Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 29. szám - Belga gyermekjavitó házak

— 226 — nicht aus diesen Bestiinmungen selbst sich ergibt, dass ihre besonderen Festsetzungen sich nur auf denjenigen von beiden Contrabenten beziehen, auf dessen Seitc das Geschaft ein Handelsgeseh&ft ist. — Ezen §-nak a kereskedelmi biróságok hatáskörének szabályozásánál nagy jelentősége vau. Ugyanazon elvet czélja ennek meghonosítani, amitaCodede c. a 631. §. 2. pontja által akart eszközölni, t. i. aratio materiae-t; csakhogy ezt a n. kt. sokkal szerencsésebben vitte keresztül. Most már ennek értéke csupán attól függ, hogy a bevezető illetőleg a kereskedelmi eljárást szabályozó törvények helyesen fogták-e fel ennek jelentőségét. IV. A német életbe léptető törvények (Einf ü h r u n g s g e s e t z e).') Az 1861-iki birodalmi bevezető törvény a 2. czikkben következőleg nyilatkozik: kereskedelmi ügyek azon jogviszonyok, 1. melyek kereskedelmi ügyletekből (melyek a ker. trvkv 271—273. §-aiban fel vannak sorolva)2) a szerződő felek közt keletkeznek. Ez által, ha talán még valami kétség maradt volna, a ker. trvk. 277. §-ában kifejezett akarat iránt, az imént idézett czikk kétségtelenné teszi, hogy a törvényhozó akarata egyenesen arra irányult, miszerint minden kereskedelmi ügyletből (tekintet nélkül annak további minőségére) származó jogviszony a kereskedelmi jog szerint tehát kereskedelmi biróságok által Ítéltessék meg. A particularis törvényhozások azonban, midőn a kereskedelmi biróságok hatáskörét szabályozták, ugy látszik, hogy emez utasítást épen nem akarták elérteni. így a porosz bevezető törvény a kölni felebbviteli törvényszék számára a 47. §-ban következőkép rendelkezik: A kereskedelmi törvényszékek illetékesek : 1. Minden peres ügyekben, melyek valamely kereskedőnek kereskedelmi ügyletből származó kötelezettségeit tárgyazzák. 2) Nem kereskedőnek oly ügyekből származó kötelezettségei iránt, melyek az ő részéről kereskedelmi ügyletet képeznek. Hasonlókép intézkedik a bajor bevezető törvény (64. §.) és az osztrák bev. törvény (38. §.).') Mig végre az 1869. jul. 12-iki birodalmi törvény, mely a lipcsei legfőbb ker. trvszék felállításáról rendelkezik,1) a 13-ik §-ban csakis azon peres ügyeket utasitja a legfőbb bir. trvsz. hatáskörébe, melyek (eltekintve a jegyzetben emiitettektől) kereskedő ellen annak kereskedelmi ügyleteiből ellene folyamatba tétetnek. E tör>) Jelen értekezés tárgyát csakis a ker. törvény II. részében foglalt ügyletekre vonatkozó birói hatáskör képezvén, az első részben foglalt jogviszonyokkal nem tartom szükségesnek foglalkozni, annyival inkább, mert semmi kétség nem lehet az iránt, hogy ezek, a mennyiben e jogviszonyok vitássá válnának, kivétel nélkül a ker. biróságok hatáskörébe tartoznak. 2) M a k o w e r : Das d. alig. Handelsgesetzbuch 673. 1. 3) Anschütz és Völderndorf: Commentar zum alig. d. Handelsgesetzbuche III. k. 59. s k. 1. 4) Das Gesetz, betreffend die Errichtung eines obersten Gericb.tsb.ofes f. Handelssachen vom 12. Juli 1869. TÁRCZA. Belga gyermekjavitó házak. Európa államai között kiválólag Belgium azon ország, hol a javító intézetek és szegény-menházak eszméje már korábban felmerült és ily intézetek alapításának szüksége csakhamar beállott. Ennek főoka különösen abban rejlik, hogy a koldulás ez országban nagymértékben el van terjedve, ugy hogy elmondható, miszerint minden ötödik — söt vannak, vidékek, ahol minden negyedik — belga ember alamizsnaszedő. 1847-ben Flandriában más fél milliónyi lakosság mellett nem kevesebb mint 200,000 koldust és csavargót számláltak össze; ezek között 170,000 gyermek volt. Ezen égető baj orvoslást kivánt. Dologházak (fermes hospices) emeltettek, de mindenek előtt gyermek-menházak alapításáról kellett gondoskodni. Ezek közül legkiválóbbak a kerstali, melyet a lüttichi szegény-gondnokság alapított, továbbá a scourmonti, melyet a trappisták léptettek életbe, végül az állam által alapított testvérintézetek Ruysseledeben fiu- és Beernemben leány-gyermekek számára. 600 fi- és 300 leány- (5—18 éves) gyermek talál elhelyezést ez utóbbi két nagyszerű intézetben, melyek berendezését főbb vonásokban következőkben adjuk: vény tehát a kereskedelmi biróságok hatáskörét látszólag még szűkebb körre szorítja, mint az emiitett bevezető törvények. Hogy a megszoritó intézkedések épen nem hely eselhetó'k, az az eddig mondottakból és a dolog természetéből önkényt következik. A kereskedelmi biróságok hatásköre iránt tett mind ezen intézkedések meg mindazon elavult nézeten alapulnak, hogy kereskedelmi törvényszék előtt csakis a kereskedők perelhetők, mintha a kereskedelmi törvényszékek még most is czéhbiróságok volnának, melyek a testületi tagok felett bíráskodhattak. Ez azonban helytelen nézet; a kereskedelmi biróságok többé nem személyes, hanem ügybiróságok.') Nem az jő tehát többé tekintetbe megfelelől leg a kereskedelmi jog anyagi részének, hogy ki ellen indítandó a kereset, hanem az, hogy mily ügyben kell eljárni. Ha kereskedő ellen tétetett is folyamatba valamely vitás jogviszony, nem tartozik az a kereskedelmi biróság elé, ha az nem kereskedelmi ügyletből származik, vagy nem ilyenre vonatkozik. S megfordítva, ha nem kereskedő ellen folyik is a per, kereskedelmi biróság elé tartozik, ha kereskedelmi ügyletből ered, vagy ilyenre vonatkozik. Ez elv nem csak az ügybiróságok fogalmából és czéljából, hanem a n. kt. 277. §-ának intézkedéséből is szükségkép következik. Ez utóbbi §. szerint ugyanis minden kereskedelmi ügylet, tekintet nélkül arra, hogy mind a két fél vagy csak az egyik fél, és ez utóbbi esetben, hogy alperes vagy felperes részéről képez-e kereskedelmi ügyletet, mindig a kereskedelmi törvény szerint bírálandó el. A szempont, melyből a nürnbergi tanácskozmány e tétel statuálásánál kiindult, kettős oka volt:2) 1. Hogy végtelen zavarokra, bonyodalmakra szolgáltatna okot, ha a biróságok ugyanazon ügyben részben a kereskedelmi jog, részben az általános magánjog elvei szerint járnának el. E kettő közt választani kellett, — az értekezlet a kereskedelmi jog mellett foglalt állást azon szempontból: 2. miszerint a kereskedelmi törvény intézkedései nemcsak a kereskedelmi, hanem az általános forgalom igényeinek is anynyira megfelelők, miszerint senki sem panaszkodhatik méltánytalanságról vagy jogtalanságról, ha oly kereskedelmi ügyben is alkalmaztatik, mely az egyik fél — talán épen alperes — részéről nem képez kereskedelmi ügyletet. Ezen elv azonban nem olyan, mely alól kivétel nem volna, ezt a kereskedelmi törvény maga kijelöli, amennyiben mindenegyes esetnél határozottan intézkedik az iránt, ha intézkedését az ellen, kinek részéről kereskedelmi ügyletet nem képez, alkalmazni nem kívánja. Ez által a méltánytalanság vádjának is teljesen eleje van véve, miután azokat, kiknek kereskedelmi ügylet kötése szándékukban nem volt, azon szigorúbb kötelezettségek alul, melyekkel a kereskedelmi forgalom érdekében csakis kereskedőket kivánt terhelni, — felmenti. Sem a bevezető particularis törvények, sem a német bir. legf. törvényszék illetékességi határozmányai nincsenek tehát kellő») Endemann: Deutsches Civil Processrecbt I. k. 127. 1. 2) Makower: i. m. 239. 1. 1848. évi april 3-án törvényileg elhatároztatott, hogy a 18. éven aluli csavargók számára állami javitó intézeteket szervezzenek. E határozat csakhamar foganatba ment, ugy hogy 1851-ben már mindkét intézet meg volt alapítva és rövid idő múlva szervezésűk annyira előre haladt, hogy ez intézetekben az előlegesen számításba ve'.t középszám 900 gyermek volt elhelyezhető. Az intézetek szervezetének különös jelege az, hogy a belkezelés teljesen katonai rendszer mintájára történik, mert csakis katonai fegyelem és rend teszi lehetővé azon nagy gyermektömeg erélyes és egységes vezetését. Trombitajelek és vezényszók reggeltől estig hallhatók Ruysseledeben. Az éjjeli őrszolgálat is egészen katonai szellemben van szervezve. A főintézetben elhelyezett 500 gyermek (100 gyermek Wyngenebpn, — hol külön hajósiskola van számukra berendezve, — el van különítve) 8 »divisióba« van beosztva, melyek mindegyike 2 »sectióból« áll. Minden sectio egy »chef de sections felügyelete alatt van, kinek segédletére a növendékek sorából 2 »souschefs<r van kiszemelve, a divisio vezetője a »surveillant«; a nyolcz divisio »surveillanU-jai egy »surveillant en chef«-nek vannak alárendelve, ki közvetlen az intézet főnökétől veszi parancsait. Az 500 gyermek 4 teremben hál; e termek a nagy intézeti épület két felső emeletén a főlépcső mindkét oldalára vannak beosztva; minden teremben négy sor vas-ágy van, minden sectio részére egy-egJ' sor. Az ágyneműt egy szalmazsák, lepedő, s nyáron egy, télen