Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 52. szám

Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye“, MAGYAR F1,,fi„tíKi

ai „Igazságügyi rendeletek iára“ és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel“. _____ ____ (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmen______ WT "^BT TjB MM szétküldéssel)

kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések J B } H H H J 1 I /■ I ^ 1 a „Magyar Themis“, a „Döntvények gyűjteménye“,

és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. ■ ■ ■ ■ A a/. „Igazságügyi rendcletek tára“ és az „IgazságHH H^B / H H ügyi törvények anyaggyüjteménynyel“ czimü mel^ ^B/ H L lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint

Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. ■ ■ ■ ■ 1 Á I W ■ ■ k J ,élé"e 5 íorint- negyedévre 2 forint so kr.

——— —-JBL— —BBL—_JIB.—.—Jök--------- A T —-------------—r ^-------------/ Az előfizetési pénzek b é r me n t e s en, vidékről

Kiadó-hivatal: !V. barátok-tere 3. sz. «szerűében p».».a i vány utján

A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA.

MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT

Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság.

TARTALOM: A kir. tábla decentralisátiója. (ü.) — Megbízás nélküli ügyvitel. Dr. Vécsey Tamás egyetemi tanártól. — Ügyvédi sérelmek. (Praemisum non appelandi. (Kgy.) — Bírói magaviselet). — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvédi kamaránál. Az egri ügyvédi kama-a rk. közgyűlése. Az egri ügyvédi kamara díjszabályzata). — Különfélék. (Az igazságügyi államtitkári állomás. A bagatell-praxisból). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive.

Nyolczadik évfolyam. 52. szánj. Budapest, 1878. deczember 26.

Lapunk vidéki előfizetőit felkérjük, szíveskedjenek az előfizetést minél előbb megújítani, mivel különben a lapot deczember végén túl nem küldhetjük. A kiadó-hivatal.

Uj évtől kezdve lapunk mellékleteként külön

fíüntefőjoyi Szemlét

adunk ki.

Minthogy az előfizetési árt nem emeljük, ezen melléklap nagy áldozatokat fog részünkről igénybe venni; de ha a szak- közönség pártolása jövőre is oly gyarapodást mutat, mint a jelen évben, bátran szemébe nézünk bármily nagy nehézségeknek. S e gyarapodásban nincs okunk kételkedni, mert már lapunk jelen évfolyamával is oly bő és sokoldalú tartalmat nyújtottunk olvasóinknak, milyet magyar jogi szaklap eddágelé nem mutatott fel,

A budapesti kir. tábla decentralisátiója.

(U.) Anegyvennyolcz előtti idők alatt a jogügyi reform tekintetében sokkal több érzékkel bírtak, mint jelenleg. Akkor még nem voltak a csalhatatlanság önhittségétől any- nyira elkapatva. Ha valamit alkotni akartak, lehozattak a Dunán valami okos német embert; hittek szavaiban, és a mit ennek tanácsa és útbaigazítása mellett létesítettek, az a viszonyoknak és az akkori gyakorlati irányoknak sokkal inkább megfelelt, mint azon számos újítás, mely hangzatos phrásisok kürtölése mellett megindulva, az életben legalább is idétlenségnek bizonyul.

Ha valaki a negyvenes években az akkori müveit táb- labiráknak azt mondotta volna, hogy körülbelül huszonöt év múlva minden per, mely akkor szolgabiró, megyei, sz. k. városi, rendezett tanácsú városi és alispáni biróság által első fokban eldöntetett, második instantiában egyedül egy kir. tábla által fog elbíráltatni, akkor ezen prófétával bizonyára nem tartották volna érdemesnek szóba állni.

Es ime, a mi huszonöt év előtt hihetetlennek látszott, az egy évtized óta nálunk tényleg megvan, és mivel már megszoktuk, talán még nehány évig fen fog állani.

A budapesti kir. tábla ma is az egyedüli másodfokú biróság az összes polgári, kereskedelmi, váltói, úrbéri, büntető és kihágási ügyekre, melyek körülbelül hatvan törvényszék és a három százat meghaladó járásbíróság által elbíráltatnak.*) Mióta bárhol a világon birói hatalom szervezetéről gondolkozni kezdettek, nem jutottak ilyen monstru- osus eszmére, mint az, a melyen a budapesti kir. tábla szervezete alapszik. Nincs ennek párja a világon sehol; igazi botrányos speciálitás.

*) A bagatelltörvény gyakorlati alkalmazásáról a rövid idő miatt még nincs kimutatás, és azért nem lenet tudni, mily befolyást gyakorol a felebbvitelre.

Mi volt a kiindulási pont, a vezéreszme ezen másodfokú biróság ily módon történt szervezése iránt, arról nem lehet sehol a kellő felvilágosítást szerezni. Vastag köd boríthatta akkor az irányadó férfiak észjárását, midőn azzal a rengeteg gondolattal bírlak megbarátkozni, hogy Magyarországra, hol mindent lehet felebbezni, egy másodfokú biróság elégséges.

Elcsudálkozik a portentumon az egész európai jogászvilág, a mint az előttünk fekvő adatok igazolják.

Egy délnémet állam igazságügyminisztere, tekintettel arra, hogy hazájában az általános német birodalmi bírósági szervezet életbeléptetése előtt a bíróságokat újra átalakítani kénytelen, egy igen előkelő osztrák jogászt kért fel némi adatok közlésére, és többek közt, miután (mondjunk érte hálát a gondviselésnek) a magyar bírósági szervezet iránt igen kevés adattal rendelkeznek külföldön, nehány felvilágositást kért a mi másodfokú bíráskodásunk szervezéséről. E nagyeszű osztrák capacitás többek közt a kir. tábla tekintetében szó- ról-szóra irta: »Was in jedem andern civilisirten Staate, wo das Rechtsgefühl lebendig und das Bedürfuiss einer geregelten Justiz ein unabevveisbares Postulat der Rechtsordnung ist, als Ungeheuerlichkeit, als der grösste Unsinn ex-scheinen würde und durchaus nicht bestehen könnte, blüht und <re- deiht auf den Gebiete der Rechtspflege in der Heimath des Tokay erweines und der Zigeunermusik. Für ganz Ungarn- ohne Siebenbürgen — genügt bei der dort notorischen Pro- zesssucht ein Appellationsgei-icht. Natürlich mit einem so grossen Richter- und Hilfspei-sonal, dass dasselbe ein Battail- lon bilden könnte. Welches Recht und wie es dort gesprochen wird, darüber dürfte bei genauerer Einsicht jeder deutsche Richter in befremdendes Erstaunen gerathen«.

Midőn egy első rangú franczia államférfin nem régen egy magyar főurat szintén igazságszolgáltatásunk javulása iránt megkérdezett, azon válaszra, hogy nálunk csak egy Cour d’appel van, melynél 130 biró körül működik, afi-anczia államférfin gúnyos mosolylyal azt válaszolta »Mais permettez Msr le Comte, cen’est pas plus un corp de magistrats, c’estun troupeau«.

Ilyen a vélemény a mi másodfokú bíróságunk szerzéséiből.

Mit mondjunk az igazságszolgáltatásról?

Ily tömeges testületnél, a hol az aggkor terhe alatt vizenyőssé vált észjárás a serdületlen kor éretlenségével egy asztalnál bii’áskodik, a legszigorúbb felügyelet, a leggondosabb ellenőrzés sem képesek a kellő fegyelmet tartani és a munkálkodást kellőkép ellenőrizni.

Ha annyi karja volna az elnöknek, mint Bxáausnak, és annyi szeme, mint Árgusnak, még sem tudná megakadályozni a nagyon is számos kötelességmulasztásokat és szabálytalanságokat, a mint ezt a legutóbbi feltűnést okozott acta-lopás is igazolta.

Kisebb testületnél nem tengődhetne annyi selejtes elem, mivel ottan hamarabb kiismerik, hogy ki mit tud.

Legközelebb egy igen nehéz és igen jelentékeny ujtör-