Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 41. szám - A kereskedelmi törvénykönyv 174. §-a alapján indított kereset felfüggesztő hatályáról 2. [r.]

— 327 — •tik*. Elfogadás esetén az ügyrendnek ily értelembeni mödositása. 3. Az aradi ügyvédi kamara közgyűlésének 325/878. sz. a. kelt, az ügy­védi rendtartás módosítására vonatkozó, a képviselőházhoz'intézett pártolás végett megküldött felirata, — az előadó véleményes jelentés sével. Kelt Egerben 1878. september 25-én. Bábics István s. k. Szokolay Lajos s. k. elnök. titkár. Különfélék. — A „ Jogászkör'-'-ben f. h. 3-án Dr. H e r i c h Károly tart előadást »a kényszeregyességről, különös tekintettel Apáthy csődtör­vény tervezetére*. — Szédelgés a részletivekkel. A hetvenes évek elején nálunk 8 befészkelődött üzleti szédelgés egyik kifolyása a részletiv-üzlet. Ezen elitélendő üzletnek lényege abban áll, hogy a bankár bizonyos számú havi részletek pontos lefizetése után kötelezi magát, a réletfize­tőnek a szerződésben megjelölt sorsjegyet vagy más valamely értékpa­pírt átadni. Ezen kötelezettség átvállalása a legtöbb esetben csábító Ígéretek folytán történik. A vevőnek bizonyos fél- vagy negyedéves ka­matok igértetnek, kilátás nyujtatik holmi kétes jövőjű sorsjegyek fő­nyereményeire és több eféle. Csupa üres ígéretek felszámításából ki­kerülnek a milliomokra menő főnyeremények s az ily kápráztató kilá­tások viszik lépre a hiszékeny közönségei. Hogy mily zsarolás e/.en egész üzlet, mely hazánkban a legutóbbi időben megdöbbentő mérvben terjedez, tanúsítja csekély kivétellel miuden részletiv szövege. így pél­dául egy 100 fi tos magyar aranyjáradék papir elárusittatik 34—40 egy­másután fizetendő 5 frtos havi részlet fejében olykép, hogy a vevőnek a legutolsó havi részlet lefizetésénél az értékpapir átadása igértetik. Ezzel kapcsolatban a sorsjegyek netaláni nyereményének 20-ad része helyezte­tik kilátásba. Az ily kilátás értékbeli kifejezése azonban nem több az üres Ígéretnél. A vevő tehát 170—200 ftig terjedő befizetéseért a bankár igéretét birja, hogy a legutolsó részletnél egy 100 frtos magyar járadé­kot, vagyis tőzsdei ár szerint 84 frtotérő értékpapírt kaphat. Hangsú­lyozzuk, hogy kaphat, mert hiszen élénk emlékezetünkben vannak a számtalan piszkos bukások, melyek nevezetesen fővárosunkban az ilyen részletüzérek közt előfordultak, sjól tudjuk, hogy sok ezren semmi kár­pótlást sem kaptak — százezrekre menő befizetéseikért. A csőd bekövet­keztével a tömegben nem volt értékpapir, nem volt pénz, legfeljebb fé­nyes irodai berendezés, üres "Wertheiinkasszák és rendetlen üzleti könyvek. Ausztriában ezen bűnös szédelgést súlyos pénzbírságok terhe mellett betiltotta a törvényho­zás, s törvény oltalmaz ilyes zsarolások ellen; annál bővebben virág­zik nálunk a zsebmetszés ezen neme, mert a Bécsből kitiltott bankárok mint hollók a prédát, ugy lepik el fővárosunkat a jó gseftek kilátásá­ban. Fog-e valahára kormányunk hatályosan intézkedni, hogy ezen ká­ros üzérkedés nálunk is lehetetlenné tétessék? (»P. Napló«.) — A német polgári törvénykönyv készítésére összeállított bi­zottság a napokban ismét összeül. A tanácskozás tárgyát ez úttal csak három elvi kérdés képezi; és pedig: vajon a hitbizomány iránti hatá­rozmányok felvétessenek-e a codexbe, vajon a correális vagy pedig a solidáris obligatiók rendszere fogadtassék-e el, s végül a superíicies kérdése. A codex öt részének első javaslatai a jövő évben elkészülnek; de mivel a szerkesztők dolgozatai a bizottság tagjainak vizsgálat végett átadandók mielőtt a plenumban tárgyalás alá vétetnek, ennélfogva még kétes, vajon ezen tanácskozások az 1880. év előtt megkezdődhetnek-e. — ÜSUS facit legem. A flandriai büntető-jogról szóló munkából egy német lap a következő jogesetet veszi ki. A flandriai törvényszéknél működő minden ügyvéd azon megtiszteltetésben részesül, hogy háza­sulásakor a törvényszéki jegyző az alatta levő hivatalnokokkal együtt szerencsét kiván neki, s az ügyvéd a gratulálókat rendszerint kalács­csal és borral megvendégeli. Codde nevü ügyvéd vonatkozott ezen szokásnak alávetni magát; azt hitte, hogy eleget tesz kötelezettségének, ha a szerencsekivánatokat szép szavakban megköszöni. A törvényszék előtt e miatt bepereltetvén, azt állitá, hogy a kalács és a bor adása nem alapul kötelezettségen; csak az illet ő bőkezüségétőlfügg, hogy meg­vendégelje a gratulansokat. A jegyző azonban a szokás régiségére és az ujitások veszélyességére utalt. Felhozta, hogy ez laudabilis et antiquis­sima consvetudo, mely a tudósok tanai szerint felér a justus titulus sai. A flandriai törvényszék a felperesnek adott igazat; az 1858. november 26-án hozott ítélet alperest kötelezte, felperesnek egy tisztességes ka­lácsot és egy korsó jó bort kiszolgáltatni és a perköltséget viselni. Megjelent : A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gya­korlat igényeire. Irta Z1 i n s z k y Imre. Első füzet: A magyar magán­jog általános része. Ára 1 frt 20 kr. Franklin-társulat. 1878. Az egész munka négy füzetben ez év végével fog megjelenni. Szántó József 1879-iki — »,Togásznaptára« legközelebb elhagyja a sajtót. ' Előleges értesítés. Alólirt a legkitűnőbb szakférfiak közreműködésével egy nagyobb sza­bású vállalatra határozta el magát, melynek czélja a fontosabb magyar törvényeket, korrekt és szép kiadásokban, kapcsolatban az azokra vonatkozó, azokat módosító vagy kiegészítő ö sszes speciális törvény és rendeletekkel valamint a m. kir. Curia legf. itélőszéki és semmitöszéki döntvényeivel, közzétenni. E vállalat hasznossága és czélszerüsége nem szorul bizonyításra. A theore­tikus ép ugy mint a praktikus bizonyára szívesen veendi, ha mindazt, a mire szük­sége van, együttesen, szakavatottan összeállítva találja ; ha megszabadul azon kényszerűségtől, hogy nagy fáradsággal és időveszteséggel a törvénytár, a rende­letek és döntvények gyűjteményeinek számos és folyton szaporodó kötetein minden egyes esetben keresztül menjen. Külföldön, nevezetesen Ausztriában (Manz). Német­országban és Francziaországban ily törvénykiadások milliónyi példányokban fo­rognak közkézen, s alulírott azon meggyőződésből indul ki, hogy ily törvénykia­dások hazánkban is égető szükségletet kielégíteni lesznek hivatva. A fontosabb magyar törvények közül első sorban »a kereskedelmi törvény és a váltótörvény* vannak kiszemelve, melyek Dr. Nagy Ferencz budapesti egyetemi magán­tanár szakavatott szerkesztése mellett fognak egymásután napvilágot látDi. Az első kötet, mely a kereskedelmi törvény teljesen korrek­szövegét kapcsolatban az arra vonatkozó összes speciális törvényekkel, rendelet tekkel és curiai határozatokkal fogja tartalmazni, már sajtó alatt van, s legköze­lebb fog megjeleni. Előfizetési ára 1 frt — (legczélszerübb a postai utalvány melletti beküldés). A bolti ára magasabb leend. Zilahi/ Sámuel kiadó-könyvárus (vácziut cza 12. sz. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordassál, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Theuris", az „Igazságügyi rendeletek tára", az „Igazságügyi törvények, anyaggyüjteniénynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együtte­sen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Legközelebbi csödbejelentési határidők. (OH. lő-töl okt. 22-ig). Kricsa Izidor csíkszeredai tsz. okt. 15. (203). - Bartha Károly kézdi-vásárhelyi tsz. okt. 15. (210). — A. W. Fischhof karnnsebesi tsz. okt. 16. (169). — Mayer An­tal kolozsvári tsz. okt. 20. (195.) Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlönyt azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Török Ferencz budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére gondnokul Dedinszky Kálmán budapesti ' ügyvád és kamarai tag neveztetett ki. Tollosi Károly szt.-endrei ügyvéd és kamarai I tag, lakását Szt.-Endréről Budapestre tette át. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, misze­rint HrahoKszky Sámuel felsö-eőri lakos ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Le­hóczky Jenii homonnai lakos ügyvéd, katasteri becslőbiztossá neveztetvén ki, a kamara lajstromából saját kérelemé folytán kitörültetett. Csődök : I). A. Köuifr győri bej. czég ellen e tsz. által ; bh, s hitelezők összejöv. okt. 28. 29. 30.; p. Krausz Miksa, i. t. id. Jerfy József; végi. t. s csőd­választm. választása okt. 31. '228). — Zuckinaiin Adolf n.-tapolcsányi bej. fa- és kéregker. ellen nyitrai tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. nov. 20. 21. 22. ; i. t. Lelkes Zsigmond, p. Szurovy László ; végi. t. s csődválasztm. választása nov. 22. (229) . — Hatsek Rósa elien bpesti e. f. kir. tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 6. 7. 8. ; i. t. és p. Král Lipót; végi. t. s csődválasztm. választása nov. 8. (229). — Cziliner Mór kassai bej. ker. ellen e tsz, által ; bh. s hitelezők összejöv. nov. 25. 26. 27. ; p. és i. t. Hudák Lajos; végi. t. s csődválasztm. választása nov. 28. (230). Néh. tfrolimail Gyula hagyatéka ellen eperjesi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. { decz. 2. 3. 4. ; p. és i. t, Urbán Károly (232). Csődmegszüntetésék : Néh. Kósa István aszalói volt plébános hagya­téka ellen kassai tsz. által ; a tömeg felosztása folytán (230). — MéláS Ágoston kőhalmi vegyesáru-ker. ellen erzsébetvárosi tsz. által; a tömeg felosztása folytán (230) . — Krafft Márton segesvári lakos ellen erzsébetvárosi tsz. által (232). — Másvilági Izsák hagyatéka ellen erzsébetvárosi tsz, által (232). — Poppor Antal dorogi lakos ellen debreczeni tsz. által (233). Pályázatok : Eperjesi jbsgnál bir. végrehajtó ; bh. nov. 3. eperjesi tsz. elnökéhez (230). — Váczi jbsgná! aljegyző; bh. nov. 5, pestvid. tsz. elnökéhez (231) . — Bpesti I.—III. ker. jbsgnál bir. végrehajtó; bh. nov. 5. bpesti kir. tsz. elnökéhez (231). — B.-gyarmati tsznél Írnok ; bh. nov. «. e tsz. elnökéhez (232). — Újfalvi jbsgnál irnok ; bh. nov. 7. pancsovai tsz. elnökéhez (233). Igénykereseti felhívások: {'2i1. sy.) Bejelentési h. i. okt. 11. — Silótti Franczískától A. Barsanti et Mazzei czég jav. 7260 ft Bpesten ; Gyöngyösy J, vh. ker. s vtsz. — Pollák Móricztól Pollacsek Alajos jav. 372 ft Késmárkon; Melczer G. vh. Lőcsén. — Köblös István s nejétől a deési kisegítő pénztár-egylet jav. 600 ft Betteg községben; B. PöUnitz L. vh. Deésen. - Tedesko Vilmostól »Erste oest. Spinnerei et Weber< czég j<v. 831 ft Bpesten ; Tellér F. vh. ker. s vtsz. Bejelentési ll. i. okt. 18. — Thúry Mihálytól Bartha Endre jav. 2248 ft Sz.-Nómetin. — Moldován Jankótól Naschitz Ignácz jav. 484 ft Knéz községben ; Kiss F. vh. Víngán. — Itadulof Maxától Naschitz Ignáoz jav. 857 ft Knéz köz­ségben ; Kiss F. vh Víngán. — Szabó Jánosi ól a hódsághi takpzt. jav. 690 ft Bo­roszlóban ; Oláh J. vh. Apatínban. — Péchy József s Kiss Apollóniától Homa Já­nos jav. 8285 ft Szikszón; Ruttkay K. vh. — Fux Miksa s tsaitól a kis birtokosok földhitelint. jav. 2370 ft M,-Szigeten; Markos Gy. vh. — Jankovits Isvántól az »első magy. iparbank* jav. 536 ft Bpesten ; Lipóczy Gy. vh. VI. s VII. ker. jbsg. — DautSll Tódortól Nasits Ignácz jav. 527 ft Knéz községben ; Kiss F. vh. Víngán. Dr. Moravetz Mihálytól Sigray Bál jav. 1026 ft Bpesten ; e. f. kir. tsz. — Marko­Vich Tidvadartól Policzer Miksa jav. 6337 ft Mező-Szt.-Gyöngyöu ; Pósa K. vh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom