Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 50. szám - A végrehajtási hirdetmények dijai

- 398 jóval tulment a czélon, mely szerintünk helyesen fölfogva csak az lehetett volna, hogy a végrehajtókról szóló törvényczikk pótlásakép s a lábrakapott gyakorlat kétségtelenül számos túlkapásainak megakadályozása végett egyszerűen csak a hirdetmények kibocsátási dijának nagyságát szabályozza. így amint a helybeli keresk. és váltótörvényszék előtt folyó végrehajtási eljárás tekintetében naponként nyilvánul, jóakarata a létező bajt ellenkező irányban ugyan, nevezetesen a végrehajtató felek rovására — de csak inkább nagyobbítja, s pedig épen azon felek rovására, kiknek helyzete törvénykezésünk gyarlóságai miatt ellenfeleikkel, adósaikkal szemben a nélkül is eléggé hátrányos. Csekélynek tűnik fel e dolog, de mivel valójában fontos következményekkel van összekötve, reávonatkozó igénytelen nézetünket el nem hallgathattuk. Enyiczkey Gábor. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara 30-as sérelmi bizottsága decz. 7. tartott ülésén tanácskozásait befejezte. A zugirászat és a költség-kérdésben hozott határozatok közül a következőket emeljük ki. A zugiró definitiója a törvényben módositandó és zugirónak tekintendő, ki a nélkül, hogy ügyvéd volna, feleket dijért több izben (most iparszerüen) bíróság vagy hatóság előtt képvisel. A büntetés szigorítása végett a zugiró azonnal pénzbirsággal é s fogsággal (nem vagylagosan) büntetendő, s ha állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselő, felfüggesztendő, ismétlés esetén elmozdítandó. A bíróság illetőleg hatóság zugiró beadványának elintézéséről a felet értesiti, vagy zugiró mint képviselő megjelenésekor a felet idézi, s a zugiró feljelentését átteszi illetékes helyre. A költségkérdésben : a perköltség s azzal a nem perbeli ügyvédi költség is mindig megállapítandó, még pedig a kiadások és dijak külön, s utóbbiak, legalább a periratokért s tárgyálásokért tételenként ; az ügyvédi könyvek bizonyító ereje egyenlő legyen a kereskedői könyvekével. — Ezzel a felirati tervezet anyaga ki lévén merítve, elhatároztatott, hogy a felirat ugy a képviselőházhoz, mint az igazságügyi minisztériumhoz felterjesztendő. Szövegezése végett 3 tagu bizottság : Matolay Elek, Dr. Tauszig János és Dr. DeH'Adami Rezső küldetett ki azzal, hogy munkálatát 1 hó alatt Deszkás Gusztáv bizottsági elnöknek hitelesítés végett bemutassa. Végül egyhangúlag elfogadtatott Dr. Dell'Adami Rezső azon indítványa, hogy: »az ügyvédi kamara egyes tagjai által hivatásukban tapasztalt számos sérelemnek, mely a felirat keretébe czélszerüen nem foglalható, folytonos evidentiában tartása végett a kamarai választmány s ér elm i j e g y z ék et kezeljen, melynek alapján időnként vizsgálatot és orvosló intézkedéseket eszközöljön*. A mindennapi locális, sokszor személyes természetű sérelmek, mennyiben alaposaknak találtatnak s több hasonló eset előfordult, ha az ügyvédet érintik, a kar által orvoslandók. Számos törvénytelenség és visszaélés kiküszöbölése várható e kísérlettől, ha az egyes tagok és a választmány azt komolyan megvalósítják. A gyula fehérvéri ügyvédi kamara 1878-iki jelentése. A kamarához 1877-ben 135 fegyelmi, 476 folyóügyi, összesen 611 beadvány érkezett. Tartatott 1 közgyűlés, 26 választmányi és 7 fegyelmi ülés. Polgári ügyben 27 pártfogó ügyvéd, gondnokul pedig 1 ügyvéd rendeltetett ki. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 2. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 6, az ügyvédjelöltekébe 7 kérvény érkezett. 21 ügyvéd ellen és pedig magánféltől 24, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 8, egyéb hatóságtól vagy hivatali községtől 3, összesen 35 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett megszüntetés által a) illetéktelenségből 1, b) tény álladók hiányából 21, a kir. törvényszékhez áttétel által 10, rendreutasitással vagy megintéssel 1, a fegyelmi eljárás elrendelésével 1, más módon 9, összesen 43. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 9, abból törültetett 4, az év végén bejegyezve maradt 61. Az ügyvédjelöltek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 5, abból kitörültetett 5, az év végén bejegyezve maradt 16, kik közül joggyakorlaton volt bíróságnál 1, ügyvédnél 15. Mindenekelőtt a kamarai intézmény iránti közönyösséget emeli ki, mely csökkenni nem akar. E közönyösség főleg abban mutatkozik, hogy a közgyűlésekre csekély számú tagok jelennek meg és hogy a tagdijak, noha azok legutóbb 8 frtra voltak szabva, nem rendesen fizettetnek. Czélszerünek látszanék oly intézkedés, hogy a közgyűlésről elhárithatlan akadály közbejötte nélkül elmaradó tagok pénzbirsággal .. büntettessenek. Az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tapasztaltakat illetőleg felemlíti, hogy a telekkönyvi ügyek elintézésének gyorsítása érdekében — bár az év utolsó Dapjaiban a havasi faluk helyszínelői a gyula-fehérvári és nagy-enyedi telekkönyvi hatóságokhoz beosztattak — eredményt sem ezen, sem a többi tkönyvi hatóságoknál nem tapasztalt, pedig ugy a hitelviszonyok fentartására, mint a végrehajtási ügyeknek gyors lebonyolitására a telekkönyvi ügyeknek soron kívüli elintézése szükséges. A végrehajtási eljárás lassú és költséges. A költségességet egyrészt az árverési hirdetmények közzétételének magas dija, másrészt a végrehajtói intézmény okozza, s annak eredménye legtöbb esetben az, hogy ha a telekkönyvi bíróságok lassúsága miatt évekig elhúzódó végrehajtási ügy odáig érett, hogy az árverésen eladott ingatlan vételára felosztatik, a hitelező azon szomorú meggyőződésre kénytelen jutni miszerint jobb lett volna adósát békében hagyni, mert a vételár a végrehajtási költségeket sem fedezi. Nagy eredményű és az igazságszolgáltatás könnyítésére szolgáló intézkedés volna a hirdetések dijainak mérséklése és a végrehajtói intézménynek megszüntetése. A végrehajtókat fontosabb esetekben a kir. közjegyzők, különben pedig az alantas birósági kezelő személyzet helyettesíthetnék. Azon körülmény, hogy az ingóságok árverésére kiküldött végrehajtó csak saját dijait állapíthatja meg s nem egyszersmind az árverésnél felmerült egyéb költségeket is, visszásságot szül, a mennyiben oly esetekben, midőn az árverés a fél közbejöttével tartatik meg és követelésének felvételére jogosítva van, azon összeg biztosan meg nem határozható és csaknem mindig — vagy folytatólagos végrehaj. tást kell kérni, — vagy a végrehajtást szenvedettnek a többletet vissza kell fizetni. Azon javaslatot terjeszti elő, hogy a végrehajtó mindaddig tartsa magánál a befolyt vételárt, mig a bíróság — természetesen a legsürgősebben — az árverési költségeket megállapitja és őt a fizetésre utasítja. Felemlíti azon nehézségeket, melyek a bűnügyi védők kirendelése tekintetében felmerültek, s azon nézetének ad kifejezést, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 41. §. alapján az ügyvéd, kivéve ha vagyontalan fél részére a kamara választmánya által rendeltetett ki, a képviselet elvállalását megtagadhatja, s hogy ennélfogva a vagyonnal bíró vádlottnak védelmére nem kényszeríthető, a vagyontalan vádlottak védelmének elvállalása pedig csak akkor válik az ügyvéd kötelességévé, ha annak teljesítésére esetleg fegyelmi eljárással szorítható (28. §.), vagyis ha őt a védelemre a kamarai választmány és nem a tszék rendeli ki. Kéri a kir. törvényszékeket utasíttatni, hogy a védő ügyvédek kirendelése végett az ügyvédi kamarákat keressék meg, és hogy a végtárgyalásoknál az ügyvédjelölteket főnökeik helyettese gyanánt elfogadják, mert ez az ügyvédjelölteknek gyakorlati kiképzésére kedvező befolyással bírna. Egyúttal kéri azt is, hogy az uj büntető perrendtartásba a vagyontalan védők dijainak az állampénztárból leendő megtérittetése iránti intézkedés felvétessék. A zugirászatra vonatkozólag arra kéri utasíttatni a bíróságokat, hogy a zugirászok elleni eljárásban legalább annyiban müködjenekközre, hogy a kamara ügyészének megkeresésére, az általa kijelölt zugirászoktól származott ügyiratokat az eljárásra illetékes birósághoz eredetiben tegyék át. Az igazságügyminiszterium értesítette a kamarát, hogy a telekkönyvi ügyek elintézésének gyorsítása tekintetéből a szükséges intézkedések kellő irányban megtétettek. Az ingóságok vételárának a végrehajtónál tartása iránt tett javaslat, mint a mely a visszaélésekre tág tért nyit, el nem fogadható. Az árverési hirdetmények költségeinek apasztása tárgyalás alatt van, s az e tárgyban hozott határozatról a kamara annak idején értesülni fog. A zugirászoktól származó ügyiratok kiadása szükségességének meghatározása az illető ügyet tárgyaló bíróságtól függ s az ebbeli kérelmet a minisztérium nem teljesítheti. A bűnügyi védők kirendelése s azoknak ügyvédjelöltek általi helyettesítése tárgyában — miután az uj büntető törvény s illetve eljárás annak idején e kérdés tekintetében is fog intézkedni jelenleg intézkedés szüksége fen nem forog. A miskolczi ügyvédi kamara 1878-iki jelentése. A kamarához 1877-ben 150 fegyelmi, 805 folyóügyi, összesen 955 beadvány érkezett. Tartatott 1 közgyűlés, 19 választmányi és 11 fegyelmi ülés. Polgári ügyben 7 pártfogó ügyvéd, gondnokul pedig 6 ügyvéd rendeltetett ki. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 6. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 13j, az ügyvédjelöltekébe 9 kérvény érkezett. 26 ügyvéd ellen és pedig magánféltöl 26, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 2, hivatalból a kamara ügyésze által emelve 5, egyéb hatóságtól vagy hivatali közegtől 2, összesen 35 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett megszüntetés által a) illetéktelenségből 6, b) tény álladók hiányából 10, c) a panasz visszavonása következtében 2, rendreutasitással vagy megintéssel 7, fegyelmi eljárás elrendelésével 10, összesen 35. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 2. Befejezett vizsgálat alapján a kamara ügyésze által 4 vádinditvány tétetett, melyekre 4 vádhatározat hozatott. Vádhatározat követbeztében 6 tárgyalás tartatott, melyeknek eredménye a vétkesség kimondása lett, minek következtében 5 esetben pénzbirság, l-ben az ügyvédségtől ideiglenes felfüggesztés alkalmaztatott. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 19, abból kitörültetett 13, bejegyezve maradt 161, kik közül 2 az ügyvédség gyakorlatától fel volt függesztve. Az ügyvédjelöltek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 9, abból törültetett 13, bejegyezve maradt 22, kik közül 3 a gyakorlatból való kilépését a kitörlés kérése nélkül bejelentette. Joggyakorlaton volt bíróságnál 4, közjegyzőnél 1, ügyvédnél 14, összesen 19. ügyforgalma és tevékenységeinek előadása közben felemlíti a kamara, hogy az ügyvédjelöltek joggyakorlatának megszűnéséről és az