Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 5. szám - Döntvényjog

Nyolczadik évfolyam. 5. szarn. Budapest, 1878. január 31 Külön mellékletek: a „Döntvényeit gyjjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára-' és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtcménynycl". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intezendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEG] ELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Előfizetési árak (helyben liiihoz hordással, vagy vidékre béruientcs szétküldéssel) i „Magyar Themis", a ..D-intvények gyűjteménye' ai „Igazságügyi rendeletek tára" és ar. „Igazságügyi tdrvényex anyaggyüjtemenynyel" c/.imü raelléStletckkel eevütteaen: egész évre 10 forint félévre 5 lorint, negyedéire 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vídékr5 legczélszerübbeu postautalvány utján küldendők. _FelelŐ8 szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. T ÁRTALOM: Döntvényjog. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. — Az örökbefogadás és az 1877. 20. t.-cz. Dr. N e m o. — A kártérítési jogról. Dr. Dell A d a m i Rezső budapesti ügyvédtől. — Jogirodalom. (Büntetőjogi reformunk és a sajtó kérdése. Dr. Emmer Kornél értekezése.) Dr. T a u s z i g János budapesti ügyvédtől. — A váltótörvény 4. §-ához. — Az ügyvédi kamarákból (Az aradi ügyvédi kamara évi jelentése.) — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöm, c-bűl. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások). — Külön melléklet: Az 187 7. Döntvények tartalommutatója egy ive. V Döntvényjog.) A Hk. Előb. 2-ik czim 1. §. és 6-ik czim kezdetén, elméleti fejtegetései közben igy szól Werbőczy: omne enim ius legibus et moribus — constat. Ezen a római jogból vett elméleti kijelentést stereotyp hűséggel vették át hazai jogunk tekintélyei, Kövy,2) Frank,5) Suhayda,4) Wenzel stb., só't magáévá tette legújabb törvényhozásunk is, midőn a birói hatalom gyakorlásáról szóló sarkalatos törvénybe5) ezt iktatta: »a biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és itélni<. Az 1869. IV. t.-cz. 19. §-a hangsúlyozza a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeleteket, p. o. váltóeljárás, erdélyi telekkönyvi rendtartás, továbbá a végrehajtó hatalom utasításait, melyeknek kiadására a kormányt régi törvényeinktől eltérőleg az 1867. óta hozott minden egyes törvény záradéka jogosítja, megmondván, hogy »ezen törvény végrehajtásával n. n. miniszter bizatik meg«. Az ily utasítások valamint a törvény alapján hozott rendeletek, p. o. a sajtóeljárás, jogerő tekintetében nem különböznek a törvénytől, ha törvényesek, mi felett a biró ítél (1869: IV. t.-cz. 19. §.). Tehát a biró a törvényre és szokásra van utalva mint két forrásra. De Werbőczy ott a hol nem az akkori általános jogelméletet, hanem a magyar tételes jog forrásait ismertette, t. i. a Hk. II. R. 6. cz. 1 — 3. §-aiban, ugy nyilatkozik, hogy a magyar tételes jog (municipalis haec nostra consuetudo) három forrásból merittetik : primo ex Constitutionibus et Decretis publicis (törvényjog) ; secundo autem ex principum privilegiis (kir. kiváltságok); tertio vero exjudicum ordinariorum reg ni sententiis (döntvényjog). A 11-ik §-ban állítja, hogy az ország rendes bíráinak ítéleteiből iconsuetudo ipsa emanavit«. Werbőczy tehát a döntvényeket ugy tekinti, mint a magyar tételes jog egyik forrását. A commissio systematica is helyeslé ezen tételt, némileg tüzetesebb meghatározásra törekedve.5) Decisiones et Praejudicia Excelsae Curiae Regiae még Kelemen szerint is7) egy vonalba tartoznak a törvénynyel és a szokással. A tanszékek befolyásának tulajdonítható, hogy általános érvényre Werbőczynek azon a római jogból vett elmélete emelkedett, mely a jognak k é t általános kútfőjét em') A német Urtheilsrecht értelmében. Lásd Paul Müller die Elemente der Rechtsbildung und des Bechtes zur Grundlegung für die realistische Begründung des Bechts. Leipzig 1877. •) Elementa Jurisprudentiae Hungaricae. S. Patakini. 1814. pag. 4. Jus hungaricum partim legibus — — partim consuetudine constet. 3) A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda. 1845. I. R. 21. 1. A közigazság szabályait Magyarhonban két kútfőből merítjük : 1. törvényekből ; 2. a (törvényes) szokásból. ') A Magyar Polgári Anyagi Magánjog Rendszere. 5. §. A magyar polgári magánjog — közönséges kutlöi a törvény és a szokás. 5) 1869 : IV. t.-cz. 19. §. «) Kit. c. í. qu. 9. §. 3. 7) Institutiones Juris Hung. Budae. 1818. I. II. pag. 84 — 120. liti, t. i. a törvényt és szokást,1) nem pedig azon nyilatkozata, mely a magyar tételes jognak három forrását ismerteti,2) t. i. a törvényt, kiváltságot és döntvényt. Ez utóbbi helyét Werbőczynek annyiban mi sem tarthatjuk egészen correctnek, amennyiben az általános kútfő (törvény) mellé állíttatik a különös (t. i. a privilégium); de az figyelmet érdemel, hogy a törvénynyel egyenlő vonalba tétetik a döntvény. Midőn általános kútfőnek csak kettőt ismernek el, t. i. a törvényt és szokást, iparkodnak a döntvényt a szokásjog tényezőjeként tüntetni fel. Már Frank a szokásjoghoz sorozza a kir. Curia ítéleteit. >A Curia egyenlő Ítéleteiből lassan szokás támadhat*.3) Suhayda is azt állítja, hogy a szokáshoz tartoznak »a kir. Curia ítéletei is«.4) »Az ily Ítéletekből aztán mintegy szokásos szabályok erednek, és miután hasonló ügyekben hasonlóan intézkednek, nem csak magát a két legfőbb törvényszéket, hanem az alsóbbakat is kötelezik olyannyira, hogy hasonló esetekben azokra mint törvényekre hivatkozni lehct«.3) Nem kétlem, hogy az ismeretes 1869: IV. t.-cz. 19. §-a az uralkodó felfogás értelmében »a törvényszerű szokás« alatt értendőnek véli azon jogtételeket is, amelyeket a döntvények fejtettek ki s ültettek át az életbe. I. Jogászaink, többnyire öntudatlanul, a Justiniani jog felfogásának hódolva magyarázzák a curiai decisiók érvényét a szokásjogból. Rómában a LexAebutia ideje óta nem a bírónak, hanem a praetornak kellett keresni és találni az uj esetek eldöntésénél követendő szabályt, Judex dicere jus, non constitucre potest. A praetor utasitá a bírót a követendő szabály iránt a formulában. Praetor viva vox juris civilis. Adjuvat, supplet, corrigit. A praetornak eme quasi-legislativ hatalmát a választó népgyűlés által reáruházott imperiumból származtatták. Tehát a praetori edictumban hirdetett és a formula által követendő utasításul adott jogtételnek érvényét a népnek hallgatag megegyezésével (tacitus consensus populi) támogatták. Ugyanezen alapon nyert köztekintélyt a tribusok szerint választott s praetori vezetés alá tartozott centumvirek praMidőn a classikus jogászok után a praetor tevékenysége megszűnt és az ítélő birÓ formulák utasítása és responsumok sugallata nélkül Ítélt: ugy nézték a bíróságnál keletkező jogot mint szokásjogot. Nem alaptalanul, mert a biró alig követett mást mint ') Hk. Előb. ?.. cz. 1. §. 1} 32S műve.^O. §7p3éd§! itt maga idézi eme szabályt: index dicere jus non constituere potest. •)I. m. 5. §. «) I. m. 24. §.