Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 39. szám
311 detményekbe gazdasági ingatlanoknál legalább is azt kellene kitüntetni, hogy az illető ingatlan tkkvileg mily kiterjedésű, mily művelési ágakból áll, ezek egyenkint mily kiterjedésüek, és végre vannak-e és mily számban és állapotban és minő lak- és gazdasági épületek; városi ingatlanoknál pedig legalább az volna kitüntetendő, vajon üres telek- e vagy beépített, hány emeletes, és mely utczában fekszik. Kétségkivül előnyösnek bizonyulna, ha még más és az értékre befolyással bíró további körülmények is tájékoztatás végett a hirdetményekbe felvétetnének. De tekintve, hogy jelenleg is már oly hosszúra nyúlnak azok, és hogy a közzététel már most is igen tetemes költséggel jár, további ismertető és fölvilágosító adatok fölvételét az árverési hirdetményekbe csak úgy javasolhatnék, ha a hirdetések dija tetemesen leszállittatnék. Különben a fent javasolt csekélyebb mérvű kibővítés által is a hirdetések oly kiterjedésüekké válandnak, hogy az is csak dij leszállítása mellett volna indítványozható. Minden esetre azonban szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy kisebb, néhány száz forintnyi ingatlanoknál a hirdetési dijak okvetlenül mérséklendők és arányositandók volnának. Habár tehát a hirdetésekbe csakis a fent jelzetteket kivánnók mi is fölvétetni, mégis szükségesnek tartjuk, hogy az ingatlanok érték- megállapitására befolyással birö további körülmények iránt is a venni szándékozók tájékoztatást nyerhessenek. Az illető ingatlanok közel vagy távol fekvése valamely vasútállomástól, vagy folyótól, vagy végre várostól, továbbá azon körülmény, van-e rajta bank-vagy árvapénz, és mennyi, oly adatok, melyek elhatározó befolyással bírnak gyakran ingatlanok vételénél. Alázatos nézetünk szerint mindezen és hasonnemü tájékoztató [ adatok az illető ingatlanok bírói megbecsültetésénél is a becslevélbe j lehető körülményesen felveendők volnánk, és egyúttal a telekkönyvi [ hivatalok oda volnának utasitandók, hogy bizonyos előre megállapi- , tott mérsékelt költség beküldése mellett kinek-kinek kívánatéra vagy j másolatot vagy kivonatot az ily módon szerkesztett becslevelekből gyorsan kiszolgáltatni kötelességüknek tartsák. Különben nem csekély könnyítést nyújtana még az is, ha az árverés megtartása helyszínén j csak a nagyobb ingatlanoknál volna kötelező; ellenben kisebb értékű- | éknél a telekkvi hivatalban tartatnék meg az árverés, mi által a gyakran költséges és fáradságos utazásoktól kiméltetnék meg a venni szándékozó. A mi a nemzetgazdasági egyletnek második indítványát t. i. az árverések beszüntetése esetére javasolt viszhirdetéseket illeti, mi is ; elismerjük, hogy számosán esetleg az által riasztatnak el árveréseken ; való megjelenéstől, hogy gyakran hosszú és költséges utazást kényte- j lenek tenni, mig az árverés színhelyére elérnek, a midőn azután arról í értesülnek, hogy az árverés akár a végrehajtató kérelmére, akár közbevetett jogorvoslat folytán elmaradt. Habár ezen viszásságok megakadályozása czéljából szükségesnek | mutatkozhatik az árverés beszüntetését is meghirdetni, ennek gyakor- j lati haszua minden esetre csak akkor leend, ha ezen meghirdetés ideje- > korán, tehát az árverési határnap előtt kellő időben fogna eszközöl- j tetni. Szemben már most azon körülménynyel, hogy gyakran egy-két nappal az árverés előtt vagy csak az árverés napján jön legtöbb esetben az adós és végrehajtató közt az árverés felfüggesztése iránt a megállapodás létre ; szemben azzal, hogy az illető érdekelt félnek, ki jogorvoslatra jogosult, az árverési végzés tán csak néhány nappal az árverési határidő előtt kézbesittetik, s igy a jogorvoslat is csak tán közvetlenül az árverési határnap előtt nyujtatik be: — mi legtöbb esetben ; physikailag kivihetlennek tartjuk, hogy az illető telekkvi hatóság még I kellő időben intézkedhessék a viszhirdetés kibocsátása, annak a hivatalos laphoz való elküldése iránt, melynek kiadó hivatala a fővárosban lévén, tán még több napi távolságra fekszik a telekkyi hatóság székhe- j lyétől, és elvégre, ha mindezen időbeli és távolsági nehézségek leküzdettek, elég idő maradjon arra, hogy a hirdetmény még kellő időben meg is jelenhessék. Ha még tekintetbe veszszük továbbá, hogy ezen ujabbi hirdetések által a költségek ismét kelletén túl szükség nélkül szaporittatnak, s elvégre, hogy a komolyan venni szándékozónak távolabb helyről is min- ; dig módjában áll egyszerű levél vagy sürgöny utján az árverés megtartásáról magának az utolsó perczben is bizonyosságot szerezni: úgy mi az ; árverés felfüggesztése vagy beszüntetése újbóli hirdetését egyrészről j legtöbb esetben kivihetlennek, gyakorlatiatlannak, költségesnek, — de ! feleslegesnek tartjuk. Ez irányban mi teljes megnyugvással véljük érdekeik megóvását mind az adós, mind a hitelezőre bizandónak, kik tapasztalás szerint ott, hol szüksége fenforgott, ezen viszhirdetéseket maguk is eszközölték. Ezekben Nagyméltóságod felhívásának eleget téve maradtunk a Nagyméltóságu Miniszter urnák alázatos szolgája A budapesti ügyvédi kamara. Különfélék. — A „jogászkor“ október 3-án tartja első összejövetelét. — Biró és ügyvéd. Egy kartársunk hozzánk intézett leveléből közöljük a következő találó megjegyzéseket: »Ki ne ismerné azon viszás helyzetet, melyben a magyar ügyvéd magát a magyar bíróval szemben találja. Valódi függési viszony fejlődött ki a kettő között, melyben argumentum cum baculo-val forgatja az előbbi az •erkölcsi káplálbotot. Sőt ugyanazon szellem, mely a birói teremben leng, elhatott a segédhivatali szobákba is, hol a legutolsó Írnok, ki alig küzködött keresztül az irás és olvasás nehézségein, modo doceudi bánik okleveles ügyvédekkel s szivartömjén dijában kegyelmet vél ősz» togatni hivatalos functióiban. Angol vagy franczia birói teremben ihletteljes hangulat, szívélyes benső viszony uralkodik biró s ügyvéd között. Mi ennek oka, s mért oly ritka e jelenség Themis magyar csarnokaiban? Mert ott a kettő nem féltékeny egymásra, mert ott mindketten egy s ugyanazon aegida alatt állva, azon fenséges hivatás lélekemelő tudatában közlekednek egymással, melynek szolgálatában mindketten együttesen működnek. Nálunk hiányzik azon szigorúan őrzendő objectiv talaj, melyen mint ajogérzet magasztos szentélyében, mint a jogvédelem küzdterén a kettő kellene, hogy okvetlenül találkozzék. Az ügyvédnek félnie kell a bíróban az alkalmi törvényhozótól az alanyi vélemény terrorismusától, a biró pedig azon büszke öntudattal működik hivatalában, hogy autoritativ fesztől menten az összerü esetet eldöntő határozatának alkotói hatalommal construálja jogi alapját. Ez ferdíti el a biró szerepét, törpiti az ügyvédet suplicanssá«. — Az osztrák ügyvédgyülés, mely ezúttal Brünnben tartatott, csak gyéren volt látogatva; mindössze 180 tag jelent, Bécsből csak 30. Kizárólag az ügyvédség szervezetének kérdései tárgyaltattak. A numerus fixus megbukott. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis“, az „Igazságügyi rendeletek tára“, az „Igazságügyi törvények, auyaggyüjteménynyel“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Okt. 1-töl okt. 8-ig). Hauffel Lipót nyíregyházi tsz. okt. 1. 2. 3. (218). — Albrecht Venczel pozsonyi tsz. okt. 1. 2. 3. (174). — T. Löivy kaposvári tsz. okt. 1. 2 3. (203). — Wilhelm Flórián komáromi tsz. okt. 7. 8. 9. (161). — Steiner Jicuhauser Ilka komáromi tsz. okt. 7. 8. 9. (195). — Lakatos Lajos debreezeni tsz. okt. 7. 8. 9. (208). Kivonat a „Budapesti Közlöny“-M. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny“ azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Lulyák Antal privigyei ügyvéd részére, ki a 12. sz. »Vilmos főherczeg« gyalogezredhez mint tartalékos behívatván, a harcztéren szolgálatban távol van, ebbeli szolgálatának tartamára, ügyvédi irodájának ideiglenes vezetésével gondnokul Smiesko József ügyvédet rendelte ki. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által ezennel közhírré tétetik, hogy fenyitö vád alá helyezés miatt Kosztolányi Alajos galgóczi ügyvéd ellen, e kamarai választmánynak 1878. évi február 9-én 30. sz. alatt hozott határozatával kimondott felfüggesztés, a kir. Ítélőtáblának jogérvényes felmentő Ítélete alapján ezennel megszüntettetik. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Lamperth József tatai és Ve'óre'ós Imre győri ügyvéd, elhalálozás folytán, az ügyvédi lajstromból kitörültettek ; egyúttal az előbbi irodájára nézve Yirdgh József tatai, utóbbiéra Ve'óre'ós Jenit győri ügyvéd gondnokul leitendeltetett; végre Kés Ferencs székhelyét a kamara területén belől Szentmártonból Győr városába tette át. A kolozsvári ügyvédi kamara vészéről ezennel közhírré tétetik, miszerint . Sebe Sándor, Indre László nagysomkuti, Jákob János tekei és Dezső Lajos berkeszi lakos ügyvédek, lakhelyüknek ezen kamara területéhez töltént csatolása folytán, a kamara ügyvédi lajstromába felvétettek. Csődök : Julius Eisner et Comp, pozsonyi hej. kér. ezég ellen e tsz. által’; bh. s hitelezők összejöv. okt. 24. 25. 26.; i. t. Molecz Dávid, p. Mudron M - hály; végi. t. s csődválasztm. választása okt. 28.(217), — Károly József s neje debreezeni bej. kér. ellen e tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. nov. 20. 21. 22. ; p. és i. t. Poós Gyula (218.). — Hauffel Linót nyíregyházi bej. vegyes kér. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. okt. 1. 2. 3.; i. t. Kövér Miklós, p. Iklódt’ Márton ; végi. t. s csődválasztm. választása okt. 3. (218). — Weiszbetger Jakab bpesti bej. kézmü- és divatáru kér. ellen kér. s vtsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 14. 15. 16.; i. t. és p. Toldy József; végi. t. s csődválasztm. válsztása nov. 16. (218). — Kricsa Győző gy.-szt.-miklósi kér. ellen csik-szeredai tsz. által; bh. nov. 4.; p. és i. t. Lázár Menyhért, helyettese Csiki Dénes ; tárgyalási nap nov. 8. (218). — Lötz Ferencz s fla bpesti ezég ellen kér. vtsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 18. 19. 20.; i. t. és p. Dr. Waisz Sándor; végi. t s csődválaszt, választása nov. 20. (218). — Peternel József n.-szebeni kér. ellen e tsz. által; bh. nov. 30. ; p. Früh- beck Ferencz, helyettese Heinrich Gusztáv: tárgyalási nap decz. 7. (219). — >>i. lllOli Kálmán debreezeni hej. divatáru kér. ellen e tsz. által ; bh. s hitelezők ösz- szejöv. okt. 29. 30. 31. ; p. és i. t. Nagy Gusztáv (220). — Herscll Salamon med- gyesi lakos ellen erzsébetvárosi tsz. által; bh. nov. 2. ; p. Zikeli Mihály, helyettese Agotha Miklós, i. t. Wolff Miklós ; tárgyalási nap nov. 6. (220). — Austerlitz Salamon kaposvári bej. kér. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. decz. 2. 3. 4.; i. t. Kohn Jakab, p. Dr. Vaszary János (221). — Politik Móricz késmárki bej. kér. ellen lőcsei tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. nov. 5. 6. 7. ; i. t. Dr. Lám Frigyes p. Varga Ferencz (221).
