Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 45. szám - Mily feltételek alatt folytatható valamely eddigi czég más mint a volt tulajdonos által?

Nyolczadik évfolyam. 45. szám Budapest, 1878. november 7, Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye" »z „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazsáqügyi törvények anyaggyUjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR Előfizetési árak THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. (helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" a/. „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel" cziraü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. Az elöözetési pén/.ek b é r m e legczéls-seriibben p o s t a u t küldendők. n. vidékrí i y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Mily feltételek alatt folytatható valamely eddigi czég más mint a volt tulajdonos által. — A felebbezés korlátozása két alsó bírósági ítélet egybehangzasa következtében. — Kezelési hiba, igazságszolgáltatási baj. Enyiczkey Gábor ügyvédtől. — Jogirodalom. (Tételes európai nemzetközi jog. Dr. Apáthy Istvántól). — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöny-böl. (Csődök. - Csödmegszüntetósek. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A .Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Mily feltételek alatt folytatható valamely eddigi czíg más mint a volt tulajdonos .által ? (Dr. B. I.) A felvetett kérdésre kereskededelmi törvénykönyvünk 12. §-a következőkép felel: >Ki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagyjog utódainak beleegyezésével az eddigi czég alatt utódlást kifejező toldással vagy a nélkül folytathatja*. E szerint valamely eddigi czég uj személy vagyis más mint a volt tulajdonos által csak azon feltétel alatt folytatható, hahogy a volt tulajdonos vagy jogutódai — azaz az örökösök vagy a társörökösök — a czég folytatásába beleegyeznek. Következve valamely eddigi czég más mint a volt t ulajdonos által való folytatásának joga vagy csupán örökösödésen, vagy örökösödésen és egyúttal a társörökösökkel való szerződésen, vagy a volt tulajdonossal illetve annak örököseivel való szerződésen alapulhat.*) A leggyakoribb eset az, a midőn az eddigi czég más mint a volt tulajdonos által való folytatásának joga a volt tulajdonos beleegyezésén, vagyis szerződésen, a czég alienatióján alapszik. Erre az esetre fogunk a következőkben szorítkozni. Kérdés: hogy az eddigi czég uj személy által folytat*) A keresk. törv. 12. §-ának szövege a czégfolytatás alapját, képező ténykörülmények megjelölésében távolról sem oly szabatos, mint a német keresk. törv. meo-felelő 22. czikke : .Wer ein bestehendes Handelsgescháft durch Vertrag oder Erbo-ang erwirbt, kann dasselbe unter der bisberigen Firma .... fortführen, wenn der bisherige Gescháftsinhaber oder dessen Érben oder die etwaigen Miterben in die Fortführung der Firma ausdrücklich willigen. »A magyar kt. szintén ugyanazon szakasz keretén belül rendelkezik a czég további folytatásának jogát megállapító ténykörülményekről. A kereskedelmi üzlet szerződés vagy örökösödés utján való megszerzésének annyira különböző eseteit külsőleg összefő g 1 a 11 a n szabályozni, már magában elég merész kísérlet. Gonosz szemek a következőket olvashatják ki a szakasz nem ép szerencsés mondatszerkezetéből. .Ki valamely létező üzletet szerződés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az eddigi czég alatt folytathatja.* Még csak tűrhető correctsé". De .ki valamely létező kereskedelmi üzletet örökösödés utján szerez meg, °azt avolt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az eddigi czég alatt folytathatja.* .Avolt tulajdonos* beleegyezése örökösödés esetén (sic) ! ? Még az alternatív fordulat sem enyhíti ezt a formátlanságot, melyet ép az említett összefoglalás tett csaknem kikerülhetlenné. Aztán .vagy i ogutódainak* beleegyezése. De hisz a ki a létező kereskedelmi üzletet örökösödés utján szerzi meg, az maga is jogutód. Kinek a beleegyezése szükszéges hát ilyenkor ? Ha egymaga a jogutód, senkié. A czégfolytatás jogának alapja ilyenkor egyedül azörökösüdésténye. Miért, miért nem, magára hagyjuk Dr Keumann Ármin (.A ker. törv. magyar, cz. mk. 76. lapjn*) hozzáteszi nagy komolyan, mint a törvény szellemének szerencsésen felfedezett, mélységes titkát hogyha az örökhagyó végrendelet n é 1 k ü 1 (!) halt el, akkor már magában az örökösödés tényében benfoglaltatik az örökhagyó beleegyezése czége folytatásába* Még értenők a bölcs constructiót, ha a végrendelet mellett elhalt örökhaevóról vélelmeztetnék a beleegyezés. De különben a félig értett Hahn-féle (.Commentar z. deutsch. Handelsg.*) érvet szintén magára hagyjuk. Ha nem egymaga a jogutód, hanem vannak még egyéb jogutódok, illetve társörökósök is : miután a jogutód o k beleegyezése kívántatik, szükséges lesz a társörükösöknek beleesvezése Ilyenkor a czégfolytatás jogának alapja nem egyedül az örökösödés ténve hanem azon felül a társörökösökkel való szerződés is. Kétséget sem szenved, hogy szakaszunk ép a társörökösöknek ezen beleegyezési jogát kívánta biztosítani. De éD olv kétségtelen, hogy nem elég világos és szabatos szövegben. A német tűrvén/kitétele • »oder die etwaigen Miterben* megfelelőbb, jelezvén az .etwaigen* által egyréfzt, hogy ha nincsenek társörökösok, elég az örökösödés ténye másrészt hogy ha vannak, a czég csak beleegyezésükkel folytatható. — Annak sem látható az oka, hogy miért a szélesebb fogalmu .jogutód* beleeo-vezéséről tétetik említés. Nem lett volna megfelőbb szöveg: .azt a volt tulajdonos vagy örököseinek vagy esetlegatársörökösök beleegyezésevei folytathatja* ? hassék, elégséges-e magában a volt tulajdonos beleegyezése, vagyis a szerződés mint ilyen, avagy feltételez-e még egyebet is a czégfolytatás joga? Dr. Neumann Ármin »A keresk. törv. magyarázata* czimü munkájának a szóban forgó 12. §-ra vonatkozó részében, a czégvalódiság elve alól kivételt képező czégfolytatás jogát azon további feltételhez kötöttnek állítja, mely szerint a czéggel együtt a kereskedelmi üzlet is megszerzendő. Szerinte tehát czéget az üzlettől elváltán megvenni nem lehet. Ezt a tételt a vonatkozó szakaszból oly minden kétséget kizáróan következőnek mondja, hogy a német keresk. törv. erről (!?) még világosabban intézkedő 23. czikkének: »Die Verausserung einer Firma als solcher, abgesondert von dem Handelsgescháft, für welches sie bisher geführt wurde, ist nicht zulassig* megfelelő határozmányra, vagyis arra, hogy a kereskedelmi üzlet megszerzésének feltétele törvényünkben szintén külön kiemeltessék, ok és szükség nem is mutatkozbatott. Az, hogy Dr. Neumann Ármin a német kt. 23. czikkét a világos rendelkezés netovábbjának tartja, legalább is arra mutat, hogy nem vett tudomást azon erélyes oppositióról, melyet ép a legnagyobb nevü német kereskedelmi jogász Thől a 23. czikknek Neumann ur értelmében történő magyarázata, szerinte félremagyarázása ellen támasztott volt és ma is még meggyőző tudományos hévvel folytat. Nem vett tudomást arról, hogy Thől ép az oly világosan intézkedőnek látszó, a benső összefüggés kutatását, a szellemi áthatást mintegy feleslegesnek mutató és ez okból is könnyen félreérthető czikkel szemben vitatja és ugy a grammaticai, mint a logicai és rendszeri törvénymagyarázat egész élével kimutatni igyekszik, miszerint a kereskedelmi üzlet megszerzése nem képezi valamely eddigi czég más mint a volt tulajdonos által való folytatásának előfeltételét, hanem ellenkezőleg szükségképeni törvényes következményét; hogy ugyanis a német kt. 23. czikke, midőn a czégnek a kereskedelmi üzlettől különváltan való megszerzését meg nem engedettnek nyilatkoztatja, a keres • kedelmi üzlet alatt a czég activ es passiv jogviszonyainak összességét értvén, decretálni kívánja, hogy valamely czég megszerzésével annak összes tartozási és követelési állapota is eo ipso átszálljon az uj czégbirtokosra. Hogy Dr. Neumann Ármin a német törvényczikk felett fejlődött nagy mérvű és távolról sem merőn elméleti irányú controversiáról nem vett és nem ád tudomást: mentheti némileg az, hogy törvényünkbe a szóban levő német szakasznak megfelelő intézkedés nem vétetvén fel, — hogy öntudatosan történt-e avagy szintén tévedés müve a kihagyás, ezúttal nem bolygatjuk, — a vita sorsa, a rendelkezés igy vagy amúgy magyarázásának győzelme a felvetett kérdésnek a mi törvényünk alapjáról való megoldása szempontjából közvetlenül nem érdekel. De azt, hogy a magyar kereskedelmi törvény magyarázója, látszólag oly széles arányokat öltő müvében, az általa felállított és egyenesen a 12. §-ra alapított azon tétel mellett, hogy czéget a kereskedelmi üzlettől elváltán megvenni nem lehet,