Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 48. szám - A vagyonbukott feleségének tulajdoni igényeiről. (Befejezés)

— 383 _ zolására akár eredetiben, akár hitelesített másolatban melléklendő egyetemi és egyéb bizonyítványokkal ellátott, sajátkezüleg irt és aláirt kérvényeiket lakásuk megjelölése mellett f. é. deczember vécéig (mely határidőnél később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek) bérmentve és lepecsételve alulirt elnökséghez (Budapest V. főnt 3. sz. a.) küldjék be. Kelt Budapesten 1878. október 26-án. A Glosius Sámuel és Dániel-féle alapítványt kezelő bizottság. Fabiny Teofil s. k. elnök. Zsigmondy Jenő s. k. jegyző. — A magyar kereskedelmi törvéuy. (Kapcsolatban az összes, arra vonatkozó, azt kiegészítő vagy módosító törvényekkel és rendeletekkel, valamint a m. k. Curia legfőbb itélőszéki és semmitőszéki osztályának döntvényeivel. Összeállította Dr. Nagy Ferencz, budapesti egyetemi magántanár, a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja. Budapest Kiadja Zilahy Sámuel. 1879. Ara 1 frt30 kr.) A mü jellemzésére idéztük az előszóból a következőket: »A magyar kereskedelmi törvénynek jelen kiadása több akar lenni, mint egy közönséges törvénykiadás, kevesebb, mint egy kommentár. Czélom az volt: a kereskedelmi törvényen kivül álló s mindinkább szaporodó kereskedelmi joganyagot •- a kereskedelmi törvényt kiegészítő vagy módosító törvényeket és rendeleteket, valamint a keresk. jogra vonatkozó judikaturát — a keresk. -törvénynyel mintegy organikus összeköttetésbe hozni; a közönségről levenni azon terhet, hogy minden egyes esetben nagy fáradsággal és időveszteséggel a törvények, rendeletek és döntvények gyűjteményeinek számos köteteit átvegye. A jelen munka körül belől ugyanaz akar lenni, mint a S i r e y-féle. Dalló z-féle s más Codes annotés, a M a n z-féle törvénykiadások s más hasonló külföldi vállalatok, melyeknek hasznossága, sőt nélkülözhetlensége legjobban kitűnik azon körülményből, hogy milliónyi példányokban forognak közkézen. Az anyag összeállításánál követett eljárásra nézve következőket kell megjegyeznem: A keresk. törvényre vonatkozó törvények és rendeletek részint szószerint, részint kivonatosan vannak feltüntetve. Utóbbi különösen oly törvényekkel és rendeletekkel szemben történt, melyek nagyobb terjedelműek, mint pl. a vasúti üzletszabályzat. Az egész szöveget adni fölösleges, és különösen a keresk. törvény egyes szakaszaihoz irt jegyzetek alakjában zavaró lett volna. A mennyiben mégis nevezetesen az állami kereskedelmi vállalatokra, a czégjegyzékek berendezésére és vezetésére, valamint a keresk. ügyekben követett eljárásra vonatkozó rendeletek teljes szövegének ismerete szükséges, czélszerünek tartottam azokat egy függelékben összeállítani, már csak azért is, hogy ekként az ezen rendeletekre, nevezetesen a keresk. ügyekben követendő eljárásra vonatkozó döntvények is könnyen elhelyeztethessenek.« — Az igazságügymiuiszter ur 1878. september 23-án 3100. sz. a. kelt rendeletével felhívta néhány törvényszék elnökét, hogy az ügykezelés egyszerüsitése és gyorsítása czéljából az 1874. október 15-én 3436. sz. a. kiadott ügyviteli szabályzatnak gyakorlati alkalmazása körül észlelt hiányait, egy-két jelesebb járásbiró meghallgatásával felterjesztendő véleményes jelentésben tüntessék ki. Hiba volt, hogy ezen rendelet nem az összes bíróságokhoz és az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamarákhoz intéztetett, mert általános panaszként mindenhonnét és minduntalan hallatszik, hogy az ügyvitel felette complicált, nehézkes és épen ezért egyik oka a bíróságoknál felbatalmozott hátralékoknak és az ügybeadványok elintézése és kiadmányozása lassúságának. — A jogi tanulmányok reformja. Miután több lapban különböző értesítés jelent meg, a közoktatási miniszter által némelyek szerint a jogakadémiák, mások szerint általában a jogi képzés reformja érdekében összehívandó enqueteről s annak idejéről, biztos helyről •vett értesülés nyomán írja »Hon«, hogy igenis a közoktatási miniszteriek szándékában van, általában a jogi tanulmányok jelenlegi rendszere ellenében több oldalról nyilvánult panaszok s az e részben égetően szükséges reformok megbeszélése végett, és pedig minél előbb, enquetet hívni össze, melynek körébe nemcsak a jogakadémiák, hanem a •tudományos egyetemek jogi tanulmányrendszere is utalva leend. — A képviselőház mentelmi bizottsága tárgyalta Lukács Béla mentelmi ügyét, ki ellen, mint tudva van, a »Franklin társulat*, mint a »Közvélemény« szerkesztője ellen, sajtópert indított. A bizottság beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését fogja javasolni a képviselőháznak. Egyszersmind azonban javaslatba hozza: utasítsa a ház az igazságügyi minisztert azon intézkedésre, hogy miután a képviselői mentelmi jogra nézve törvény, mely e jogot szabatosan körülírja, nem létezik, óvakodjanak ezentúl a bíróságok megválasztott képviselőt a képviselőház engedélye nélkül perbefogni, mert a mentelmi jog a bizottság nézete szerint ugy értelmezendő, hogy ez nemcsak a képviselő igazoltatásával veszi kezdetét, hanem megválasztatása után nyomban érvényre jut. S ezt annyival inkább figyelmébe ajánlja a bizottság a ház. nak, mert ez nem az egyedüli eset, hogy a bíróságok egyes képviselők ellen a képviselőház engedelmének kikérése előtt megkezdettek az eljárást^ pegfanegye közönsége a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt a képviselőházhoz következő kérvényt intézi: Melyen t képviselőház! Választott első tisztviselőnknek a Boszniába kirendelt fuvarok alkalmából felmerült fegyelmi ügye lefolyásánál, mély sajnalságáról. A választmánynak — egybeállításánál fogva — független bíráskodása alig képzelhető; felebbezés esetében pedig a miniszter esetleg mint vádló fél — mire a világon sehol példa nincs — saját ügyében bírói jogot gyakorolhat. Az 1870. évi 42. t.-czikk 79., 80. és 82., az ujabb törvény által hatályon kivül tett szakaszaiban foglalt intézkedés a kifogástalan igazságszolgáltatás és birói függetlenség fogalmát jobban megközelité ugyan, de visszásnak, sőt fellépésnek tartanok visszatérni az 1870. évi törvény fegyelmi eljárására, s ezen tarthatlan állapot orvoslását egyedül a közigazgatási bíráskodás behozatalában véljük feltalálni. A közigazgatási bizottság ugy is, mint fegyelmi hatóság, ugyanazon nagy hibában szenved, mint az egész közigazgatási szervezet, hiányzik belőle a jogi kontrol, a közjogi birói védelme vagyis azon biztosíték, hogy a közigazgatási hatóságok nem hagyják magukat pártszellem által vezéreltetni. Megdöbbentő jelenség, hogy míg a magánjogok birói védelem tárgyát képezik sa megsértések ellen független bíróságoknál lehet orvoslást találni, addig a közigazgatás egész vonalán — ugy szólván — önkény uralkodik, a mennyiben a végeldöntés mindig a politikai hatóság, vagyis azon miniszter kezében van, a kinek netán törvénytelen kezdeményezéséből keletkezett az egész közigazgatási vitás kérdés. A jogállamot a rendőrállamtól épen az különbözteti meg, hogy a politikai jogok és az állam közigazgatási köreiben elkövetett jogsértések ellenében, tehát egyesnek az államhatalom ellenében is, nyujtassék törvényes oltalom, s birói beavatkozás tegye lehetetlenné a közigazgatási gépezetnek párt vagy miniszteri érdekben leendő kihasználását. Ily védelem szükségét minden egyes polgár élénken érezheti, p. o. az összes adóilleték, katonai beszállásolás, előfogat, vizi jog, közmunkakivetés, védkötelezettség, vásár, tüz, közegészségi, erdei, ipari, stb. rendészet s fegyelmi kontentiosus kérdéseiben. De van ennél magasabb szempont is, mely — reánk magyarokra — a közigazgatási bíráskodás behozatalának szükségét ugy is, mint az alkotmány betetőzését s biztositékainak egyik legfőbbikét elutasithatlan követelményül tünteti föl. Európa müveit népei ugy az elmélet, minta parlamentaris gyakorlatban nem mutatják többé az eddigi előszeretetet a nagy alkotmányi kérdések iránt, s a valódi szabadságot nem annyira a politikai jogok kitérjesztgetésében, mint inkább abban keresik: hogy a közigazgatásban tevékenyülő állami hatalom ellen egy ezen kivül, sőt felette álló intézmény a közigazgatási bíráskodás formájában védje meg az egyeseket. Nem kívánjuk véleményünket nyilvánítani a nagy elvi harezban, mely a felett folyik, hogy az ily közigazgatási kontentiosus kérdések elbírálása a rendes bíróságokra bizassék-e, mint Olaszországban, vagy szakbiróságokra mint Németországban, csak az elv megtestesitése iránti óhajunkat s azon meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a közigazgatási .bíráskodás mielőbbi életbeléptetése jövőnk legközelebbi és legsürgősebb belreformai feladatát képezi. Ezeknél fogva azon kérelemmel járulunk a m. t. képviselőház elé, hogy a közigazgatási bíráskodás behozatala iránt törvényt alkotni méltóztassék. — A végrehajtók dijait illetőleg az igazságügyminiszter 25152/878. sz. a. kelt rendeletével kimondotta: hogy a bírósági végrehajtók dijai és költségei az 1871. évi LI. t.-cz. 24. §-ának C. p., továbbá a 25. §., valamint az 1875. é. IX. t.-cz. 3. és 5. §-nak intézkedései által vannak szabályozva, és hogy azon dijakon felül semmi egyéb dij a bírósági végrehajtókat meg nem illeti. Ebből a rendeletből következik az, hogy a végrehajtók, a jelenlegi viszonyokat tekintve, csak a végrehajtási foglalásért, összeírás s árverésért, esetleg fuvarért követelhetnek dijakat, egyéb lépésért pedig nem járna nekik semmi. A miniszter ekként végkép mellőzte az 1871. LI. t.-cz. 29. §-a értelmében az akkori igazságügyérnek adott megbízás folytán 1872. év jan. 29-én kibocsátott s a most hivatkozott törvény kiegészítő részét képező életbeléptetési rendelethez mellékelt azon ügykezelési mintát, melyben a végrehajtók által szedhető dijak tüzetesen meg vannak jelölve s mely ügykezelési minta egyéb dijakat is rendszeresít, azokon kivül, melyek a jelenleg kibocsátott miniszteri rendeletben hivatkozott 1871. és 1875-diki törvényezikkekben csakis át alánosságban megjelöltetnek. Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Dec~. 3-tóldecz. 10-ig.) Liszt József soproni tsz. decz. 4. 5. 6. (235). — Freuild Mór bpesti e. f. kir. tsz. decz. 4. 5. 6. (256). — Bárány és Griillfelü bpesti ker. s vtsz. decz 5. 6. 7. (222). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidit ideiglenes; t. = tí! a rBpesti Közlönynek : bli. = benyújtási határid.1! és bejelentés batáridő ; vb. gondnok ; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy >D számát jelentik, melyben a hirdetmény először roegjeleu fegy czikknek a felebbezésekre natkozó szakaszai hiányairól és gyarlóA budapesti Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fried Dávid (lakik V. nádor-uteza 1. sz.) ós Dr. Lánvs Miksa (lakik IV. megyebázutcza 5. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Böhm Jakab budapesti ügyvéd pedig Nagy-Kikindára, a szegedi ügyvédi kamara területére történt elköltözése folytán, fenti lajstromból kitöröltetett. A inííramaros-szigeti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Buskovits János ungvári, valamint Rednik György és Vider Antal m.-szigeti lakc kos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A debreczeni ügyvédi kamara részérói ezennel közhírré tétetik, hogj Vhiit Antal nyíregyházi ügyvéd, a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 5756/878 B. szám alatti ítélete szerint az ügyvédségtől elmozdittatván, az ügyvédi jegyzek bői kitöröltetett, s irodája részére gondnokul Kovács Zsigmond, nyíregyházi ügyvéi kineveztetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Ne ográdi József ügy véd, a kamara lajstromából, saját kérelme folytán, kitöröltetett