Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 31. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. 1. [r.]

— 245 ­Végrehajtói közokiratok: a.) a polgári bíróságoknak jogerőre emelkedett ítéletei és váltó­ügyekben fizetést vagy biztosítást rendelő jogerőre emelkedett sommás végzések; b) a polgári bíróságoknak jogerőre nem emelkedett oly marasz­taló ítéletei, melyek ellen használt felebbezés a végrehajtásra halasztó hatálylyal Dem bír; c) a polgári bíróságoknak pénzbírság vagy költségek fizetésére kötelező vagy más marasztaló végzései, a mennyiben halasztó hatály­lyal biró felfolyamodással meg nem támadhatók feltétlenül, ellen eset­ben pedig akkor, ha jogerőre emelkedtek; d) a polgári bíróságok előtt kötött egyezséget tartalmazó jegyző­könyvek kiadványai; e) választott bíróságok ugy a pesti áru- és érték-tőzsdének, vala­mint a vidéki termény- és gabna-csarnokoknak külön bíróságai (1870. évi II. t.-cz.) által hozott marasztaló határozatok, vagy ilyen biróság előtt kötött egyezségről felvett jegyzőkönyvek illetőleg ezen jegyzőköny­vek kiadványai; f) a büntető bíróságoknak vagyoni marasztalást tartalmazó jog­erőre emelkedett határozatai; g) az 1874. évi XXXV. t.-cz. 111. §-a értelmében végrehajtható közjegyzői okiratok; h) a fegyelmi bíróságoknak, továbbá a közigazgatási és pénzügyi hatóságoknak azon végrehajtható határozatai, melyek az érvényben levő jogszabályok szerint bírói végrehajtásra utalvák. 2. §. A végrehajtás elrendelésére az 1. §. a), b), c) és d) pontjai esetében a perbíróság, — az e), f) és h) pontok esetében azon törvény­szék, 500 frt összeget vagy értéket meg nem haladó marasztalás eseté­ben pedig azon járásbíróság illetékes, melynek területén a választott bírósági határozat hozatott, illetőleg az első folyamodásulag eljárt bün­tető bíróságnak vagy más hatóságnak székhelye van. Aze), f) és h) pontok eseteiben Budapest főváros területén a vég­rehajtás elrendelésére nézve a budapesti kir. törvényszék, illetőleg a budapesti IV. kerületi járásbíróság illetékes. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának feltételeit a végre­hajtás elrendelésére illetékes bíróságok, a kötelezett fél kifogásolási jo­gát és az e tárgybeli eljárást az 1874. évi XXXV. t.-cz. X. fejezete szabályozza. 3. §. Külföldi bíróságoknak megkeresései, vagy végrehajtási zá­radékkal ellátott végrehajtható közokmányai alapján, amennyiben ál­lamszerződések ellenkezőt nem rendelnek, a viszonosság és ezen felül e következő előfeltételek együttes létezése esetében van helye a végrehaj­tás elrendelésének: a) ha a végrehajtás alapjául rendes jogorvoslattal meg nem tá­madható birói határozat, vagy perbeli birói egyezség szolgál; b) ha a meg nem jelenése folytán elmarasztalt végrehajtást szen­vedőnek a perbeidéző okmány a perbíróság államában saját kezeihez, vagy megkeresés folytán valamely hazai biróság által kézbesittetett; c) ha azon államnak valamely birósága, a mely állam területén a végrehajtandó határozat hozatott, vagy a végrehajtandó egyezség köt­tetett, jelen törvénynek az illetékességre vonatkozó határozatai szerint illetékes volt; végre d) ha azon cselekvény, mely a végrehajtás utján érvényesíttetni szándékoltatik, hazai tiltó törvénybe nem ütközik. Ezen esetben a végrehajtás elrendelése kérdésében azon biróság határoz, mely a 18. §. szerint a végrehajtás foganatosítására illetékes. Ha a végrehajtás foganatosítása végett több biróság kerestetik meg, a végrehajtás elrendelése kérdésében az első helyen emiitett tör­vényszék, ha csupán járásbiróságok kerestettek meg, az első helyen em­iitett járásbíróság határoz, és határozatáról a foganatosításra illetékes többi hatóságokat értesiti. A nem illetékes bírósághoz intézett megkeresések az illetékes bí­rósághoz hivatalból tétetnek át. 4. §. Az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott Íté­let és kötött egyezség alapján ezen állam bíróságainak megkeresésére a végrehajtás a viszonosság előföltétele alatt feltétlenül megrendelendő, kivéve azon esetet, ha azon cselekmény, mely végrehajtás utján érvé­nyesíttetni szándékoltatik, hazai tiltó törvénybe ütközik. 5. §. Valamely magyar honosnak személy állapotát (status) tár­gyazó kérdésekben külföldi bíróságok által hozott ítéletek a magyar honos ellen, belföldön végre nem hajthatók. 6. §. A végrehajtás elrendelése rendszerint három példányban szerkesztett írásbeli beadványban kérendő, és az első példány a végre­hajtás elrendelésének alapjául szolgáló eredeti okirattal szerelendő fel. Váltóperekben a végrehajtási kérvény első példányához az ere­deti váltó is melléklendő, ha pedig ez azon biróság iratai közt léteznék, melynél a végrehajtás elrendelése kéretik, ezen körülmény a kérvény­ben megemlítendő. Ha a végrehajtás több alperes ellen, vagy több helyen foganato­sítandó, a kérvény annyi példányban adandó be, hogy mindenik alpe­resnek és mindenik megkeresett hatóságnak, illetőleg mindenik kikül­döttnek külön példány jusson. A megkeresett hatóság, illetőleg a kiküldött részére szolgáló pél­jesztetett a képviselőháznak ; de a napirendről leszorult. Ugy értesülünk, hogy az uj igazságügyminiszter az újólagos benyújtás előtt a munkálaton csakis azon mó­dosításokat fogja megtenni, melyek időközben a szakirodalom terén felmerülnek. Mi részünkről legközelebb megkezdjük a bírálatot. Előre bocsátjuk a javaslat szö­vegét, mely tudtunkkal eddig a képv. ház irományain kivül nem tétetett közzé. dányok, mellékletek nélkül adandók be; a végrehajtást szenvedőt illető példányok mellé pedig egyszerű, másolatban csupán azon mellékletek csatolandók, melyek vele még közölve nem voltak. 7. §. Sommás perekben, ingatlanokra vezetendő végrehajtás eseté­nek kivételével, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem szóval is elő­terjeszthető ; mely esetben a biróság a szóval előterjesztett kérelemről jegyzökönyvet vészen föl. 8. §. A végrehajtási kérelemben a végrehajtó a végrehajtásra vo­natkozó kérelmét szabatosan előterjeszteni, és amennyiben a végrehaj­tás polgári bírósági határozat, vagy egyezség alapján kéretik, a vég­rehajtási kérvény szövegében a határozatnak vagy az egyezség kiadvá­nyának számára hivatkozni tartozik. A végrehajtási kérelemben továbbá megjelölendő azon biróság, melynek területén a végrehajtás foganatosítandó; és ha a végrehajtó a végrehajtást hivatalból kívánja eszközöltetni, ez kifejezetten megem­lítendő. A végrehajtás a végrehajtandó közokmányban megállapított tel­jesítési határidő lejárta után kérendő. 9. §. A biróság azt, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló birói határozat szabályszerűen kézbesittetett-e és a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró jogorvoslat használtatott-e, a mennyiben az a bírósági iratokból kipuhatolható, hivatalból tartozik kinyomozni. A végrehajtás elrendelésének egyéb előfeltételeit, — és ha a vég­rehajtási jog valamely feltételtől, vagy viszontkötelezettség teljesítésé­től függ, a feltétel beálltát, vagy a viszontkötelezettség teljesítését, — a mennyiben ezek bírósági iratok által igazolva nincsenek, vagy nem köztudomásúak, — a végrehajtató tartozik igazolni. 10. §. A végrehajtási kérvény rendszerint az ellenfél meghallga­tása nélkül intéztetik el. A 3. §. esetében, általában a 9., 13., 14. és 15. §§. eseteiben pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésének előfeltételei közokirattal, vagy hitelesített magánokirattal nem igazoltatnak, a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik. A 3. §. esetében, amennyiben a végrehajtató képviseltetéséről nem gondoskodott, e tárgyalás részére a biróság ügygondnokot rendel; s egyszersmind a tárgyalási határnapról értesiti azon hatóságot, a mely a megkeresést intézte, vagy a végrehajtható közokmányt végrehajtási záradékkal ellátta. 11. §. A végrehajtás elrendelése esetében a végzésbe a végrehaj­tandó közokiratra való hivatkozáson kivül a végrehajtató és végrehaj­tást szenvedő félnek vagy feleknek neve és lakhelye kiteendő, továbbá a végrehajtás utján érvényesítendő követelés szabatosan megjelölendő, és a végrehajtási kérelem körül felmerült költségek megáilapitandók. Ha a kért végrehajtás csak részben rendeltetik meg, ez a végzés­ben határozottan kiteendő. Ha a végrehajtást elrendelő biróság egyszersmind a végrehajtás foganatosítására is illetékes, a mennyiben a végrehajtás kiküldött által foganatosítandó, a végzésben a kiküldött is kirendeltetik. Ha a végrehajtást szenvedőnek lakhelye ismeretlen, ezen körül­mény a végrehajtási végzésben megemlittetik. 12. §. A végrehajtás megrendeléséről a végrehajtató a végrehaj­tási kérvény első példányára vezetendő végzés által, a kiküldött vagy megkeresett hatóság és végrehajtást szenvedő pedig — utóbbi rendsze­rint — a foganatosítás alkalmával a végrehajtási kérvény többi példá­nyaira (6. §.) vezetendő végzés által értesíttetnek. A 7. §. esetében a végrehajtató, a kiküldött, és a végrehajtást szenvedő a jegyzőkönyv másolatára vezetendő végzés által rt sittendők. Az 1. §. e), f), g) ésh) pontjai esetében a végrehajtandó közokira­toknak a végrehajtató által e czélból beadandó s hivatalból hitelesa tendő másolatai, a végrehajtást elrendelő bíróságnál megtartandók. Ha a végrehajtás el nem rendeltetik, erről a végrehajtási kér­vény példányainak visszaadása mellett indokolt végzésben csupán a vég­rehajtást kérő értesíttetik. 13. §. A végrehajtás rendszerint a végrehajtható okirat szerint jogosítottnak javára, és az abban kötelezett ellen rendelendő el. Ha engedmény folytán a jogosított személyében változás történt és e változás közokirattal vagy hitelesített magánokirattal igazoltatik: a végrehajtás az uj jogosított javára rendelendő el. Ha a változás közokirattal, vagy hitelesített magánokirattal nem igazoltatik, a biróság mielőtt a végrehajtás megiendelése felett hatá­rozna, az érdekelt feleket sommás vagy jegyzőkönyvi uton meghallgatja. \ 14. §. Ha a marasztalt íél időközben meghalt, s a jogosított a végrehajtást csupán azon vagyonokra kívánja vezettetni, melyek a vég­rehajtást szenvedő fél hagyatékában találtatnak, vagy róla az örökö­sökre szállottak: a végrehajtás az ismert vagy igazolt örökösök ellen, esetleg az ismeretlen örökösök ellen elrendelendő ugyan, de ha az örö­kösök ismeretlenek, ezek részére, ha pedig közokirattal nem igazolta­tik, hogy kik lettek örökösökül bíróilag elismerve, a netalán ismeret­len örökösök részére akkor is gondnok nevezendő, ha a végrehajtató bejelentette, hogy az ő tudomása szerint az örökösödési jog kit illet. A végrehajtást rendelő végzés ugy az ismert örökösök mindenikének, mint a gondnoknak kézbesítendő, s ennek alapján csakis azon vagyonra ve­zethető végrehajtás, mely a végrehajtást szenvedőnek hagyatékában ta­láltatik, vagy róla szállott át az örökösökre. 15. §. Ha a végrehajtató néma végrehájtást szenvedő hagyatéká­ban talált, vagy róla az örökösökre átszállott tárgyakra, hanem közvet­lenül az örökösök ellen kívánja a végrehajtást intéztetni: e tárgybeli kérelme felett sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik, s szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom