Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 20. szám - A pestvidéki kir. törvényszék börtönei - Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető törvénykönyvről. 2. rész

A perügyelői és tömeggondnoki dijaknak külön megadóztatása miatt tett felterjeszt menyre vonatkozva, ezúttal értesítem a kamarát, hogy a kir. pénzügyminiszter ur f. é. martius 20-án 10917. sz. a. kelt körrendeletével utasította a kir. adófelügyelöket, kijelentvén: hogy a perügyelői és tömeggondnoki dijak külön adótárgynak nem vehetők és csak a kereseti adó kivetésénél bírhatnak befolyással. Az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatok következtében, az igazságügyi törvén)ek hiányainak pótlására nézve a ka mara által előterjesztett javaslatokat alkalmilag a törvényhozásnál leendő felhasználás czéljából előjegyzésbe vettem, s rajta leszek hogy a törvényeknek a gyakorlati élet által felderített hiányai a törvényhozás által mielőbb orvosolva legyenek. Budapesten 1878. május 3-án. A miniszter rendeletébűi. — Az igazságügy-minisztérium valamennyi ügyvédi kamarához a következő rendeletet intézte : Az ügyvédjelölteknek más kamara területére átlépése esetén, a kamarák ugy a felvétel mint az átlépés bejelentésével kapcsolatos törlési kérvények elintézése körül különböző s gyakran oly eljárást követnek, mely a nyilvántartást majdnem lehetetlenné teszi, s többször a jelöltek tetemes hátrányát vonja maga után. Ennélfogva, és több kamara felszólalása folytán is, szükségesnek tartom, hogy az 1874. XXXIV. t.-cz. 12. §-a második bekezdése intézkedésének végrehajtása körül egyöntetű eljárás állapíttassák meg. mely ugy a törvény, mint a jelöltek érdekeinek megfelel. E részben legczélszerübbnek és legegyszerűbbnek tartom a budapesti kamara által követett eljárást, mely a következő. A más kamara területén átlépni kívánó jelölt köteles ebbeli szándékát kérvényileg bejelenteni s a lajstromból való törlését kérni, mely kérvényéhez a kamara igazolványát és utolsó főnöke elbocsátó bizonyítványát tartozik csatolni. A kérvény a legközelebbi választmányi ülésben a csatolt minta szerinti végzéssel elintéztetvén, a jelöltnek átlépése a legkisebb nehézségbe sem ütközik, s az újra felvétel is a fenti végzéssel felszerelt kérvény alapján szintén gjorsan eszközölhető. Aziránt is tétetett nálam panasz, hogy az egyik kamara területéről a másikára átköltözködő ügyvédek felvétele is szerfelett meg van nehezítve az által, hogy egyes kamarák egyrészt a kitöriési végzések kiadmányozásában feltűnő késedelmet tanusitanak, másrészt pedig maguk részéről az 1874. XXXIV. t.-cz. 8. §-át szem elől tévesztve, felvesznek lajstromukba más kamara területéről átmenő ügyvédeket, a nélkül, hogy azon kamarát, melynek lajstromába az ügyvéd bejegyezve van, előzőleg az ottani lajstromból való kitörlés czéljából értesítenék arról, hogy a jelentkező ügyvédre nézve akadály nem forog fen. Ez által egyrészt az ügyvédnek az elhagyott kamara lajstromából való törlését teszik lehetetlenné, másrészt pedig alkalmat szolgáltatnak azon törvényellenességre, hogy egy és ugyanazon ügyvéd egyszerre két kamara lajstromába van bejegyezve. Figyelmeztetem ennélfogva a kamarát a törvény 8. §-ának világos intézkedésére s az e részben szükségesek gyors foganatosítására. Budapest, 1878. april 27-én. Az igazságügy-miniszter rendeletéből. Különfélék. — Az ügyvédi kar bajairól értekezik egyik t. kartársunk hozzánk intézett levele, melyből lenyomatjuk a következő passusokat: »Alig vélek ellenmondásra találni, ha constatálom, hogy az ügyvédi kar forrongásban van. Panaszolja tekintélyének sülyedését, az ügyvédek nagy elszaporodását, a törvényhozásnak rá nézve kedvezőtlen intézkedéseit. Általában mondhatni, hogy korunk szellemének ellentmond a tekintélyek uralma. Szűkebb vagy szélesebb alapokra fektetett választási törvény, önkormányzat, parlamentarismus, szabad sajtó, mind megannyi alapját és küzdterét képezik az ambitiónak, nagyobbrészt a felületességnek és éretlenségnek a tapasztalás, a készültség és az érdem ellen. Igen élénknek mutatja e jelenség az egyéniség érzetét, és korai, habár mesterséges kifejlődésre hozza ezt. A priori tekintély alig ismertetik el mint adott tényező, és ha másként nem, a csekélyebbek egyesítése kel barczra és jut diadalra a jobbak ellen. Ezen állapotot sokan dicsérőleg a demokratia uralmának nevezik és korunk vívmányának tekintik. Én phasisnak tekintem fajunk fejlődési menetében, melynek, mint minden kelési mozzanatnak vannak jó és rosz következményei, melyekkel mint természetesekkel számolnunk kell. Elismerem ennélfogva, hogy az ügyvédi kar tekintélye sülyedt. De nem sülyedt-e a papok, tanárok, orvosok, tudósok, miniszterek tekintélye is; vagy mondhatni-e, hogy korunk a vallás tekintélyét elfogadja, hogy tisztelettel viseltetünk az ősi hagyomány iránt ? Nem-e vagyunk felforgatók minden alkotásainkban és intézményeinkben? Egyoldalú felfogásra mutat tehát panaszolni az ügyvédi kar tekintélyének sülyedését, és ennek főokát másban keresni, mint korunk irányában. De ezen sülyedésnek csakis egy, habár főokát, kell az általános szellemben keresnünk. Vannak egyéb okok is, melyeknek hatása alól azonban magát kivonni többnyire az egyéntől függ. Ily okok a tudományos és gyakorlati készületlenség, a fiatal kor és gyakrabban teljes vagyontalanság daczára bizonyos élvhajhászat és kényelmi hajlam. Mindennapi jelenség, hogy érettségi vizsgálatot letett fiatal emberek nem tudnak helyesírással irni és hogy nem birják a tudományok legelső elemeit, de még a tanulás tudását sem; az uj tanulmányi rend életbeléptetéséig legalább ily fiatal emberek, hogy hogy nem átfutották az egyetemi tanfolyamokat és legkésőbb nagykorúságukkal elnyerték az ügyvédi oklevelet. Kérdem, átlagos temperamentum és életfolyás mellett betöltheti-e ilyen fiatal ember készültsége, tapasztalása, ember-és tárgy-ismereteinél fogva hivatását ? Képzelhető-e, hogy a társadalomban más hivatásokkal, különösen az ő segédletére utalt vagyonnal szemben, a józanságnak és az Ítéletnek azon fölényét gyakorolhassa, mely szükséges? <r — Megjelent: A gyámság és gondnokság. Az 1877: XX. törvényczikk magyarázata az erre vonatkozó bel- és igazságügyminiszteri rendeletekkel és irománypéldákkal. Irta Németh Péter igazságügyminiszteri segéd fogalmazó, köz- és váltóügyvéd. Budapest 1878. Kiadja az Athenaeum könyvkiadó hivatala. Ara 3 frt. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Máj. Sl-tól máj. 23-ig.) Berzeviczy Egyed lőcsei tsz. máj. 21. 22. 23. (56). — Schlésinger Sámuel b.-gyulai tsz. máj. 22. 23. 24. (55). — KrauSZ Mór bpesti e. f. kir. tsz. máj. 22. 23. 24. (68). — Mittelmann Simon beszterczebányai tsz. máj. 23. 24. 25. (82.) — Ludvig (irósz bpesti ker. s vtsz. máj. 27. 28. 29. (68). — Málidel Izidor debreczeni tsz" máj. 27. 28. 29. (71). — Sclieffer Dániel soproni tsz. máj. 27. 28. 29. (74). — Fogéi Hermann miskolczi tsz. máj. 27. 28. 29. (85). — Siegler Károly komáromi tsz. máj. 27. 28. 29. (88). — YVeisz Sámuel nyíregyházi tsz. máj. 27. 28. 29. (99). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bli. = benyújtási határidő' és bejelentési határidő ; vb. == végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggondnok ; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levfl számok a „Bpesti Közlöny" azon szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent A debreczeni ügyvédi kamara részéiül ezennel közhírré tétetik, miszerint Biszdorfer János 'nyíregyházi ügy vőd, önkénytes lemondása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Rosie.slcu Veres Tamás n.-szt.-miklósi ügyvéd elhalálozván, a kamara lajstromából kitórültetett, s irodája részére, a balaszthatlan teendők teljesítésére, Bogdán Vmcze n.szt.-miklósi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint fvacslcoviix György csákovai ügyvéd, az ügyvédi lajstromba folytatólag felvétetett; ellenben Mai sovszky György oraviczai ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodájára nézve Muntean Boldizsár oraviczai ügyvéd neveztetett ki gondnoknak. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Schierban György fehértemplomi. Stift János török-becsei, és Verner János verseczi ügyvédek az ügyvédi lajstromba folytatólag felvétettek; továbbá, hogy Petrovits Márk b.-újfalvi ügyvéd Kubinra. l'op Yincze zsebelyi ügyvéd pedig Csákovárra — az említett kamara területén belül — tették át lakhelyűket. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Sulyok Mór temesvári ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, elhalálozása folytán a kamarai lajstromból kitörültetett, s irodája gondnokául Sulyok Árpád temesvári ügyvéd neveztetett ki. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Gaiycr Ignácz kassai lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Szilcz Gyula, kassai lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Istvánfi András kolozsvári ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, s balaszthatlan teendői intézésére, az iratok és értékek átvételére Incze Jó:xef kolozsvári ügyvéd lön gondnokul kirendelve. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Borosnyai L. Dániel ügyvéd Bánfi-Hunyadról, ezen kamara területén kivül Brassóba tevén át lakását, a kamara lajstromából kitöröltetett. Csődök : Sclnvarcz József temesvári ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jun. 25. 26. 27.; i. t. és p. Farkas János ; végi. t. s csödválasztm. választása jun. 28. (105). — Deutscll Salamon szegedi bőrker. elleti e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jun. 26. 27. 28.; p. és i. t. Sári István (105). — Deutsch A. szegedi bőrker. ellen e tsz. által ; bh. s hitelezők- összejöv. jun. 26. 27. 28. ; p. és i. t. Dr. Polyák Lajos (105). — Vogel Károly bpesti füszerker. ellen e. f. kir. tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jul. 3. 4. 5. ; i. t. és p. Széki Antal; végi. t. s csödválasztm. választása jul. 5. (106). — Konya István maksai lakos ellen k.-vásárhe]yi tsz. által; bh. máj. 31.; p. éa i. t. Bakk Pál, helyettese K. Horváth Elek ; tárgyalási nap jun. 3. (106). — A csanádmegyei takpzt. ellen szegedi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jul. 3. 4. 5. ; p. Damjanovits János, i. t. Török Imre (107). — Eckbnuer Endre bpesti bej. pósztóker. ellen ker. s vtsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jul. 8. 9. 10. ; i. t. és p. id. Muraközy László ; végi. t. s csödválasztm. választása jul. 10. (109). — Cilink Henrik bpesti magánzó ellen e. f. kir. tsz. által; bh. s hitelezők üssszejöv. jun. 12. 13. 14.; i. t. és p. Tánczos Béla ; végi. t. s csödválasztm. választása jun. 14. (110). — Az »Országos hitelszövetkezet fölszámolásban* czéo-ü bpesti bej. hitelszövetkezet ellen ker. s vtsz. által; bh. s hitelezők összejöv. aug\ 8. 9. 10.; i. t. és p. Andorfy Károly ; végi. t. s csödválasztm. választása aug. ÍO^IIO). Csődmegszüntetések : Singer József tápio-bicskei bej. ker. ellen pestvid. tsz. által; csődvagyonhiánya folytán (105). — Stotz Pogány József ellen bpesti e. f. kir. tsz. által; a tömegnek a hitelezők közti felosztása folytán (105). — Néb. Csider Antal rimabrezói volt lakos hagyatéka ellen r.-szombati tsz. által; a hitelezőknek kielégítése folvtán (105). — Knauz Antal bpesti bej. bőrker. ellen ker. s vtsz. által; a tömegvagyonnak a hitelezők közti leiosztása folytán (106). — Ruder József bpesti bej. ker. ellen ker. s vtsz. által ; a tömegnek a hitelezők közti felosztása folytán (107). — Lázár Nina n.-váradi volt divatárusnő ellen e tsz. által; vagyonhiány folytán (107). — Meskti Bogdán kolozsvári ker. ellen e tsz. által ; a csődvagyon felosztása folytán (107). — Özv. Knbányi Gyuláné Kovács Luiza n.-várádi lakosnő ellen e tsz. által; kiegyezés folytán (107). — Veliaclia Ágoston t.-becsei ker. ellen n.-becskereki tsz. által; egyezség folytán (109). — Wilhelm ot Frii'drich Sciiöller czég alatt bej. közkereseti társaság ellen beszterczebányai tsz. által; a hitelezők beleegyezése folytán (110). Pályázatok: Sz.-németi tsznél II. oszt. segédtkktvezetö ; bh. jun. 6. e tsz. elnökékéhez (105). — N.-kikindai tsznél joggyakornok ; bh. jun. 6. e tsz.