Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 46. szám - Tételes európai nemzetközi jog. Irta Dr. Apáthy István. 2. [r.]

— 366 — Kiemeljük még. hogy a munka végét az 1815-től 1871-ig keletkezett fontosabb nemzetközi szerződések és egyezmények gyűjteménye rövidittetlen szövegben íranczia nyelven képezi. Apáthynak e dolgozata által főérdeme, hogy e 1 s ö, a ki irodalmunkban a tudomány magaslatán álló tételes nemzetközjogi munkát teremtett. Azon tény, hogy Kiss István egri tanár hason czimü és tárgyú, zárt egészet képező munkája Apáthy-ét mint egészet majd két évvel megelőzte, ítéletünket nem változtathatja meg, mert Kiss István munkája, mely Apáthy-éhoz ugy aránylik, mint jogakadémia az egyetemhez, kizárólag tankönyv, utóbbié pedig — mint ezt kimutattuk — a tudományos munka jellegével bir. V. V. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara által kiküldött 30-as s érelmi bizottság f. h. 2. és 9. üléseiben Deszkás Gusztáv elnöklete alatt megkezdette tanácskozásait a 7-es albizottság által bemutatott felirati tervezet fölött,*) melynek előadásával szerzője Dr. Dell'Adami Rezső bízatott meg. Fölötte érdekes és élénk általános vita után, melyben valamennyi bizottság tag, közöttük Dr. T e1 e s z k y István és Dr. C h o r i n Ferencz képviselő urak kiválóan részt vettek, a tervezet részletes tanácskozás alapjául elfogadtatott és azon megállapodás jött létre, hogy az ugy a képviselőháznak, mint az igazságügyi minisztériumnak mutattassék be. Azon aggodalom ellenében, hogy a képviselőházban rokonszenves fogadtatás és kedvező vita előidézése nem igen várható és hogy némileg sértésnek vehetné a minisztérium az országgyűlés közvetlen megkeresését, győzött azon nézet, hogy e pártonkívüli kérdésben a háznak kiváló jogászait megnyerni lehetséges leend s hogy a kezdeményezés a képviselőházban megkönnyíti az igazságügyér fellépését alkalmas reformjavaslatokkal; a jelen igazságügyminiszter, Dr. P a u 1 e r Tivadar ur, buzgó ügyszeretetében és magas miveltségében elég biztosíték találtatott arra, hogy félre ne érthesse a kamara eljárását, melynek feltétlen bizalma épen az ő személyében összpontosul. A részletes vitában a felirat bevezető részének, mely mintegy általános indokolást képez, eddig négy pontja fogadtatott el Dr. M a t o 1 a y Elek azon pótlási indítványának elfogadása mellett, hogy az ügyvédség hivatása mint az igazságszoltatás egyik egyenjogú tényezőjéé, külön pontban jellemeztessék. Dr. Spett Vincze azon nézete, hogy a magyar ügyvédség társadalmi tekintélye 1848 előtt kielégítő volt, s hogy ehhez képest, a feliratnak ellenkező tartalmú passusa kihagyassék, id. M uraközy László által személyes tapasztalatai nyomán igen sikerült, drastikus módon megczáfoltatván, indítványa mellőztetett. Hasonlókép azon indítványa, hogy az állami oltalom szüksége ne hangsulyoztassék, mellőztetett, miután az csak a valódi autononomia feltételeinek létesítésére kéretik. Dr. Kovács Gyula és Dr. Held Kálmán indítványai az ügyvédség politikai szerepét emlitő pontok kihagyása iránt mellőztettek, miután e megemlítés arra szorítkozik, hogy az ügyvédség közjogi hivatását a rendőrállam átalakításában jogállammá feltüntesse. Egészen isolált maradt Dr. Králik Lajos azon meglepő indítványával, hogy minden bevezetés, mint felesleges, mellőztessék és csupán egyes concret bajok orvoslása, mint a leletezés, bagatell-törvény stb. dolgában kérelmeztessék. Dr. T a u s z i g János és előadó feleltek ez indítványra, melynek lehet jogosultsága mint oly egyén meggyőződésének, kit csupán azon bajok sértenek, ki nem fájlalja az ügyvédség erkölcsi tekintélyének sülyedését, ki csupán egyes okozatokat és nem azok általános okát látja, ki egyszóval ügyvédi kérdés létezését el nem ismeri. De nem lehet jogosultsága egy testület részéről, mely ellenkező meggyőződésének már akkor adott kifejezést, midőn kötelességének ismerte azon mozgalom kezdeményezését, melynek egyik momentuma a bizottsági tárgyalás. Dr. Králik Lajos egyedül szavazván indítványa mellett, külön véleményének írásbeli indokolását bejelentette. — Az egri ügyvédi kamara folyó hó 1-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésben 137 kamarai tag közül csak 29-en (ezek között a vidékről 3) vettek részt. Az ügyvédi munkadijaknak díjszabályzat szerint leendő megállapítására vonatkozó indítvány elvben egyhangúlag elfogadtatott. Minthogy azonban az indítványozó által bemutatott tervezet (ugyanaz, melyet a budapesti kir. keresk. s váltó tszék állapított meg) csupán a váltóügyekre vonatkozik, egy a köztörvényi ügyekre is kiterjedő s lehetőleg részletes díjszabályzat összeállítására hét tagu bizottság küldetett ki, utasitattván, hogy munkálatát a f. évi deczember 8-ára kitűzött közgyűlés elé terjeszsze. Egyúttal a hét tagu bizottság 3 tagja (saját ajánlkozásuk folytán) megbízatott, hogy a budapesti (városi), kecskeméti, kassai és jászberényi kir. törvényszékeknél érvényes díjszabályzatokat szerezzék meg s azok a bizottsági tárgyalásoknál figyelembe veendők lesznek. A székes-fehérvári kamarának — pártolás végett átküldött — közgyűlési határozata igen élénk vitára szolgáltatott alkalmat. Ezen határozattal ellenvéleményen lévők nem tartották illetékesnek az ügyvédi kamara közgyűlését oly határozathozatalára, mely azt mondaná ki, hogy a kamarai illetékek nem fizetése miatt a tagok az ügyvédi lajstromból kitorultetnek; mert ezt kimondani csak a törvényhozásnak lehet. Különben is absurdum volna a csekély 10 frt nem fizetése miatt az ügyvédi rendtartás 70. §-ában meghatározott legnagyobb büntetéssel sújtani a nem fizetőt. A határozat pártolói ellenben azt vitatták, hogy a kamara — mint törvényes intézmény — fenállását veszélyezteti azon korulmeny, hogy a tagok illetményeiket nem fizetik ; mert a kamara *) Közöltetett a »Magyar Themis* f. é. júliusi számaibna. tagdijain kivül egyéb jövedelmi forrással nem rendelkezik, napi szükségleteit tehát azokból kell fedeznie. A tagdijak behajtását pedig az 1877. 22. t.-cz. a vidéken lehetetlenné tette; mert a behajtás az összeget többszörösen is felülmúló költséggel jár. De elvégre a tagsággal összeférhetlen a tagdíj nem fizetése, s mivel az egyenlőség elve is azt kivánja, a társulati szellem is azt teszi szükségessé (mint ez minden társulatnál szabály és szokás), hogy a ki a testület szabályaiban foglalt kötelezettségeknek eleget nem tesz, a tagok sorából törültessék : szótöbbséggel határozat képen kimondatott, »hogy azon kamarai tag, ki tagsági vagy felvételi dijával egy évig hátralékban marad és fizetési kötelezettségének a választmány felszólítására sem tesz eleget — amennyiben szegénységét nem igazolná — a kamaránál vezetett ügyvédi lajstromból kitörültetik«. Az ügyrend e szabványnyal kiegészitettni s az ekként kiegészített szakasz jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetett. (Megjegyezzük, hogy az egri kamara választmánya f. é. július 9-én 407. sz. határozatában oly figyelmeztetéssel hivta fel a mult évekről tagdijakkal adós kamarai tagokat illetményeik befizetésére, hogy ha azokat 15 nap alatt be nem fizeték a lajstromból törültetni fognak. Egyik ekként megintett tag ezen határozatot felebbezvén, az ügy jelenleg a legfőbb itélőszéknél van). — A közgyűlés harmadik tárgya az aradi ügyvédi kamarának a képviselőházhoz intézett s pártolás végett megküldött felirata (lásd a M. Themis 24. s köv. számait) egyhangú pártolásban részesittetett s hason értelmű felirat küldése elhatároztatott, — Végül a kisebb polg. peres ügyekben követendő eljárásról szóló törvényczikk némely szakaszainak megváltoztatását ajánló indítvány a legközelebbi közgyűléshez utasíttatott; mert a tárgysorozatba felvéve nem lévén, az ügyrend értelmében tárgyalható nem volt. Szokolay Lajos, kamarai titkár. Az ügyvédi kamarák III. évi jelentései. Pécsi ügyvédi kamara. A kamarához 1877-ben 516 fegyelmi, 635 folyóügyi, összesen 1151 beadvány érkezett. Tartatott 3 közgyűlés, 25 választmáuyi és 8 fegyelmi ülés. Polgári ügyben 10, bűnvádiban 21 pártfogó ügyvéd, gondnokul pedig 7 ügyvéd rendeltetett ki. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 9. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 19, az ügyvédjelöltekébe 26 kérvény érkezett. 45 ügyvéd ellen magánféltől 102, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 8, összesen 110 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett, megszüntetés által a) illetéktelenségből 4, b) tényálladék hiányából 29. c) a panasz visszavonása következtében 6, a kir. tszékhez áttétel által 36, fegyelmi eljárás elrendelésével 30, más módon 3, öszszesen 108. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 27, befejeztetett 4. Befejezett vizsgálat alapján a kamara ügyésze által 10 vádinditvány tétetett. Vádhatározat 9 hozatott. Vádhatározat következtében 4 tárgyalás tartatott, melyeknek eredménye lett l-ben a vizsgálat folytatásának elrendelése, 2-ben nem- vétkesség, l-ben pedig a vétkesség kimondása; ez utóbbiban büntetésül pénzbírság alkalmaztatott. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 14, abból törültetett 10, az év végén bejegyezve maradt 155. Legelébb az ügyvédi rendtartás hiányossága és czélszerütlensége feletti nézetét fejtvén ki, előadja, hogy az ügyvédi rendtartás czélja lett volna: a kinövések eltávolításával az ügyvédi kar regeneratiója s tekintélyének helyreállítása, és ebben ugy a törvényhozást, mint a kormányt támogatni kötelességének tartja. Helyesli a kamarai rendszer intentióját, mely abban áll, hogy az ügyvédi visszaélések megtorlására legyen egy hatóság, mely a rendes bíróságokat korlátozó alakszerűségektől felmentve, elbírálásait inkább az anyagi, mint az alaki igazságra alapithassa ; ámde eme czél nem éretett el, mert az ügyvédi rendtartásban az ügyvédeknek adott látszólagos autonómia, inkább az ügyvédek iránti bizalmatlanságra, mint hangoztatott regeneratiója szándékára enged következtetni. A kamarai intézménynek csak ugy leend sikere, ha a kamarák megfelelő hatáskörrel s teljes autonómiával ruháztatnak fel. Helytelennek tarja a törvény azon intézkedését, hogy a panaszok kivétel nélkül első sorban a választmány elbírálására, utasitvák s csak miután ez a 73. §. esetét fenforogni nem látja, kerülnek a fegyelmi bíróság elé. Nézete szerint az eljárás gyorsítása czéljából a 73. §. teljes mellőzésével a panaszok kizárólag a fegyelmi bíróság hatásköréhez lennének utasítandó ks a választmány hatásköre csupán administrativ teendőkre lenne szorítandó. Több ízben tett panaszt a miatt is, hogy az ügyvéd védenczének beszedett követelésére saját kiadásai és munkadijai erejéig zálog- és visszatartási joggal fel nem ruháztatott, mely kedvezményben az osztrák ügyvédi rendtartás 19. §-a részesiti az ügyvédeket. Nézete szerint a fenti intézkedés lealacsonyító az ügyvédekre, de sújtja a feleket is, mert már a per átadásánál az ügyvéd oly előleget kénytelen kérni, mely öt kiérdemlendő dijai és kiadásai erejéig fedezni elégségesnek látszik, vagy pedig a behajtott összegek dijai és kiadásai megállapítása czéljából a bíróság kezeihez leendő letételére kényszeríti. Az ügyvédi rendtartás azon intézkedése, hogy az ügyvéd, ha lakhelyét más kamara területére akarja áthelyezni, tartozik ezt azon kamaránál, melynél bejegyezve van, bejelenteni, hogy az azon kamarát, melynek területére az ügyvéd átmenni akar, értesíthesse arról, vajon az illető ellen merült-e fel, vagy van-e folyamatban valamely panasz, — könnyen kijátszható olykép, hogy az illető ügyvéd az egyik kamaránál az ügyvédségrőli lemondás czime alatt törülteti magát s a másik ügyvédi kamaránál eredeti felvétel iránt jelentkezik. Ily visszaélés