Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 17. szám - A német ügyvédrendtartás javaslata

A 28. §. értelmében az ügyvédi költségek és dijak tekintetében az általános díjszabályzat szabványai mérvadók, — melyek a német ügyvédgyülés nézete szerint birodalmi törvény által volnának megállapitandók. A német ügyvédgyülés ezen szakasz kiegészítéséül még azon rendelkezés felvételét is javasolja, bogy az ügyvéd saját fele irányában a díjszabályzat tételein felül jutalomdijat is liquidálb ásson, melynek számösszegét vita esetén az ügyvédi kamara elöljárósága állapij a meg. A 30. §. visszatartási jogot enged az ügyvédnek a fél ügyirataira mindaddig, míg költségeire és dijaira nézve kielégítést nem nyer. Ebben lényegesen eltér a javaslat a mi törvényünktől, mely tudvalevőleg fegyelmi vétséggé qualificálja azt iratok visszatartását. Az incasso-k visszatartása iránt a javaslat rendelkezést nem tartalmaz. A 31. §. szerint oly ügyfél részére, ki képviselőt nem talál s kinek ügye nem alaptalan, a bíróság rendel képviselőt, ki azonban a képviselet felvállalását a 35. §. értelmében attól feltételezheti, bogy neki a díjszabásnak megfelelő előleg fizettessék. A szegényvédőket a bíróság rendeli ki. A javaslat harmadik fejezete az ügyvédi kamarák szervezetével foglalkozik. Egy-egy főtörvényszék területén székelő ügyvédek kamarát alakítanak, mely tagjai sorából 9 tagu elöljáróságot választ; elöljáróvá nem választható, ki bíróilag vagyona feletti szabad rendelkezésében korlátoltatott, ki ellen rendes fegyelmi vagy fenyitő vizsgálat van folyamatban, (ez utóbbinak oly bűntény miatt kell elrendelve lennie, melynek következménye lehet az államszolgálatból való kizárás), végre a kik fegyelmi uton megintettek, vagy 150 márkát felülhaladó pónzbirságban marasztaltattak. Ha az elöljáróság valamely tagja a megválasztatás iránti jogosultságát elveszti, az az elöljáróság kebeléből kilép. A mi törvényünk szerint: >ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bünvizsgálat indíttatik: mindaddig, míg az tart, tiszteségét nem folytatbatja.< Az elöljáróság 4 évre választatik, minden második évben sorhúzás utján a tagok fele kilép; pótválasztásnak van helye, ha a 4 illetve 2 év letelte előtt valamely előljáró kilép. A mi törvényünk szerint: >ha a 3 év letelte előtt a választmány valamely tagjának helye megürül, a megelőző választásnál viszonylaglegtöbb szavazatot nyertek hivandók meg sorrendben,* A javaslat szerint a választást visszautasíthatja, ki 65 éves életkorát túlhaladta; a ki pedig az előző 4 év alatt mint előljáró működött — az a további 4 évre utasíthatja vissza a választást. A választások eredménye a kormánynak és az országos főtörvényszéknek bejelentendő, mely utóbbi azt a >Reichsanzeigerben* közzéteszi. Az elöljáróság a maga kebeléből választ elnököt, elnökhelyettest, titkárt és titkárhelyettest, — kamarai ügyészt a javaslat nem ismer, a közvádló szerepét t. i. a javaslat szerint az államügyész viszi. A kamara hatáskörébe tartozik a 44. §. szerint: az ügyrend, a költségvetés, a tagdijak megállapítása és a számadások felülvizsgálása. Amitörvényünk 21. §-ában megállapított vélemén y ezési és in ditvány o z ási jog nem illeti meg a kamarát. A 45. §. szabályozza az elöljáróság ügykörét; az elöljáróság a felügyeleti jogot és a fegyelmi hatalmat gyakorolja; közvetíti az ügyvédek között, valamint az ügyvédek és ügyfelek között felmerülő viták békés elintézését; véleményeket ad a kormány vagy bíróságok felhívása folytán, és kezeli a kamara vagyonát. A jelöltek feletti felügyelet, a lajstromok vezetése, a jelöltek gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyítványok kiállítása, az ügy véd vizsgáló bizottsági tagok részbeni megválasztása, — melyeket a mi törvényünk a választmány ügyJáöróbeutal,. — a javaslati szerimtr az?, elöljárósága teaendői közzé nem tartozik. Az elöljáróság tagjai ingyen viseliliik hivatalaikat, készkiadásaik azonban, naegtéritte-tnek ; ugy mint náluni. Az elöljáróság mröködését az országom főtör vényszék elnöke eHeruwrai; a kamara, vagy az elöljáróság törvényellenes határozatait megsemmisíteni! az-, országos főtörvényszék jogköréhe* tartozik. A kamarához intézett b e,a d*vá n>y ok, a mennyiben jogügylotek feletti tanúsítványokat nemtautalmaznak, béliy egm ente-sek; nálunk csak a fegy el mi beadványok, a választmány felhívása folytán beadandtó jelentések és. nyilatkozatok bélyegmentesek. Az évi jelentést a javaslat szerint'az elnök taszi meg; nálunk ez a választmány kötelessége. A német ügyvédgyülés- a javaslat ezen fejezete ellen csak kevés lényeges kifogást emelt, nevezetesen a kamara és az elöljáróság hatáskörét kívánta tágitta&ii, a mennyiben ezeknek joga és kötelessége lenne az ügyvédi kar érdekeit és jogait megvédeni s a jogszolgáltatás és az-ügyvédség érdekében, indítványokat és előterjesztéseket tenni,' az országos főtörvényszék elnöke általi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezést kihagyandónak, ellenben az elöljáróságok működése ellen felmerülő panaszok elintézésére magát a főtörvényszéket feljogositandónak véli; az évi jelentést az elöljáróság és nem< az elnök kötelességévé kívánja tétetni. Mi magyar ügyvédek tudvalevőleg az 1874, 34, t.-cz. harmadik fejezetének sokkal tágabb körben mozgó rendelkezéseit sem tartjuk kielégítőknek. A javaslat negyedlik fejezete a fegyelmi eljárást (>Ehrengerichtliches Verfahren*) szabályozza. A javaslat a következő fegyelmi büntetéseket állapítja meg: megintés (a mi nálunk csak rend-büntetés), feddés, 3000 márkáig terjedhető pénzbírság és az ügyvédségtől való elmozdítás; a feddés pénzbírsággal Összeköthető; — azügyködéstőli felfüggesztés büntetését (nálunk harmadfokú fegyelmi büntetés) a javaslat nem ismeri. Ha a fenyitő Ítéletben az ügyvédségtől való elmozdítás ki nem mondatott vagy vádlott felmentetett, az államügyész indítványának meghallgatása után a fegyelmi bíróság (vagy a mint a javaslat nevezi: a becsület-bíróság) határoz a felett, vajon a fegyelmi eljárás külön folyamatba teendő-e vagy sem. A fegyelmi eljárás alakzatait illetőleg általában a büntető-eljárás szabványai mérvadók. Az elnök jogositva van az ügyvédet, ennek és az államügyésznek meghallgatása után alakszerű fegy elmi eljárás megindítása nélkül is meginteni és 150 márkáig terjedhető pénzbirságban marasztalni; az ebbeli határozat kézbesítésétől számítandó egy hét alatt az ügyvéd az alakszerű fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja, ezen indítvány felett a fegyelmi bíróság határoz. A német ügyvédgyülés az elnöki jogok ezen veszélyes kiterjesztése ellen nyilatkozott. A fegyelmi bíróság az elnök, helyettes elnök és 3 sorrend szerint behívandó előljárósági tagból áll. Az alakszerű fegyelmi eljárás az elővizsgálat iránti határozattal veszi kezdetét; ha az elővizsgálat elrendelése megtagadhatik, az ebbeli határozat ellen az államügyészség nyomban felfolyamodhatik; az elővizsgálatot elrendelő határozat ellen a panaszlott ügy véd jogorvoslattal nem élhet. (A jogorvoslatokat tárgyazó rendelkezést a német ügyvédgyülés kihagyandónak találta.) Nálunk a vizsgálatot elrendelő határozat ellen külön felebbezésnek van helye. A vizsgálat teljesítésével a javaslat szerint az országos főtörvényszék elnöke által egy törvényszéki biró bízatik meg. Nálunk a vizsgálatot egy kamarai tag foganatosítja, kit e czélból a kamara elnöke kiküld. A német ügyvédgyülés is ugyanezt kivánja életbeléptetni, sőt a vizsgáló biztost a tanuk és szakértők megesketésére is feljogositandónak tartja, — a mit mi is óhajtunk, mert ezzel aloiróságok igénybe vételének szüksége elesvén, a fegyelmi vizsgálatoknak annyira kívánatos gyors befejezése volna lehetővé téve. A vizsgáló biztos és az államügyészség között a vizsgá-