Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 52. szám
411 Megjegyzendő', liogy az ügyviselő' az ügyérdekeltnek akaratát kevésbbé köteles fürkészni, mint inkább azt, hogy mikép cselekednek az ügyérdekelt, ha maga jelen volna, tehát a vélt cselekvö'séget, vagyis hogy ezen ügyletet az ügyérdekelt megkötötte volna-e? mert a mit az ügyérdekelt maga nem kötött volna meg, azt rá tukmálni nem lehet. Az ő szempontjából kell megitélni, mi legyen sorozandó necessa- ria utilia voluptaria negotia neve alá. A római jog, mely minden tudományos jogi vizsgálódásnak háttéréül tekinthető, a nálunk nagy területen, jelesül a Királyhágón és Dráván túl uralkodó osztrák polgári törvénykönyvnek alapja, s leggyöngébb vonásai a polgári törvénykönyvnek azok, a melyek nem a római jogból származnak. Az osztrák p. t. k. nem azt nézi, hogy mi van az ügy érdekeltnek javára téve (utiliter gestum), hanem azt, hogy meg van-e az ügyérdekelt mentve valami kártól?1) ha igen: ekkor helyt ad a contraria actionak, de már az ügyérdekelt előnyére teljesitett ügyvitel esetében a gyarapodás alapjára helyezkedik és casuisticába esik (1.1037. és 1038. §§). A magyar törvényhozás megbizás nélkül eljárt ügyviselőt emlit az 1840. XV. I. R. 88. §-ban, de különben ezen ügyvitel törvényeinkben világosan nem szabályoztatok. A magyar magánjog irói közt Suhayda János kezdé méltányolni az osztrák polgári törvénykönyv mértéke szerint, ki- vánva gonddal lenni »az életben előforduló minden jogviszonyokra habár azok saját törvényeink által szabályozva nincsenek«.2) Általános elvül állitja, hogy megbizás nélkül senki más ügyeibe nem avatkozhatik. Ez nem más mint magyarán mondva az a mit Pomponiusigy fejezett ki: Culpa est, immiscere se rei ad se nonpertinenti.5 6) Azonban másnak világos kárát látva (mond Suhayda idézve á. p. t. k. 1036. §-át) azt eltávoztatja, az arra tett szükséges költségeit követelheti. A tiltakozó ügy érdekelt ellen Suhayda is megtagadja a contraria actiót (á. p. t. k. 1040.) kivéve ha az ügyviselő oly költekezéseket tett. a melyeket a törvény szerint az ügyérdekelt tartozott volna tenni (á. p. t. k. 1042.). Ezt legfőbb itélőszékünk is kimondá: adóhátralék czimén az adófizetésre kötelezett ellen kereseti joggal csak az bir, a ki beigazolja, hogy a fizetésre kötelezett helyett a hátralékot tényleg befizette.4) De az Ítéleti szerződési vagy végrendeleti tartozás kifizetője nem hivatkozhatik ezen §-ra. Általában a mit megjegyeztünk az osztrák polg. törvénykönyvről, azt mindazon magyar magánjogi Írókról is állitjuk, a kik az á. p. t. k. alapján állanak. A magyar judicatura a törvénykezés terén, a mit én is helyeslek, a megbizás nélküli ügy viselésnek nem kedvez s az ügy viselőt az okozott károkért felelőssé teszi úgy azon harmadik személyeknek, a kikkel az ügyérdekelt nevében szerződésre lépett, valamint az ügyérdekeltnek javára is.5) Azon általános szabály alól, hogy a törvényben különösen meghatározott eseten kívül meghatalmazás nélkül más helyett kötelező Ígéretet senki sem tehet, a férj sincs kivéve neje jogügyleteire nézve. A megbizás nélkül egy harmadiknak nevében tett Ígéret teljesítésére az sem szorítható, a ki az Ígéretet tette, mivel maga nevében kötelezettséget magára nem vállalván, szerződési viszonyon kívül áll. De az utólagos jóváhagyás alapján kész elismerni iudicaturánk az ügylet érvényességét.0) Még az osztrák p. t. k. alkalmazásánál is megszorító magyarázattal él a Curia, a ptrts mint lex posterior alapján kimondván, hogy a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén is a férj által neje nevében, megbízásának szabályszerű meghatalmazványnyal való igazolása nélkül folyamatba tett peres eljárás a ptrts 297. §. 15. pontja szerint semmis.7) A bpesti kir. Ítélőtábla területén sem képviselheti peres ügyekben a férj nejét külön meghatalmazás nélkül.8) 1) Ált. p. t. k. 1036. §. A. Ogonowszki Die Geschäftsführung ohne Auftrag nach öster. Hecht. 1877. 2) Magyar Polg. Anyagi Magánjog Rendszere. Pest 1862. Elősző az első kiadáshoz és 262. §. 3) Dig. L. XVII. 36. Ne feledjük, hogy a Digesták ezen czime a mi Corpus Juris-unk toldalékai közé tartozik. *) Döntvénytár XV. 22. 1. sz. !) Döntvénytár XIII. 98. 2. sz. 6) Ezen elveket tartalmazza a semmitőszéknek 1869. sept. S-án 1254. sz. a. kelt határozata. Lásd Döntvénytár I. és II. u. k. 51. és Dtr. XIII. 91. sz. ’) Döntvénytár XI. 40. sz. 8) Döntvénytár I. és II. u. k. 140. sz. A code Napoleon 1375-ik czikkea jelen század elején elterjedt római jogtan értelmében az indebiti solutioval együtt quasi contractusnak tartja a negotiorum gestiot. Az ügyvitelnél számba nem veszi a szükségességet (necessitas) és igy az ügyérdekelt gyakran ki van téve a tolakodók kö- vetelődzésének. A szász polgári törvénykönyv') többnyire a római jog helyesen értelmezett forrásaiból merítve, jól utasítja az ügyvivőt, hogy az ügyérdekeltnek valódi vagy gyanitott akarata szerint vagy ha ez ki nem vehető, a dolog természetének és az ügyérdekelt viszonyainak megfelelelően járjon el (1345. §.), s ha igy járt el, követelheti (1352. §.) szolgálmá- nyainak megtérítését, előlegezéseit kamatostól, továbbá azt is, hogy a netalán átvállalt kötelezettség alól mentessék fel. A humanitás ragyog ki a törvény (1354. §.) betűiből, midőn azt mondja, hogy ha egyik testvér a másikat élelmezi, ez ajándékozási szándékból történőnek vélelmeztetik, az animus donandi illőbb a testvérhez mint a contraria actio. Ily animus donandi méltánytalanul tulajdonittatik legfőbb itélőszékünk által az anyának, a ki törvénytelen gyermekét egy ideig sajátjából tartja a nélkül, hogy a törvénytelen apától tartási dijt követelne. Ebbéli kiadásait utólag követelni jogosítva nincs.2) A zürichi polgári törvénykönyv (1210. §.) a megbizás nélküli ügyvitelt úgy tekinti, mint nem ugyan az ügyérdekeltnek felhívására, hanem az ő külső viszonyainak és körülményeinek felhívására történő eljárást, mely tehát a hívatlan beavatkozástól lényegesen különbözik.3) a) A szükséges, b) a hasznos és c) a viszonyoknak megfelelő kiadások megtérítése követelhető a contraria actioval. Jellemző ezen törvénynél, hogy az ügy viselő a körülmények által felhívottnak tekinthető legyen s hogy lelkére köti az ügy viselőnek, hogy tekintse az ügyérdekelt valódi érdekeit és afenforgó viszonyokat. »Überfluss und Luxus braucht der Geschäftsherr nicht zu vergüten« (1210. §.) Ily puritán szavakban inti a köztársaság törvénykönyve az ügy viselőt, hogy a szükségesen (necessitas) túl ne terjeszkedjék. Az ügyviselő akkor is élhet a contraria actioval, ha az eredmény az ő hibája nélkül meghiúsult. Elegendő a negotium utiliter c o e p t u m, mit Bluntschli egyenesen Ulpianus4) idézésével támogat. Közérdek vagy kegyelet parancsolta tartozást, p. o. állami községi köztehernek fizetését, a családtagnak törvény parancsolta élelmezését, eltakarítását az ügyérdekeltért ennek tilalma ellenére is teljesítheti az ügy viselő (1355. §.). A közügy és emberiség diadala ez az ügyérdekeltnek tiltakozása felett. Reményiem, hasonló humánus intézkedést fog javaslatba kozni a magyar kötelmi jog tisztelt szerkesztőjeApáthy kartársam, a ki az utilitas absentium tekintetéből s közgazdasági és ethikai indokokból a curator absentis intézménye mellett sem fogja mellőzni a negotiorum gestio szabályozását. Szem előtt tartva a közérdek és egyéni boldogulhatás, a rend és szabadság összhangzásba hozatalát: azt lehetne mondani Sturm szellemében, hogy a ki idegen ügyben megbizás nélkül ugyan de úgy járt el, a mint az ügyérdekelt viszonyaiból s a külső körülményekből méltányosan következtetve akadály nem létében maga az érdekelt eljárt volna, (negotium utiliter gestum): követelheti (actio neg. gest. contraria) szolgálatának egyenértékét licet eventus non sit secutus. Egyéb esetben csak akkor van keresete, ha eljárását jóváhagyta avagy ha gazdagodott az ügyérdekelt. Az ügyérdekeltnek kötelmét, melyet jóváhagyása hozott létre, a szerződések fejezetébe lehetne ugyan illeszteni, de czélszerübbnek látnám az egész negotiorum gestiot az obli- gationes ex lege rovata alá helyezni. Dr. Vécsey Tamás, egyetemi jogtanár. 1) Siebenhaar. Lehrbuch des sächsischen Privatrechts. 417—420. §§. 2) Döntvénytár XV. 38. 3. s) Bluntschli. Das Züricherische Obligationenrecht. 4) Dig. III. V. 10. §. 1.
