Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 18. szám - Az informátió

— 138 — ségre ártalmas szert tartalmaz (23+24 Viktória Cap. 84. s. 1. és 35+36 Viktória Cap. 74. s. 2.)1) 2. Oly élelmi czikk, ital vagy orvosság el­adása mint hamisítatlan, mely hamisitva van. (Az előbbi pont alatt idézett törvényekben).2) Ily esetben már nem szükséges, hogy a hamisításra használt szer az egész­ségre ártalmas legyen; elégséges ha ez olyasmi, a mi nem természetszerű alkatrésze az illető élelmi szer vagy ital­nak. Ezen második pont alatt felsorolt esetben a bünte­tés Blackborn bíró által egy ítéletben nyilvánított nézete szerint még akkor is alkalmazandó, ha az eladó nem tudta, hogy ez hamisitva van. Ha azonban az eladó a vevőnek kije­lenti, hogy az illető czikk vagy szer hamisított, de az egészségre nem ártalmas, akkor a büntetés alul szabadul. A törvény nem határozza meg, mi értendő nadultera­tion« alatt. Azonban a judicatura különösen a Queens­Bench némely ujabb ítélete kimondotta, hogy az alatt ide­gen alkatrészek értendők, melyek nem szükségesek ezen tárgy előállitására (foreign ingredients vrhich are not requi­red for the purpose of preparing). Ezen két kihágás büntetése 20 L-ig (=200 forint) ter­jedhető pénzbüntetés és a bíró belátása szerint megállapi­andó eljárási költségek. Ha az illető az első megbüntetés után még ilyen természetű kihágásért büntettetik, a bíró az újonnan elitélt költségén, nevét, lakását és a kihágás ne­mét, vagy valamely újságba vagy más uton rendeli közzé­tétetni. Ha ezt oly egyén követi el, a kinek licenciája van, az ítélet ezen okiratra vezetendő, mely az üzleti helységben kifüggesztetik. A gyógyszerészekre a Pharmacy Actban azon szigorú határozat van, hogy minden orvosszerek árulására jogosított személy ugy tekintendő, miszerint a hamisításról tudomással birt, ha csak nem tudja az ellenkezőt bebizonyítani. 3. Oly élelmiszer, ital vagy orvosság el­adása, melyről az eladó tudja, hogy ez más szerrel van vegyítve, azon csalárd szándék­ból, hogy ennek súlya vagy tömege nagyob­bít a s s é k, hacsak ezen vegyítés az eladás al­kalmával ki nem jelentetett.8) (35 + 36 Victoria c. 74. s. 3.) Ezen kihágás meghatározása körül a judicatura igen ingadozó, mert az eredeti angol szöveg többféle magyaráza­tot enged meg. Legtöbben az angol főbirák közül azon né­zethez hajolnak, hogy itt nem tulajdonképeni »adulteratio« tehát >hamisitás<s forog fen, hanem olyan szerekkel való vegyítés, mely sem nem idegen alkatelem, sem nem ártalmas, hanem a roszabb minőséget a rendesnél az által idézi elő, hogy a suly és a tömeg azon czélból nagyobbittatik, hogy így az érte követelhető ár is nagyob lehessen, minél fogva már az illető czikk természetes alkatától eltér. Büntetése az, mint az előbbi két esetnél. II. Hamisítványok szándékos készítése (wílíully mixing). 1. A ki szándékosan vegyit vagy vegyittet valamely élelmi czikk h ez vagy italhoz az egészségre ártalmas vagy mérges szert, azon czélból, hogy ezt eladásra hamisítsa. 2. A ki szándékosan valamely orvosság­hoz szert vegyit vagy vegyittet, hogy ezt ha­misitva eladja; ez akármelyik esetben első esetben 500 forintig (50 L) terjedhető birsággal és az összes eljárási költ­ségek megtérítésében büntetendő, ismétlés esetében azon­ban mint vétség (misdemeanor) hat hónapig terjedhető és kényszer munkával (hard labor) egybekapcsolt fogságra íté­lendő. Ezen két kihágás ellenkezőleg az első háromtól nem a hamisítványok áruba bocsátásáról, hanem ezeknek ilyczélra való előelkészitéséröl intézkedik. A kihágás tehát be van ') I. Selling any artícle of food or drink or any drug, oontaining, to the Knowledge of the seller, any ingredient injurious to health. =) II. Selling as unadalterated any artiele of food or drink or any drug co­hich is adulteradet. 3) Selling any artiele of food or drink or any drug, Knowing the same to have been mixed coith any other substance with intent fraudulently to increase its weight or tralk, unless sueh admixture te declared at the time of sale. fejezve, mielőtt még ezen hamisítványok tettleg áruba bo­csáttattak. Az ezen kihágosok körüli eljárás tekintetében az idé­zett angol törvények a következőket rendelik. Minden város, békebirói kerület vagy nagyobb község a szükséghez képest kellő számú szakembereket (possessing competent medical, chemical and microscopical Knowledge) választhat meg mint vegyészt (analyst) vagy arra a felsőbb hatóság által szorítható, akik meghatározott fizetés mellett az ezen törvények alá eső hamisítványok megvizsgálására lesznek hivatva. Ezen szakem­berek a miniszter által megerősítendők, ugy szintén ezek el­mozdítása is ennek bejelentendő. Ezen analyst-ok minden ne­gyedévben jelentést tesznek az általuk eszközölt vizsgálatok­ról azon helyi hatóságnak, a mely őket kinevezte és ezen jelentések az ülésben felolvasandók. Az úgynevezett >Inspector of nuisances< a mértékek és sulyok feletti felügyelő (inspector of weights and measures) a vásári felügyelő (inspector of markets) bármikor elrendel­heti valamely élelmi czikk, ital vagy orvosság megvizsgá­lását, és mihelyt az illető szakférfiú Írásban az iránt nyilat­kozik, hogy ezek hamisitva vannak, az eljárás a békebiró előtt azonnal megindítandó, a ki az illető egyént két békebiró ál­tal tartandó kis ülésre (petty sessions) megidézi s kik tár­gyalás utján ítéletet hoznak. Városokban a fizetett rendőri bíró (stipeudiary magistrate) jár ily módon el. Elmaraszta­lás esetében a hamisított áru elkobzása (forfeiture) vagy megsemmisítése is elrendelendő. De nem csak az emiitett hivatalos személynek, hanem bármely vevőnek jogában áll, valamely vett élelmi czikk, ital vagy orvosság megvizsgáltatását az arra kinevezett szakem­berek által eszközöltetni, ha ennek az illető taxát fizeti, mely 2 shilling 6 pence-nél (1 frt 25 kr.) kisebb és tiz shillingnél (öt forintnál) nagyobb nem lehet. A szakember által kiállí­tott bizonyítvány ellenbizonyiték hiányában teljes bizonyí­tékot (sufficient evidence) képez. Elitéltetés esetében az eladó a szakember taxáját is tartozik megfizetni illetőleg megtérí­teni. Ha valamely vevő a taxát az említett felügyelőknek át­adja, ez köteles az illető czikk vizsgálatát eszközölni és ezu­tán a megfelelő eljárást folyamatba tétetni. Nehogy azonban a megvett czikk elcseréltessék vagy utólagosan a vevő által hamisittassék, a törvény megkívánja, hogy a vevő, mihelyt a tárgyat megvette, ha dugaszolva vagy lepecsételve nincs, az eladónak jelentse ki, miszerint ezt meg akarja vizsgáltatni. Ez által az eladónak módjában van a vevőt a vegyészhez elkí­sérni és megakadályozni, hogy ő hamisítsa a tárgyat. A felügyelők, ha nagyobb mennyiségű tárgyak vizsgálatát elrendelnék, egyúttal bizonyros részt kötelesek visszatartani, hogy a birák esetleg általuk megjelelendő más szakemberek által rendelhessék el a felülvizsgálatot. A bírságok a községek vagy kerületek pénztárába fizetendők. A felebbvitel bizonyos korlátok mellett a negyedévi ülésekhez (quarter sessions) megyén. Kinevezett bírótól pedig bizonyos feltételek alatt a rendes főbb bíróságokhoz. Az iiiformátió.*) (t.) A Bach-korszakból származó hivatalnok keresztet vet ma­gára, midőn az »inforaátió« szót hallja. Ugy fél tőle, mint a babonás ember éjjel a keresztuttól. Nem lehet csodáim; az informátió azon időben szigorúan tiltva volt. A hivatalnoknak kellett legjobban tudni, hogy mit mikor és hogyan kellessék elintézni. A feleknek nem volt hozzá semmi közük; s hogy az informálás lehetősége is kizárassék, a se­gédhivatalnokoknak még az is meg volt tiltva, hogy a feleknek az ügy előadóját megnevezzék, így azután megtörténhetett, hogy az ügy néha épen olyan előadó kezeibe jutott, a ki a felek valamelyikének személyes ellensége, a nélkül hogy a félnek erről csak tudomása is lehe­tett volna. Az akkori emberek gondolkodásmódja szerint ebben nem volt a félre nézve semmi veszély, mert elég garantiának tartották azt, hogy a bíró kötelességében állott ily esetekben az elnöknek jelentést tenni s az előadástól való felmentését hivatalból kérni. Ezen túlságos titkolódzás azonban nem vezetett sikerhez. A felek, kik jogaik érvényesítésében mindig leleményesebbek mint az' állam a visszaélések megakadályozásában, találtak módokat, hogy ügyeik előadóját megtudhassák. Hogy is ne sikerült volna ez' nekiek, midőn *) A jelen czikk helyesnek mondja ugyan az informatiót, de conolusióia oda megy ki, hogy sziintettessék meg ezen ^intézmény* ; tehát végeredményben u<n-an. azt akarja, a mit mi. ' <,_?V

Next

/
Oldalképek
Tartalom