálkodás után végződött be ezen nyolezvan éves tiszteletre méltó Nestor életpályája. Szelleme nem öregedett soha, mert nem szük eszmék keretén belül állapodott meg, hanem folytonosan követte a tudományos és a törvényhozási haladást, melynél hatályosan közreműködött, és éber figyelemmel viseltetvén mindaz iránt, ami Németországban és a külföldön a társadalmi tudományok mezején napvilágra került, és igy folyton észlelhette a speculativ és gyakorlati szellem nyilvánulását mintegy örökös ifjúságban. Nem volt valamely alapigazság nagy megalkotója, hanem ennek lelkes előharezosa, köztiszteletben részesült mestere több nemzedéknek, melyeknek egyúttal kortársa is volt. De mindenesetre az uj összehasonlító jogtudomány egyik legméltóbb képviselőjének mondható, mert erélyesen működött közre terjesztésénél, haladásánál és gyakorlati alkalmazásánál.* Pessina tagja a Mancini által a büntető javaslat revisiojára öszszehivott bizottságnak. Polgártársai képviselői megbízással tisztelték meg; a képviselőház a jelenleg tárgyalás alatt levő büntetőtörvényjavaslat előadójává választotta. Ha az uj büntető törvénykönyv Olaszországban életbe lép, kiváló helyen ő is lesz hivatva ennek elveit tudományosan feldolgozni. Ennélfogva Pessinától még a büntetőjogról érdekes irodalmi termékeket várhatni. A polgári perrendtartás javaslatában különösen két pont hívja fel a figyelmet. Az egyik adöntvényjog szabályozása, a másik a tőzsdebiróság reformja. Ezúttal térszűke miatt csak az idevonatkozó határozmányokat közöljük. A javaslat egyéb - különben nagyrészt mult évi közleményeinkből ismert részleteire visszatérünk legközelebb. • »3 8 Az igazságszolgáltatás lehető egyöntetűsége érdekében, a legfőbb ítélőszék polgári tanácsai, egyes v i tá s j o g k é r dé • ek e t melyek valamely ügy fölötti tánácskozás alkalmával felmerülnek, ennek eldöntése előtt elvi megállapodás végett az egyesült polgári tanácsok teljes-ülése elé terjeszthet.. ....... ,. A teljes-ülés megállapodása az ügy eldöntésénél irányadó. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakításának, a teljes-ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a d ö n tvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatait a legfőbb Ítélőszék meghallgatása után megállapíthassa. 379. §. Az 1870. évi II. t.-cz. fentartatván, az ezen törvény által visszaállított pesti áru- és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény-és gabonacsarnokok külön bíróságainak hatásköre csupán az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 258., 259. és L60. §§-ban felsorolt kereskedelmi ügy. letekre korlátoltatik, oly módon, hogy ezen kereskedelmi ügyletekből felmerülő peres kérdések ezen kivételes bíróság hatásköréhez akkor tartoznak, ha az ügylet a tőzsdén vagy a termény- és gabonacsarnokban köttetett vagy a felek magokat ezen kivételes bíróságnak akár az ügylet kötése alkalmával, akár később írásban kifejezetten alávetették. Azon ügyekben, melyek a polgári bíróság által már érdemileg elintéztettek, vagy előtte még folyamatban vannak, az 1870. évi II. t.cz. szerinti bíróságok el nem járhatnak. Ezen külön biióságok hatásköre alá tartozó ügyekben a felek magukat k é p v i s e 11 e t n i jogosítva vannak, a bíróság azonban a mennyiben a képviselővel megtartott tárgyalás után az ügy eldöntése végett szükségesnek látja, a feleket személyes megjelenésre idézheti. 380. §. Az előző szakaszban megnevezett bíróságok ítéletei ellen felfolyamdásnak van helye a következő alaki sérelmek miatt: 1. ha a bíróság a 379. §. szerint hatáskörébe nem tartozó ügyben ítélt; 2. ha meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, ki épen nem vagy nem szabályszerűen idéztetett; 3. ha valamelyik fél törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott; 4. ha valamelyik fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el és a hiány nem pótoltatott; 5. ha a bíróság az ítélet hozatalánál nem volt szabályszerűen alakítva; 6. ha az Ítélet a kérelmen tul terjeszkedik. Ha felfolyamodás adatik be, az itélet alapján biztosítási végrehajtásnak van helye. A kir. tábla végzése ellen további felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha az itélet megsemmisíttetett. A felfolyamodások az itélet kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 3 nap alatt adandók be és soron kivül intézendők el. 381. §. A 369. §-ban emiitett bíróságok előtt a tárgyalási határnapnak vagy a felfolvamodási határidőnek vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye. Az igazolási kérvény az akadály megszűntétől számított 3 nap alatt, legkésőbb azonban a mulasztott határidő vagy határnaptól számított 3 hó alatt a 379. §-ban emiitett bírósághoz adandó be, mely a felett végérvényesen határoz. Az igazolási kérvény mindaddig, míg az igazolásnak hely nem adatik, a meghozott itélet végrehajtására halasztó hatálylyal nem bír. A 380. §. 3. és 4. pontjának eseteiben az itélet megsemmisítése jogerőre emelkedésének napjától számitandó három év alatt a 280. §. értelmében a rendes polgári biró előtt indítandó per utján is követelhető. Perújításnak helye nicsen. A 308. és 309. §§. eseteiben azonban a pervesztes fél a rendes polgári bíróság előtt indítandó per utján a tőzsdebiróság Ítéletének megsemmisítését és teljes kárpótlást követelhet. 382. §. A 379. §-ban említett bíróságok csupán biztosítási végrehajtást rendelhetnek el s annak foganatosítása végett azon bíróságot keresik meg, melynek területén a lefoglalandó ingó vagy ingatlan dolgok léteznek. A kielégítési végrehajtás elrendelése azon törvényszék hatásköréhez tartozik, melynek területén a végrehajtandó itélet hozatott. 383. §. A birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. t.-cz. a 379. §-ban említett bíróságok biráira is kiterjesztetik.« Kimutatása a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszéki osztály összes beadványainak, elintézéseinek és hátralékainak az év végével. 1876. év végével hátralékban maradt. Váltó s kereskedelmi, Polgári Fegyelmi Úrbéri eSöd és bánya ügyek Büntető összesen 321 10 8 17 i99 555 Elintéztetett 1877. évi deczember végéig _ , . Váltó s kereskedelmi, lof^r! fneC'mÍ UÍArÍ csűd és Wnya ügyek Büntető összesen 13100 605 215 920 10318 25188