Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 26. szám - Egy árvakövetelés története

- 206 K. F. ezen Ítélet ellen felebbezéssel élt. K. F. felebhezése folytán a kir. tábla 48745/876. sz. alatt következö ítéletét hozott: » alperes árvaszék végrehajtás terhe alatt köteleztetik 420 frt tőkét, ez összeg után 1848. évi január 1-től számított 6°/0 kamatait és 49 frt 7 kr. perköltséget 15 nap alatt felperes részére . . . megfizetni. Indokok , mert alperes részéről | kétségbe nem vonatott azon kereseti állítás, hogy a K. F.-et illető s i jelen kereset tárgyát képező 400 pengő forintot 1847-ik évben a gyöngyösi árvapénztár kezelés végett átvette, s hogy ezen tőke s kifogás alá nem vett kamatja, K. F. részére mindeddig kifizetve nem lett, ennél fogva pedig, valamint feleknek perbeli előadásai, különösen az elleniratban 2. szám alatt csatolt árvaszéki végzés szerint is kétségtelen, hogy K. F.-nek emiitett tőke- s kamatkövetelése alperes árvaszék által kezeltetett, miért annak megtérítésére, s mint pervesztes, a költségek megfizetésére is kötelezendő volt, magában értetvén, hogy a mennyiben ezen tökekövetelésnek illetőleg kamatjainak kezelése vagy biztositása körül az árvák vagyonának kezelésére illetőleg felügyeletére hiva- j tott személyek részéről mulasztás elkövetése bebizonyulna: annak ! alapján az árvaszéknek szabadságában áll az illetők ellen lehető kár- J térítési igényeit érvényesíteni«. Alperes árvaszék ezen ítélet ellen felebbezéssel élt. Az ezen felebbezés folytán 5328/877. sz. a. hozott legfőbbitélő- j 6zéki ítélet következőleg hangzik : >A budapesti kir. itélő táblának ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete azon hozzáadással hagyatik helyben, hogy amenynyiben a követelés behajthatlan volna, felperesnek az illetők elleni kártérítési keresete fenhagyatik, mert a keresetnek alapul szolgáló kötelező K. F. árvatömege javára állíttatván ki, alperes csak annak kiadására köteleztetett, amennyiben mégis az árvatárilag keresett ösz- i szeg behajthatlan volna, felperesnek kártérítési keresete azok ellen, a | kiknek cselekvényéből vagy mulasztásából a követelés behajthatlan- | sága származott, fölhagyandó volt.«Ezen Ítélet után K. F.-nak nem maradt egyéb hátra, mint a Csomor Imre és Rajnikovszky Francziska vagyonbukottak csődtömegéből kielégittetését szorgalmazni. E czélra ezen csődügy jelenlegi állásáról magának tudomást szerezni kellett. Azonban a csődiratok futólagos megtekintéséből már azon reá nézve kellemetlen meggyőződést merítette, hogy a 18 év óta folyamatban levő csődperekben még a csődkövetelések valódisága feletti itéletsem hozatott; hogy a csődtömeggel mi történt az a csödiratokból biztonsággal nem volt kivehető. A csődiratokból csupán az <ünt ki, hogy a csődtömeghez tartozó ingatlanok árverés utjáni eladása elrendeltetett. Hogy az árverés megtartott-e, mily eredménynyel és a netalán befolyt vételárral mi történt, ezen iratokból nem volt ki vehető. Ezen ingatlanokra vonatkozó tjkvek megtekintése még kevesebb tájékozást nyújtott, mert ezen ingatlanokra mai napig séma csődnyitás, sem az árverés elrendelése és megtartása feljegyezve nincsen. Ezen ingatlanok telekkönywleg még mindig Csomor Imre özvegye szül. Rajnikovszky i Francziska tulajdonát képezik. Időközben a gyöngyösi törvényszék feloszlattatván, többi ügyira- ! taival együtt a Csomor Imre és Rajnikovszky Francziska-féle csődper is j áttétetett az egri kir. törvényszékhez. K. F. 1877. évi október 2-án kérvényt intézett az egri törvény- | székhez mint csődbírósághoz, melyben követelése érvényesítése körüli ! viszontagságait elmondván, a törvényszék figyelmét felhívta a nevezett csődperekre és ezen csődpereknek állapotát ecsetelvén, azon kérelmet ! intézte a törvényszékhez, hogy a kérdéses csődpereket beható vizs- í gálát tárgyává tegye, a csődtömeg jelenlegi állásáról magánák alapos i tudomást szerezzen és mindazon intézkedéseket megtegye, melyek szük- j ségesek arra, hogy a csődvagyon, amennyiben még létezik, a hitelezők I kielégítésére a legrövidebb idő alatt fordítjassék, amennyiben már | nem léteznék, ez constatáltassék, és azok, kiknek cselekvénye vagy mu- [ lasztása által a csődvagyon elveszett, felelősségi-e vonassanak és kártéri- í tésre szoríttassanak. , Az egri törvényszék elismerésre méltó gyorsasággal és erélylyel i hozzálátott a Csomor Imre és Rajnikovszky Francziska-féle csődperre j és csödvagyonra nézve létező homály ,szétoszlatásához és a csődperek j lebonyolításához. Már 1877. évi 11198P.87.7. sz. a. kelt végzésében felhívta a csődválasztmányt 15 nap alatti jelentéstételre a csődvagyon állásáról, az ! irattárnokot pedig az összes ezen csődperekre vonatkozó iratok felke- ' resésére és bemutatására- , , . • • Az irattárnok jelentése folytán 1877. évi okt. 23-án 1 1684/P,877. sz,. kelt végzésben az egri törvényszék, minthogy a csődiratok, közt levő ! egy jegyzőkönyv szerint a csődtömeghez tartozó, Gyöngyösön levő ház ' és szőllő eladatni határoztatott. megkeresi a gyöngyösi kir., járásbiíóságot mint telekkönyvi hatóságot a ház és szőllő eladására vonatkozó I iratoknak átküldése végett. 1878. évi martius, 19-én 2768/P.87Ö sz, a. kelt végzésével ismételve felhívja a, csődválasztmányt, .a csődtömeg ál- ! lásáról 15 nap alatt kimerítő jelentést tenni, a gyöngyösi járásbíróságot ; pedig ismételve megkeresi, a ház és szőllő eladására vonatkozó iratok átküldése végett. Végre a gyöngyösi járásbíróság 4116/tk.878. sz. alatt értesitvéna j megkereső törvényszéket arról, hogy a Csompr Imre és Rajnikovszky ; Francziska-féle csődtömeghez tartozó ház és szjőllö el,nem adatott, az ! egri törvényszék 1878. évi április 16-án 3896/P.878. sz. a. a következő i végzé6t hozta : » Végeztetett. Tekintve, hogy 1859. október ,13-án felvett jegyzőkönyv szerint a csődtömeghez tartozó gyöngyösi 615. sz. lelekjegyzőkönyvbeni fekvőségek eladásának eszközlésére F. A. ügyvéd utasitvavolt, nevezett F. A. ügyvédnek meghagyatik 15 nap alatt jelentést tenni, hogy mi okból maradt el a fekvőségek eladása. Csődválasztmány pedig szorgalmaztatik a csődvagyon állásáról 15 nap alatt jelentést tenni. Kelt stb.« Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a pestvidéki kir. ügyészség panasza folytán Szévald Vilmos volt budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben 1878. június 17-én következőleg itélt: Panaszlott Szévald Vilmos ügyvéd az 1874: 34. t.-cz. 47. §. ületve a 69. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek találtatván, ugyanazon törvényczikk 70. §. 3. pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától egy évre felfüggesztetik illetőleg eltiltatik. Indokok: A keresztül vitt vizsgálat és megejtett szóbeli tárgyalás folyamán részint panaszlott saját beismeréséből, részint a tanuként kihallgatott özvegy Egger Mártonné és gróf Pininszky Victor vallomásából kitűnt: hogy panaszlott Szévald Vilmos ügyvéd nemcsak a most nevezett tanuk szóbeli előadásaiból és világos kijelentéséből, — de nekie az ügy felvállalásakor átadott Egger Mártonné és Folterauer hitesek között létesült adásvevési szerződések tartalmából is — tudomásával birt annak, hogy özv. Egger Mártonné a promontori 177. sz. tjkvben foglalt 1054 • öl, ugyszinte az 1034 telekjegyzőkönyv, ben foglalt 1075 fj öl kiterjedésű szőllőket egészben — tehát a néh. Egger Márton után örökség utján reá szállott — azonban akkor még telekkönyvileg nevére át nem irt részeket is Folterauer hiteseknek már eladta s azoknak újbóli eladását özv. Egger Mártonné a kínálkozó jobb vételár eléréséből szándékolja: mindazonáltal Szévald Vilmos ügyvéd a vizsgálati ügyiratok szerint a jogszerüleg már eladottnak tudott Egger Márton-féle szőllőrészek iránt Folterauer hitesek ellen a termésre nézve birói megintéssel élt, majd pedig ugyanarra birói zárlatot vezetett; s jó lehet a zárlat kérdéséhen hozott kir. táblai s legfőbb itélőszéki határozatokból a kérdéses szőllőknek tulajdonát illetőleg már kétségtelen tájékozást szerzett, mégis nemcsak, hogy a kérdésben forgó szőllők termése iránt Folterauer hitesek ellen ujabban keresetet indított, nemcsak hogy a kérdéses szőllőknek Egger Márton után özv. Egger Mártonnéra szállott részekre nézve ujabb eladási szerződéseket készített s azoknak az ujabbi vevők Endersz hitesek illetőleg Bleicher hitesek által leendő aláírását eszközölte, s ennél közbenjárt, sőt midőn Egger Mártonné nevében a férje után örökség utján reá szállott szőllörészeknek hagyatékbiróságilag leendő átadását eszközölte, egyúttal ezen ujabb most említett vevőknek is a szőllők tulajdonjogát átadatni kérte. Minthogy ezek szerint panaszlott Szévald Vilmos ügyvéd oly ügyben, mely a félnek előtte kijelentett szándéka — de az előtte tudva levő ténykörülmények szerint is — mások jogainak kijátszását czélozta; közbenjárt és nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat és okmányokat szerkesztett: ennélfogva őt az 1874 : XXXIV.t.-cz. 47. §. és 69. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben marasztalni és a vétség súlyához képest a 7 0. §. 3-ik pontja értelmében egy évre az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszteni, illetve eltiltani kellett. Az aradi ügyvédi kamara felirata a képviselőházhoz.'; (Folytatás.) III. Kiszámithatlan anyagi és erkölcsi kár háromlott tapasztalás szerint sok ártatlan ügyvédre az által is, hogy az ügyvédi rendtartás 105. §-a, mely a felfüggesztésről szól, nem írja körül, mikor tekinthető a felfüggesztés jogérvényesen kimondottnak. Az aradi ügyvédi kamara területén a Bakai Gyula orosházi ügyvéd ellen 763/876. sz. a. elrendelt és mindjárt elsőbirósági határozat folytán foganatosított felfüggesztés, eclatanter bizonyítja, hogy a felfüggesztés csak jogérvényes ítélet alapján foganatosítható,igazságosan. Emiitett esetben az illető ügyvéd elsőbirósági vádhatározat folytán négy hónapig fel vőlt függesztve, kenyérkeresetétőr megfosztva, családja Ínségnek kitéve és a felsőbíróság által vádalap hiányából végre is fel lett mentve, de az igaztalanul szenvedett sérelmet, a compromissiót, az elvont kenyérkeresetet senki.jóvá nem teszi, senki meg nem téríti neki. Az ily eseteknek nem szabad előfordulni, mert ha már Loth idejében azon elv uralkodott, hogy inkább tiz gonosztevő büntetése elengedtessék, mintsem egy ártatlan szenvedjen; az úgynevezett müveit XIX. század büntető-törvényeinek egy alkotmányos államban nem lehet czélja a boszu, nem lehet elve, hogy az ártatlan ily módon szemlátomást igazságtalanul a bűnössel egyenlőképen,sujtassék. Mély tisztelettel'javasoljuk tehát az ügyvédi rendtartás'105. Sj-a a) pontjának következőleg leendő módosítását: ' »a) ha a büntető-bíróság az ügyvéd ellen emelt vád folytán jogérvényes ítéletet hozott«., A b) pont, mely szerint vádlott felfüggesztendő, ha a fegyeimi bíróság azlügyvédségtőli elmozdításra itélte és ő ezen ítéletet felebbezi: eszerint egészen ki volna hagyáhdó; és a mostani c) pont lépne helyébe, mert épen azt akarjuk a 'tiszta igazság érdekében megakadályozni, hogy ártatlan egyén • Zaklat ásnak ki legyen téve, mi azáltal éretik el, ha az ilynemű határozat csak jogérvén) ességre émelkedés eseteben foganatosittatik. 1— A felfüggesztés magában "véve is súlyos és helyrehozhatlan büntetés lévén, egészen ellenkezik a józan és'zszel,1 'az ;égyéb büntetések foganatosításánál kötetett gyakorlatra!, hogy a büntetés előbb foganatosittassék, mintsem jogi fogalmaink szerint valósággal ki *J Az első közleményt 1. »M. Th.< 24. sz.