Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 43. szám - Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. (Folytatás)

Nyolczadik évfolyam. 43. szárn. Budapest, 1878. október 24. Külön mellékletek : a „Döntvények gyjjteménye", ai „Igazságügyi rendeletek tára" és az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". a kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" a/. „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" c/.iraü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint télévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. 1 MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Az elő6zetési pénzek b é r m e legczélazerübben p o e t a u t küldendők. te i n. vidékre" .y utján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. — Tárcza. (Pyromania ?). Dr. Kecs k e m é t i Lajos törvényszéki orvostól. — Csődstatistika Ausztriában. Dr. S c h n i e r e r Gyula miniszteri osztálytanácsostól. — Jogirodalom. (A kereskedelmi törvény magyarázata. Dr. Neumann Ármin székesfehérvári ügyvédtől). Dr. N a g y Ferencz budapesti egyetemi magántanártól. — A bagatell-törvény és a kereskedők. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. - Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Tervezet az .alkotandó magyar csődtörvényről. (Folytatás.) 6. §. A közadósnak csüdnyitás után foganatba vett jogcselekményei a csödhitelezökkel szemben semmisek. A másik fél visszakövetelheti azt, a mit a maga részéről teljesített, a mennyiben ezzel a tömeg gazdagodott. A közadósnak a csődnyitás napján foganatba vett jogcselekményeiről az vélelmeztetik, hogy csüdnyitás titán vétettek foganatba. A közadós jogcselekményeinek semmisége tervezetünk 5. §-ának szükségképeni folyománya. Mert és mivelhogy a közadós csődnyitással ipso jure elvesztette a csődtömeget illetőleg cselekvőképességét, önkényt következik, hogy rendelkező cselekményei joghatályra nem számithatnak. Önmagukban hordják az érvénytelenség okát. De valamint a közadós rendelkező képességét nem feltétlenül, nem egyátalán, hanem csak feltételesen, bizonyos határok közt, ugyanis csupán a csődeljárás idejére, a tulajdonképeni csődtömeget illetőleg és egyedül a csődhitelezők irányában veszti el: jogcselekményeinek érvénytelensége sem lesz feltétlen, hanem csak viszonylagos. A semmiség mérve a privatio. Semmis a közadós jogcselekménye, a mennyiben a csődtömegre vonatkozik s ez irányban is csupán a semmiség által védeni kívánt csődhitelezőkkel szemben. Csak ha a jogcselekmény a csődtömeget érinti, annak jogviszonyaiban akar valamely jogi változást előidézni: áll be az érvénytelenség. Expressis verbis szoríthatná tehát tervezetünk — mint tette ezt az Apáthy-féle tervezet 7. és a Králik-féle terv. 5. §-a — a semmiséget a közadós azon jogcselekményeire, amelyeket ez a tömeghez tartozó vagyon tekintetében csődnyitás után tesz*. Ámde e fordulat nem lenne egészen találó és praegnans. Számos jogcselekményről, nevezetesen az ujonrjan vállaltkötelezettségekről aligha lenne jogászi szabatossággal mondható, hogy azok »a tömeghez tartozó vagyon tekintetében tétettek*, vagy »a csődnyitáskori tömeget illetőleg vétettek foganatba <, noha kétségtelen, hogy azok a tömeg állapotát nagy mérvben megrendithetik. Csak azon jogcselekményeket akarja a törvény semmiseknek nyilvánítani, melyek a tömeg viszonyait valahogy befolyásolhatják, ezeket pedig még akkor is, ha nem mondható róluk, hogy közvetlen és a priori a vagyonra vonatkoznak. Tervezetünk szakasza e szerint nem jelöli meg különösen a semmiség tárgyi határait, elégségesnek tűnvén a semmiség subjectiv vonatkozásának kiemelése. Mert azzal, hogy a jogcselekmények a csődhitelezőkkel szemben semmiseknek nyilváníttatnak, implicite kimondottnak tekintendő az, hogy érdeklő tömegvagy ónra való valamely jogi behatása. A törfeltételeztetik a jogcselekménynek a csődhitelezőket egyedül vény nem utolsó kelléke a szöveg elérhető szabatossága. Mivel pedig a jogcselekmények csupán a csődhitelezőkkel szemben semmisek, világos, hogy a semmiségre egyedül a CKŐdhitelezők hivatkozhatnak, illetve a cselekmény által érintett tömeget képviselő tömeggondnok. Maga a közadós, vagy az érdekelt másik fél nem érvényesítheti a semmiséget önjavára, a csődhitelezőktől függetlenül, s esetleg ezek akarata ellenére. Az érvénytelenség kizárólag az ő javukat czélozza. A brémai csó'drend (22., 23. §§.) a semmiséget feltételezi még attól is, hogy a jogcselekmény a tömeget kárósitó (vagy a csó'dhitelezők rangsorozatát megzavaró) legyen. A belga csődtörvény feletti tanácskozás folyamában szintén inditványoztatott a semmiség következő záradék által való megszorítása: »sauf les actes conservatoires«. A megszorító feltételt tervezetünk, mint czélellenestés veszélyest, mellőzte. Veszélyes a feltétel, mert módot és czimet ád a közadósnak a beavatkozásra; czélellenes pedig, mert egy jogcselekményről sem tudható előre, ha vajon foge, és hogy mennyiben fog a tömegre kárósitólag hatni. Tervezetünk tehát feltétlenül kizárja a közadóst a rendelkezés jogából és jogcselekményeit még az esetre is semmiseknek mondja, ha azok magukban véve a tömegnek hasznot hajthatnának. Még a legmagasabb áron történt eladás is semmis. A tömeggondnoktól függvén a semmiségre való hivatkozás, módjában álland, a közadósnak haszonnal járó jogcselekményeit a tömeg javára érvényükben conserválni. 7. §. Ha a közadós valamely adósa a kötelezettséget, melyet a csődtömegnek tartozik teljesíteni, csődnyitás után a közadósnak teljesiti: ez által kötelezettsége alól a csödhitelezökkel szemben csak annyiban szabadul, a mennyiben az, a mit közadósnak teljesített, a csődtömegbe befolyt. Ha a teljesítés a csődnyitás nyilvános közzététele előtt történt, az adós szabadul, ha be nem bizonyittatik, hogy teljesítéskor acsüdnyitásról tudomása volt. Ha a teljesítés a csodnyitás nyilvános közzététele után történt, az adós szabadul, ha bebizonyítja, hogy teljesítéskor a csŐdnyitásról tudomása nem volt. A közadós csődnyitás után foganatba vett jogcselekményeivel sem mint activ, sem mint inkább passiv szereplő, a csődhitelezőknek nem praejudicálhat. Akár ő teljesített, akár neki teljesíttetett légyen: a jogcselekmény önmagában semmis lesz. A közadóstól és a közadósnak tett solutio stb. egyaránt érvénytelen. Csak a mennyiben a solutum a csődtömegbe tényleg befolyt, kötelesek a csődhítelezők a kérdéses jogcselekményt maguk ellen elismerni. Különben sine causa gazdagodnának. Megszoritás nélkül vallják szakaszunk elvét a Code, a franczia csődt., a belga csődr. (444. art.) és az angol bankruptey act. A közadós adósának jóhiszeműsége vagy roszhiszemüsége szerintük nem állapit meg további különbségeket. Nyilvánvaló szigort tartalmazna azonban oly rendelkezés, mely feltétlenül ignorálná azt a körülményt, hogy a közadós adósának, midőn tartozását teljesítette, a csődnyitásról volt-e tudomása, vagy sem. Mert más ám a közadós adósának a helyzete, mint valamely hitelezőjéé. Annak nem áll annyira érdekében a közadós vagyoni helyzetét és fizető képességét folyton folyvást szemmel tartani, mint az utóbbinak. Nem is