Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 41. szám - Külföldi ítéletek végrehajtása

Nyolczadik évfolyam. 41. szárr\. Budapest, 1878. október 10. KülSn mellékletek: a „Düntvények gyjjteménye", tT, „IgazságUgyi rendeletek tára" és az „Igazság­ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetni árak bérnien­a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság­ügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimü mel­lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékrö legczélszeriibben p < küldendők. t a 11 íj utji MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Külföldi Ítéletek végrehajtása. Dr. Del l'A il ami Rezső ügyvédtől. — A lopás, különös tekintettel a magyar büntető-törvénykönyvre. Dr. Jel" 1 i n e k Arthnr ügyvédtől. — A kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggesztő hatályáról. — A telekkönyvi nyilvánosság a bpesti kir. törvényszéknél. — A bagatell-praxisból. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »DöntvéDyek gyüj teményé«-nek -egy ive. Felhívásunk folytán a behívott ügyvéd és ügyvédjelölt tartalékosak segélyre szoruló családai számára ujabban adományokat küldöttek : Giczey Samu 10, Matolay Elek 5, Dr. Wagner Géza 5, Dr. Chorin Ferencz 5, Koller Béla 5, Kugler János 3, Dr. Vida Lajos 3, Milassin Mihály 2, Aigner Imre 2, Dr. Artner Kálmán 2, Dr. Fried Adolf 1 frtot. Összesen 43 frt. A mult számban kimutatott 412 írttal 455 frt. Külföldi ítéletek végrehajtása.*) A törvénykezési intézmények politikai és kultúrai szi­nezetét a dolog természeténél fogva leginkább azok tüntetik fel, melyek a nemzetközi jogforgalomra vonatkoznak. E forgalom szabályaiban az egyes államoknak és az egész emberi társadalomnak ellentétes érdekei azon kiegyen­lítésre törekszenek, mely ujabb müveló'dés, világgazdaság és világjog alapját képezni hivatva van. Az államok és népek hatalmát és miveltségét azon arányon mérhetni, melyben szellemüket e szabályozás pro­blémája foglalkoztatni és joggyakorlatukban annak megol­dása érvényesülni képes volt. Valamint a fegyveres hóditások biztosítása a rómaiak, arabok s angolok történetének tanúsága szerint az idegen jog elismerésétől függött, ugy a diadalnak a gazdasági ver­senyben egyik feltételét a nemzetközi comitas gyakorlása képezi. Ezen igazság felismerése századok müve. És mint a fény mozgása az anyagét gyorsaságban fölülmúlja, az eszme ter­jedése megelőzi az intézményekét. A római praetor peregrinus iurisdictiója és az egyptomi nemzetközi törvényszékek működése vagy Plató hellén nem­zeti állameszménye és Kant világpolgári köztársasága ugy aránylanak egymáshoz, mint Róma és a modern Nyugot­Európa műveltsége, mint a classikai felvilágosodottság és az újkori humanitás. De a kornak változó szelleme és arány igazsága is egye­temes fejlődési törvényeket ural. Azon nagyszerű világtörténeti processusban, melyet jognak nevezünk, mind tágabb körben ismétlődik a képződés, mely család, törzs, nép, állam és államrendszer szervezetét, hasonló mozgató erők által indítva, hasonló akadályok le­küzdése után eredményezte. A jogszemély képzetének köz­vetítése mellett részesül oltalomban az egyed azon körön belül, melyet osztálya, népe, faja képez. Az állam fedte, majd elfedi a mögötte álló egyetemes társadalmi érdekeket. A közösség kerete a szellemek látkörével tágul. Bármi czélhoz vezessen a haladás, folytonosságát biztosítják azon reális érdekek, melyek annak hajtó erői. Ez érdekek túl­súlyra emelkedésével függ össze a realismus jelen korában a nemzetközi jog lendülete. Nem a jövő álmait szövő képzelet, hanem a leghiggad­tabb gazdasági politika utal arra, hogy az idegen jog végre­hajtását megengedjük. *) A »Jogászkört-ben tartott előadás. S:erk. A szabad és könnyű költözködés, a nemzetközi hitel és forgalom korában nemcsak az anyagi jólét, hanem a jogbiz­tonság emelkedése is a nélkül csorbát szenved. Csorbát szenved, ha bárkinek, ha polgárainknak asylu­mot állítunk fel és oltalmat adunk a jog ellen, melynek fo­lyamát az ország határain megtörjük, a helyett, hogy a jog egyetemes hatályát elismernők, érvényesülését megkönnyi­tenők, bárhol eredt legyen az. Csorbát szenved, ha megengedjük, hogy illetékes fórum cognitiója újra vitássá tétessék, mivel idegen volt, a helyett, hogy itélt dolognak elismerve azt, az igazságügyi politika helyes irányelvét, a pereket megelőzni, követnők. Korában igaza volt Werbőczynek, midőn azt irta jog­könyvébe: >Azt kell mondani: ámbár némely jogászok véle­ménye szer'"nt az állíttatik, hogy az egyedül egy helyen elitélt is, általában akárhol és akármely országban vagy részekben fekvő javait elveszitné: mindazáltal ezen véleményt tartani nem kell. »Minthogy minden biró hatalma csupáncsak a tör­vényhatósága alatti helyekre terjed ki«. (H. K. II. Rr. 65. cz. 1. 2. §§.) A középkorban, midőn a patrimonialis hatóságok illető­ségi viszályaiban az uralkodó szempontot az emolumenták és hatalom növelése képezte; midőn mindenki helyhez kötve és osztályhoz bilincselve, a törvénykezés egyrészt birtokjog, másrészt lokális, mintegy szintén glebae adseripta volt; mi­dőn a hűbéri hierarchiában a >pares« bíráskodtak, majd a római illetve romanisált kánoni perben a legridegebben értelmezett fórum domicilii uralkodott; midőn mindenütt a lokalisált igazságszolgáltatás alapeszméje a jury egyes nemét, mint p. o. nálunk is a szomszédos eskütársak tanu­ságának nagyobb erejét vonta maga után; t középkorban és törvénykezésében nem vihette az idegen jog azon szerepet, mely azt ma megilleti. De ma, az illetőség sőt honosság könnyű megváltozta­tása, csaknem szabad választása korában ragaszkodni a kö­zépkori viszonyoknak megfelelő törvénykezési alapeszmék­hez, csak azon csalárdság elősegítése lenne, melylyel elitélt adós a jogos üldöztetést kikerülni igyekszik. Még emlékünkben van, hogy a hiu, kicsinyes abderai szellem mint uralkodott a municipiákban és mit eredménye­zett a törvénykezés terén, midőn egyik megyének nem volt köze ahhoz, mi a másikban történt. A patriarkális provinci­alismust, a duodez-államokat elsöpri a centralisatio áramlata. De a nemzeti államok féltékenysége, irigysége, gyűlölete egymás ellenében ujabb chinai falakat állit fel addig, míg közöttük is az érdekközösség a jogközösséghez vezet. Ha a nemzetközi jogirodalom bármely tekintélyét, ha Story, Sheldon Amos, Dudley Field, Foelix stb. nézeteit szembesítjük a tényleges joggyakorlattal, a törvényhozá­sok mai állásával és eddigi fejlődésük menetével: akkor e téren is észleljük a haladó tudomány és a megállapodó hagyomány barczát, észleljük az egyetemes tudományos elmélet lassú hóditását az elszigetelő nemzeti gyakorlat fö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom