Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 34. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról, (Folytatás)

- 269 tudományok encyclopaediáját illetőleg, mig a német, franczia, angol és olasz irodalom számos kitűnő müvet képes fölmutatni, hazai irodalmunkban eddig összesen öt munka jelent meg; ezek közül is a Foris-Atrokocsié még a XVII. században latinul, ugy szintén az Albélyié is a 30-as években, Virozsilé németül, s magyarul csak aPauler ősz jogtudósunk, s Kautz Gusztáv és Pistory be nem fejezett jog- és államtudományi encyclopaediáik. Az egyetlen teljes (Pauleré) encyclopaedia mellett tehát csak most jelent meg a második, s ez oknál fogva is már méltó e mü a figyelemre. Kiss encyclopaediája főleg a tudomány-egyetemek és jogakadémiák hallgatói számára van irva, — minélfogva müve czimének megfelelőleg inkább a jog- és államtudományokba való bevezetésül, semmint az azok fölötti áttekintésül vagy történeti fejlődésök ecseteléseül szolgál, habár szerző a könyvészeti adatokat s az egyes jogeszmék keletkezésének, fejlődésének és elenyésztének vázlatát sem mellőzi, s igy müvében az alaki és anyagi encyclopaediák egyesítését, az u. n. vegyes rendszert igyekvék megvalósitani. Müvét öt főrészre osztja, melyek közül az első a jog- és államról, a második a jog- és államtudományokról általában, a harmadik különösen a jogtudományokról, a negyedik különösen az államtudományokról szól, mig az ötödik inkább mint függelék a hazai tudományegyetemek jogi karának s a jogakadémiák- és joglyceumoknak szervezetét, nem különben némely a jogi pályára lépőt különösen érdeklő szabályzatot és törvényt tartalmaz. Az első részben a jog fogalmát, tárgyi, alanyi értelmét, czélját, a jogszerűség, igazságosság és méltányosság közti különbséget, a jog viszonyát az erkölcsiséghez, a jog alanyát és tárgyát, a tárgyi jognak felosztását különböző szempontokból, a jog forrásait, a törvénygyűjtemények, törvénytárak, jogkönyvek ós törvénykönyvek közötti különbséget s a joghermeneutikát tárgyazza és fejti ki; az államról viszont elmondja annak szükségességét, fogalmát, czéljait, különböző jellegeit, az államhatalom és souverenitás, az államforma és kormányforma közötti különbséget, az államforma fajait, az egyszerű és összetett államokat s az állam és társadalom egymáshoz való viszonyát. A második a jog- és államtudományokról szóló rész négy fejezetre osztva, fejtegeti ezekben általában a jog-, állam-, társadalmi tudományokat s a jog-és államtudományi encyclopaediákat és az e nembeli rendszeres szakmunkákat. A harmadik részben már az egyes jogágakat tárgyazza, nevezetesen a jogbölcsészetet és jogtörténetet, majd a három európai anyajogot: a római, kánoni és lombard hübérjogot, azután az európai nemzetközi, legbővebben pedig a magyar jogot ennek részeivel: az állam-, közigazgatási, pénzügyi, büntető (é« eljárás), polgári (és eljárás), váltó- és kereskedelmi s bányajogot. A negyedik részben ugyanígy szól az egyes államtudományokról, u. m. az államtudományi alaptanról, a politikai, gazdászati (nemzetgazdaság- és pénzügytan) és történeti (államtörténet és statisztika) államtudományokról. Mig az ötödik részben, mint emiitők, kiválóan gyakorlati szabályokát nyújt szerző a jogi tanulmányaikat kezdők számára az egyetemi és jogakadémiai tanulmányi rendszerre vonatkozólag, nem különben a birói, ügyvédi, közjegyzői vizsgálatról avagy rendtartásról B az egyetemi magántanárságról. B—k G-a. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) 75. §. A lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejűleg becsű utján állapittatik meg. A becslés a végrehajtó által hivatalból kinevezett egy becsüs által teljesíttetik. A végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll a becsértéknek közmegjegyzés utján való megállapításába megegyezni, vagy a becsérték megállapítását a kiküldöttre bizni. A kiküldött állapítja meg a becsértéket akkor is, ha azon községben vagy pusztán, melyen a végrehajtás teljesíttetik, alkalmas becsüs nem találtatik. A becsérték a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 76. §. Ha a végrehajtást szenvedőtől oly ingóságok foglaltatnak le, melyekre annak, kitől a végrehajtást szenvedő bérletet bir vagy birt, törvényes zálogjog-igénye lehet: a bérbeadó a foglalás megtörténtéről a kiküldött által a végrehajtás befejezésétől számított 24 óra alatt postára adandó ajánlott levélben értesíttetik. A feladási vevény az iratokhoz csatoltatik. Törvényes zálogjog illeti a bérbeadót a kibérelt helyiségben levő ingóságokon félévi bérösszeg erejéig, a haszonbérelt jószágon levő terményekre és a haszonbérlet állandó folytatására rendelt gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra pedig egy évi bérösszeg erejéig; és ezen fél, illetőleg egy évi bérösszeg erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog, akár a már lejárt bérhátrány, akár a legközelebb lejárandó bérrészletekre, akár pedig részben a lejárt, részben a lejárandó bérrészletekre nézve: érvényesíthető arra való tekintet nélkül, hogy az ingóságok a bérlő tulajdonát képezik-e avagy pedig nem. Azon tárgyakra azonban, melyek a bérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak, a törvényes zálogjog ki nem terjed. 77. §. A kiküldött az összeirt tárgyak között talált készpénzt, ha a végrehajtást szenvedő ennek a követelés kielégítésére, vagy törlesztésére való fordításába bele nem egyezik, — továbbá az arany és ezüst nemüeket és más drágaságokat a megbecslés után, ugy az értékpapírokat is (84. §.) magához veszi, erről a végrehajtást szenvedő részére, és ha kívántatik, a végrehajtató részére is téritvényt ad és e tárgyaknak birói letétbe helyezése iránt haladéktalanul külön jelentést teszen. A végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll ellenőrködni az iránt, hogy a kiküldött a letételt haladéktalanul eszközölje, j mi ha nem történnék, a mulasztást a bíróságnak szóval vagy Írásban ! bejelenthetik. Azon fél, ki ebbeli jogával a végrehajtás befejezésétől számított I 48 óra alatt nem él, a lefoglalt tárgyaknak a kiküldött általi netaláni elsikkasztása esetében az államkincstár ellen kártérítési igényt nem támaszthat. 78. §. A többi lefoglalt ingóságok rendszerint szoros zár alkalmazása nélkül a birói küldött által birói zár alá vetteknek nyilváníttatnak s az elidegenítés vagy szándékos megrongálás büntetőjogi következméj nyeire a végrehajtást szenvedő, vagy ennek távollétében azok, kik a végrehajtásnál jelen vannak, figyelmeztetnek. Ha valamely lakásban vagy raktárban eszközöltetett a végrehajtás, ennek jeléül a lakás vagy raktár főbejárásának ajtajára birói pecsét alkalmazandó. 79. §. A végrehajtató kérelmére, a kiküldött a lefoglalt ingóságoknak szoros zár alá vételét rendelheti el. A szoros zár rendszerint az által foganatosittatik, hogy a kiküldött által a végrehajtató ajánlatának meghallgatása után zárgondnok neveztetik és a lefoglalt ingóságok ennek kezelése alá adatnak. Ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak, a kiküldött ezeket a bolt vagy raktár bezárása, vagy esetleg, ha nem az egész árutár foglal\ tátik, a lefoglalt áruknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köteles, ha csak a jelenlevő végrehajtató a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kívánja. Más lefoglalt tárgyaknak elzárását vagy birói pecsét alá vételét a kiküldött csak azon esetben foganatosíthatja, ha ez által a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges lakása és rendes foglalkozása gátolva nincsen. 80. §. A végrehajtás alá vett ingóságoknak elszállítását a végrehajtató kérelmére, mely vagy a végrehajtási jegyzőkönyvben vagy külön terjesztendő elő, a 18. §. szerint illetékes bíróság rendeli meg, ha ezt a végrehajtató biztosítására szükségesnek látja. Ennek megrendelése előtt a biróság a végrehajtást szenvedőt meghallgathatja. Az elszállítás a végrehajtás felelősségére történik. Ha a biróság szükségesnek látja, az elszállítást a végrehajtató ' által nyújtandó biztosítéktól teheti függővé. 81. §. Felülfoglalás esetében, a mennyiben a korább foglaltató kérelmére szoros zár alkalmazva nem lett, a később foglaltató kérelmére a szoros zár foganatositandó ugyan, de a korább foglaltató a zárgondnok javaslatba hozatalát illetőleg a kiküldött által meghallgatandó, s addig, mig ez megtörténik csak ideiglenes zárgondnok nevezhető. Ha a felülfoglaltató az elszállítás elrendelését kérelmezi: ennek elrendelése előtt a biróság a korábban foglaltatót minden esetben meghallgatni köteles. 82. §. Ha végrehajtást szenvedő, a korább foglaltató, az igénylő vagy bármely más érdekelt annak biztosítására, hogy a lefoglalt tárgyak az árveréskor sértetlenül meglesznek, ezek becsértékét, vagy a mennyiben kisebb összegre rúgna, a végrehajtás utján behajtandó követelést és járulékait biztosítékul birói kézbe leteszi (35. §.), a szoros zárnak foganatosítása, illetőleg az elszállitásnak elrendelése elmellőzendő, — illetőleg a szoros zár feloldandó s az elszállított tárgyak a végrehajtást szenvedő birtokába visszabocsátandók. 83. §. Midőn a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése foglaltatik le: a foglalásról a végrehajtást szenvedőnek adósa vét-iv mellett az első végzések kézbesítése előirt szabályok szerint kézbesítendő rendelvény által értesíttetik. Ha a lefoglalt követelésről szóló Írásbeli okmány találtatik: erre a foglalás feljegyzendő s maga az okirat a végrehajtási jegyzőkönyvbe melléklendő. Bekeblezett követelés lefoglalása esetében a kiküldött az alzálogjog bekeblezése végett az illető telekkönyvi hatóságot a végrehajtási jegyzőkönyv kivonatának hiteles kiadványában való megküldése mellett közvetlenül keresi meg. A foglalás joghatálya ezen esetben a megkeresvény elsőségétől számíttatik. 84. §. Váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok, rakjegyek, közraktári jegyek, és más váltójogi hatálylyal forgatható értékpapírok nyilvános számadása kötelezett pénzintézeteknél vagy más társulatoknak betéti könyvecskékre, pénztári jegyekre elhelyezett öszszegek, részvények, ideiglenes elismervények s általában az oly követelések, melyek a fenálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint csak a követelésről kiállított okirat birtokosai által érvényesíthetők, csak azon esetben foglaltathatnak le, ha az okirat megtaláltatik. A lefoglalt váltók, érték-papírok és fent megjelölt más okiratok a foglalás feljegyzésének megtörténte után a 71. § .intézkedései szerint letétbe helyezendök, vagy a mennyiben az okiratok a követelés érvényesítése végett szükségesek, a végrehajtási foglalás feljegyzése után a kiküldött által kinevezendő gondnoknak kiadandók, ki a követelés érvé' nyesitésére szükséges lépéseket megtenni köteles. 85. §. Ha kereskedelmi könyveken alapuló követelés foglaltatik le: a könyvkivonat a végrehajtási jegyzőkönyvhöz csatolandó s a foglalás a kereskedelmi könyvben a lefoglalt követelésnél feljegyzendő. Ha valamely kereskedelmi könyvben foglalt összes követelés foglalás alá vétetik: a végrehajtási jegyzőkönyvhöz maga a kereskedelmi könyv melléklendő s az összes követelés lefoglalását tárgyazó feljegyzés a kereskedelmi könyvben foglalt utolsó bejegyzés után jegyzendő