Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 23. szám - Tanulmányi rendszerünk és a nemzetközi jog

— 183 — tüzzel-vassal intézkednek, addig a már kielégitett ezen kincstári követeléseknek a szintén őket terhelő hivatalból való kitörültetését teljes mértékben elhanyagolják. Az időközben kielégitett, de a telekjegyzőkönyvből ki nem törölt kincstári követélések a vételár birói felosztásánál figyelmen kivül hagyhatók nem levén, mindennapi az eset, hogy a kincstár egy és ugyanazon adót és illetéket az adóstól kétszeresen, sőt többszörösen is beszedi.« Különfélék. — A semmitöszék a napokban az alábbi két határozatot hozta, (melyekre legközelebb visszatérünk.) I. Dr. S. Zs. felperesnek S. A. alperes ellen 31 frt 7 kr. ügyvédi dij és járulékai iránt inditott sommás perében a budapesti IV. ker. kir. járásbíróság 1878. évi martius 19-én 8793. sz. a. következő végzést hozott: Miután ezen ügy, tekintve a követelés mennyiségét, az 1877. évi 22. t.-cz. 11. §. szerint a bagateil-eljárás alá tartozik, s miután továbbá jelen kereset nem mint bagatell-birósághoz lett e bírósághoz czimezve: annálfogva a kereseti példányok folyamodónak viszszaadatnak. Ezen végzés ellen felperes részéről semmiségi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette. Mert habár a perben meg nem állapított ügyvédi dijak iránt az 1874. évi 34. t.-cz. 58. §. által szabályozott külön ügybiróság tekintetében, az 1877. évi 22. t.-cz. megváltoztató intézkedést nem tartalmazván, az előbb érintett törvény nivatolt szakasza továbbra is hatályában fenállónak tekintendő, — minthogy azonban a kereset által főleg már megállapított ügyvédi dijak, s csak igen jelentéktelen részben még bíróilag meg nem állapított dij és költség összefoglalva, ekkép két külön ügybiróság elé tartozó követelés iránt kéretik marasztalás: az elsőbiróság, az által, hogy a keresetet hivatalból visszaadta, megsemmisítésre okot nem szolgáltatott. II. Dr. Kola Jánosnak mint a debreczeni ügyvédi kamara ügyészének és felperesnek K. A alperes ellen 14 frt kamarai tagsági illetmény és járulékai iránt folyamatba tett sommás perében a debreczeni kir. járásbíróság 1878. évi martius 20-án 3360. sz. a. hozott és a keresetet, mint a községi bíráskodás alá tartozót, hivatalból visszautasító végzése ellen felperes részéről semmiségi panasz adatott be. A magy. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette. Mert az ügyvédi kamara által kivetett évi illetmény iránt inditott jelen kereset az 1877. évi XXII. t.-cz. 11.§. utolsó bekezdésében és 12. §-ban megjelölt kivételek közzé nem tartozván: a kir. járásbíróság, az által, hogy azt, mint az idézett törvény 14. §. értelmében a községi bíráskodás alá tartozót, hivatalból visszautasította, semmiséget képező alaki törvénysértést el nem követett. — Hóhér-iskolákat sürget a »Vasm. L.« »Az ítélet a halál büntetésnél csupán az élet elvesztésével sújtja a gonosztevőt, de azt nem mondja sehol, hogy a bűnös meg is kinoztassék, sőt ez ellen az itélethozó birák emberi érzülete határozottan tiltakozik. Es mégis a divó kivégzési mód mellett s a kivégzést teljesítő hóhérok kellő jártasságának hiányában a halálra itélt akkép veszti életét, hogy a halálnál magánál százszor iszonyúbb kínokat szenved. Tehát egyszerre kettős | büntetés. Az a kötél, melyet a nyomorultnak nyakára hurkolnak, mielőtt az életet kioltaná, oly kínokat idéz elő, melyektől megőrül a gondolat. Annakidején szemtanuk mint bizonyosat beszélték, hogy midőn a rablás miatt Szombathelyt felakasztott Hőkét a bitóról le- s a létrán végig eresztették, többszörösen rázkódott és vonaglott. Ha már épen nem akarjuk a kötelet ősi jogaiból kiszorítani, nem kellene-e arról gondoskodni, hogy a halálbüntetést oly hóhérok hajtsák végre, kik annak végrehajtásához a kellő elméleti és gyakorlati ügyességet megszerezték, hogy az élet kioltása csak pillanat müve legyen, s az elitélt a kínzástól megmentessék. Nálunk a hóhér csak ugy levődik; senki sem kutatja, vajon bir-e azon ügyességgel, melyet tőle szomorú hivatása megkövetel. Bizony-bizony itt volna az ideje, hogy e körülmény is figyelem tárgyát képezze. Különben az utókor nem lesz tévedésben, ha azt állítja felőlünk, hogy a humanismus csak ajkunkon volt, de cselekedeteink nem vallottak reá. Alig van megye, melyben fön ne állana a statárium. Akasztanak naponkint. Hol a kutyasintér, hol a bakter végzi a functiót, kik nem képesek elbánni az áldozattal. Van rá eset, hogy a szerencsétlen órákig lóg, mozog az akasztófán, mig elvégre meg nem ful. A törvényhatóságokat kárhoztatjuk. Ha tudnak kérni statáriumot, mi kérelmük nélkül el nem rendelhető, legyen bennük annyi tapintatosság is, hogy figyelmeztessék a kormányt az akasztás bajaira. Hiszszük, hogy a gyöngédebb érzetü törvényhatóságok, nemesebb álláspontra helyezkedve, azon fognak lenni, hogy az akasztási eseteket, ha már a törvény ilyeneket sanctiónál, a most jelzett körülmények mellett apaszszák, s a rögtönitélő bíráskodás egyátalában ne alkalmaz.tassék.« — A bírói függetlenség visszaállítása tárgyában az igazságiigyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot a képviselőház igazságügyi bizottsága tudvalevőleg három törvényjavaslattá alakította át. Legfontosb e javaslatok közül az, mely a birói függetlenségre vonatkozó 1871 : IX. t.-cz. több rendelkezésének lényeges módosítását foglalja magában. E javaslat — netaláui szerkezeti módosítások fentartartásával — következőleg lett a bizottság által megállapítva : I. §. Az 1871: IX. t.-cz. 1. §-a helyett a következő szakasz lép hatályba: A birót akarata ellenére s a fegyelmi büntetés esetein kivül csak a következő esetekben szabad más bírósághoz áttenni: a) ha a bírósági szervezetben törvényhozási intézkedések folytán változás történt; b) ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott birák között egyenes, vagy harmadíziglen oldalrokonság, vagy másodiziglen sógorság. vagy fogadott szülői, vagy fogadott gyermeki viszony létezik vagy állt be; c) ha a biró személyes viszonyai, vagy egyéb fontos körülmények a birónak addigi állásán való üdvös működését lehetetlenné s ennélfogva áthelyezését a birói hivatal érdekében kívánatossá teszik. 2. §. A 2. §. helyett a következő szakasz lép hatályba: Az 1. §. a) és b) pontjai eseteiben az áthelyezés iránt ő Felsége felelős igazságügyminisztere által rendelkezik. A c) pont eseteiben az áthelyezési indítvány megtételére a koronaügyész, illetőleg az ezt helyettesítő királyi főügyész van hivatva. Ez indítvány felett a magyar kir. Guriának e czélra alakított tanácsa határoz, melynek elnöke a legfőbb Ítélőszék rendes elnöke, kit szükség esetén alelnöke helyettesit; tagjai pedig a magyar kir. Curia tanácselnökei és bírái közül azok teljes ülésében titkos szavazattal megválasztott hat tag. Ezen hat rendes tag és ugyanannyi póttag megválasztása a jövő év tartamára minden év deczember havában megejtendő s a megválasztottak névsora az év vége előtt az igazságügyminiszterhez felterjesztendő. Az áthelyezés iránt az illető biró nyilatkozattételre felszólítandó s annak elnöke is meghallgatandó. E nyilatkozatok után az áthelyezési tanács a tények és indokok szabad méltánylása alapján végérvénynyel határoz. Ha valamely biróra nézve az áthelyezés kimondatott, ez az igazságügyminiszter által ő Felségénél hat hónap alatt kieszközlendő. Az áthelyezett biró fizetése le nem szállítható. 3. §. A 4. §. helyett a következő §. lép hatályba: Addig, mig az áthelyezés iránt intézkedés történik (2. §.), az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más birósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házassága által a birák között sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. Az 1. §. c) pontja esetében azonban az áthelyezett bíró költözködési költségei megtéríttetnek. 4. §. Az 5. §. helyett a következő szakasz lép hatályba: Az elsőfolyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok birái, oly bíróságoktól, melyeknek ügymenete azt megengedi, oly biróságokhoz, melyeknél hátralékok halmozódnak fel, ideiglenes szolgálattételre, de legfelebb fél év tartamára, hason- vagy felsőfokú biróságokhoz az igazságügyminiszter által átrendelhetők. A rendes lakhelyén kivül szolgálatra átrendelt biró szabályszerűen felszámítható u'.i költségeinek megtérítésén felül a szolgálattétel tartamára eső rendes fizetése felének megfelelő működési pótlékot nyer az állampénztárból. A bíróságoknál s a törvényszéknél levő ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, a kik nem tartoznak az ítélő birák sorába, az igazságügyminiszter saját belátása szerint s a körülményekhez képest áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állampénztárból megtéríttetnek. — Megjelentek: A büntető jogtudomány Programmja. Irta Carrara Ferencz. A m. t. akadémia megbízásából lorditotta B e ksics Gusztáv, 1. kötet. Budapest, 1878. A m. tud. akadémia könyvkiadóhivatala. A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. t.-cz.) kimerítő tárgymutatóval. Budapest, 1878. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. Zsebkiadás. Ára 60 kr. I'gyanaz betűrendes tárgymutatóval. Kiadja Zilahy Sámuel. Zseb- és nyolczadrétkiadás. Ara 80 kr. Magyar Lexicon. Szerkeszti Somogyi Ede. III. füzet. Rautmann Frigyes kiadása. Legközelebbi csődbejelentési határidők. (Jun. U-töl jun. 18-tg) AVeisS Éliás sz.-fehérvári tsz. jun. 11. 12. 13. (81). — Feszi Ágoston s neje Berghoft'er Alojza jun. 12. 13. 14. (62). — Gliiilí Henrik bpcsti e. f. kir. tsz. jun. 12. 13. 14. (110). — Weisz Ignácz bpesti e. f. kir. tsz. jun. 13. 14. 15. (83). — TYehlberger Lajos kézdivásarhelyi tsz. jun. 15. (1 18). — Végll László zilahi tsz. jun. 17. 18. 19. (77). — Sulyok Mór temesvári tsz. jun. 17. 18. 19. (1C0). — Sclnvabaeh Jakab kaposvári tsz. jun. 17. 18. 19. (101). Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és be:elenté»i határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; fc = tomeggondnok ; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén Iev« számok a Bpesti Közlünv" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény BlSsrör megjelent. A budapesti Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kovács István kalocsai ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; elleuben Szigethy Gyula budapesti ügyvéd és kamarai tag, a kamara fegyelmi bíróságának 73/78. szám alatt kelt, s a magy. kir. Curia mint legfelsőbb Ítélőszék által helybenhagvott határozatával, az 1874. 34. t.-cz. 105. §, a) pontja alapján, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, ki is a kamara jóváhagyása mellett a halaszthatlan teendők teljesítésével Vargha László budapesti ügyvéd és kamarai tagot bizta meg. A miskolczi ügyvédi kamara '-észéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kozma Elek miskolczi lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett, Hoznék János előbb jolsvai jelenben selmeczbányai lakos ügyvéd államhivatalnokká lett kineveztetése, Abaffij Pál volt rozsnyói lakos ügyvéd pedig a rimaszombati kir. törvényszék 1359. sz. a. kelt ítéleténél fogva, ügy védi jogosítványa elvesztése folytán, a kamara lajstromából ki törül tettek. A brassói ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Nagy Mózes k.-vásárhelyi ügyvéd önkénytes lemondása folytán az ügyvédi lajstromból tórültetetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírre tetetik, miszerint Stepán Gyula s.-a.-újhelyi lakos ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett.