Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 14. szám - A gyámsági törvény 254. §-ának értelmezéséhez - Észrevételek "az 1875. XXXVI. t.-cz. hatályon kivül tételéről, valamint az 1871: VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslat felett

— 111 — igazságügyi kormánynak azon birák között, akik szorgalmasak hátra lékokkal nem bírnak, oly ügybuzgó egyéneket találni, amint éddig is talált, akik ebben, épen mert akaratuk ellen nem történhetik kitünte­tést fognak látni, sőt akik ez által jobb anyagi helyzetbe is jutandnak a javaslat 13. §-át feleslegesnek vagy legalább oda­módosít and ónak tartjuk, hogy az ily áthelyezés csak az illető bíró beleegyezésével történhetik. A mi a IILik alatti czélt, vagyis az 1875. XXXVI. t.-cz. által felfüggesztett bírói függetlenség visszaállítását illeti, azt ajelen javas­lat által, mely az 1869. IV., 1871. IX. czikkeket legerősebb alapjaiban megingatja, helyreállítottnak nem tarthatjuk, sőt e czélt csak akkor lehet elértnek tekintenünk, ha az azt veszélyeztető s általunk itt megje­lölt intézkedések a javaslatból kihagyatnak, vagyis, ha a tervbe vett mó­dosítások csupán az 1875. XXXVI. és illetve az 1871. VIII. t.-czik­lcekre fognak szorítkozni, ellenben az 1869. IV. és az 1871. IX. t­czikkekben lefektetett garantiák továbbra is épségben hagyatnak, ugy amint az 1875. XXXVI. t.-cz. alkotásakor ez annak 4. §-ában már előre meg is igértetett. E nélkül a bírói függetlenség és elmozdithat­lanság csak a törvények czimében fog létezni, de rendelkezéseiből és szelleméből hiányozni fog. Budapesten, 1878. martius 21-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya. Az ügyvédi kamarákból. — Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1878. évi ap­ril 10-én délutáni 3 ó r a k o r Budapesten a kamara helyi­ségeiben tartandó rendkívüli közgyűlésre. Napirenden állanak: a választmánynak véleményes ész­revételei >az 1875. XXXVI. t.-cz hatályon kivül tételéről, valamint az 1871. VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat fölött. Az észrevételek nyomtatott példányai f. é. april 3-tól kezdve a ka­mara irodájában a szokott hivatalos órák alatt a kamara tagjainak rendelkezésére állanak. Budapesten 1878. évi martius 30-án. Hodossy, m. k. eluök. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya f. é. martius 30-án küldöttségileg búcsúzott el eddigi helyettes elnöke H o r v á t h Károly ügyvéd úrtól. A küldöttség Hodossy Imre elnök, Dr. Sze­d e n i c s János helyettes elnök, Dr. S i e g m u n d Vilmos titkár, Dr. Győry Elek ügyész, Morlin Imre pénztárnok és Dr. D a r á n y i Ignácz választmányi tag urakból állott; vezetője, Hodossy Imre elnök ur, szívélyes és meleg szavakban tolmácsolta a választmány kö­szönetét a volt helyettes elnök buzgó és fáradhatlan működéséért s ki­emelte, hogy azon önzetlen és lelkes törekvés, melyet Horváth ur mint a volt ügyvédi egyletnek elnöke és utóbb mint a kamara helyettes el­nöke az ügyvédi kar érdekében évek során át kifejtett, buzdító például fog szolgálni továbbra is a kamara választmányának, mely szeretet­teljes ragaszkodásának ezúttal is kifejezést adni kedves kötelességé­nek ismerte. — Horváth Károly ur meghatottan a következőleg válaszolt : Kedves barátim és kartársaim ! Engemet valóban meglep e megtiszteltetés; mert őszintén mon­dom, én ezt mint a kamara volt helyettes-elnöke meg nem érdemlem. Én már életkorom javát, az erélyes munkaképesség idejét lejártam, s lelki és testi képességeim fogyatkozásai tekintetéből ezt már a kamara első alakulásakor nyilván kijelentettem s semminemű kamarai tiszt­ségre vállalkozni nem akartam. Csakis a kamarai elnökségben köz­bejött halálozás által lettem mintegy akaratom ellen szükségből segí­tőként kényszerítve a helyettes elnökségbe belépni, és én az erélyte­lenség vádját, melyet egy némelyek a kamara elöjárósága ellen emii­tettek, saját személyemre beismerem. Hanem egyszersmind nyilvání­tanom kell azt is, hogy a mennyiben e vád kamarai tisztársaim s a volt választmány ellen emeltetett, én azt teljesen méltánytalannak s igaztalannak tartom; de sőt hivatva érzem magamat két évi ta­pasztalatomnál fogva nyilvánítani azt, hogy én jókora hosszú életpá­lyámon, melyen közhatósági s bírósági testületeknél majd mint elnök, majd mint köztag, és mint orsz. gyűlési képviselő közügyi tanácskozá­sokban s intézkedésekben résztvettem s működtem, sehol a tagokban nagyobb buzgóságot, önzetlenséget, odaadást s szakismeretet nem ta­pasztaltam, mint a kamarai tisztviselőkben s választmányában. Ugyan­ezen véleményemet kell nyilvánítanom a volt ügy védi egylet választmá­nyáról. És azért nekem, megvallom, örömömre, gyönyörűségemre, sőt büszkeségemre szolgál ily buzgó s lelkes férfiak társaságábani működé­seimről agg napjaimban megemlékezni. Annyival inkább, mivel náluk irányomban baráti érzelmekkel, szives jó indulattal, s fogyatkozásaim s aggkorom gyengeségei iránt elnézéssel találkoztam. Nem is esem két­ségbe az ügyvédi kar jövője iránt, midőn ily jeles, kiváló képességű, saz ügyvédi nemesebb érdekeken buzgó férfiak állanak a budapesti ügyvédi kamara élén, minőket látok az újonnan választott kamarai tisztikar s válásztmány sorában; habár sajnálattal látok bizonyos kedvezőtlen áramlatot, mely mai napság az ügyvédi érdekek ellen irányul. Bocsás­sanak meg önök, talán nem épen helytelen ez alkalommal erről meg­emlékeznem. Sajnálatosnak vélem különösen, hogy még az országos tere­mekben is találkoznak egyesek, kik az ügyvédi testületet nyilvánosan kisebbítik, megbélyegzik. Mit mondjunk olyan embereknek, kik a gyü­mölcstermő fát, azért mivel a termett gyümölcsök, bár egy tetemes részét, fényeseknek találják, szidalommal illetik, az ép egészséges gyü­mölcsöt is megvetendönek mondják s a termő fát megdorongolják ? Méginkább sajnosnak látom, hogy bajaink a törvényhozásnál olyfor­mán akarnak orvosoltatni, mintha a kertész, midőn élöfáján korhadt ágak, fattyú hajtások, itt-ott a kéreg alatt pusztító férgek mutatkoznak, a helyet, hogy ezeket eltávolitaná: jónak találja a fának gyökerén met­szeni el némely éltető csatornát, s e műtéttől várja, hogy az élőfa egész­séges s erőteljes leend. Önök tudják és ismerik az ügyvéd nemes és magasztos hivatását, és szemben ezen áramlattal tartsák fen s lobog­tassák magasan ezen hivatás zászlaját, csatlakozásul a hasonló lelkü­letüeknek, buzdításul a bátortalanok vagy csüggedóknek. S igy közös törekvéssel javitni fogják az ügyvédi állapotokat! Köszönöm még egy­szer szives baráti jó indulatukat valamennyiöknek, tartsanak meg to­vább is jó indulatukban s emiékezetökben'. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya a polg. pts. ja­vaslatának tárgyalására bizottságot alakított. — A soproni ügyvédi kamara bektildötte hozzánk évi jelenté­sét; a mint terünk engedi közöljük. Különfélék. — Az igazságügyminiszterium, valószínűleg azon indokból, hogy a bírósági közegek a legfőbb közigazgatási hatóság irályának ol­vasában a gyakorlatból ki ne jöjjenek, f. é. 6382. sz. a. kelt körrende­letet bocsátott ki, mely szerint a bíróságoknak meghagyatik, hogy mindazon esetekben mellékeljék az ítéletnek hiteles kiadványát, a melyekben az osztrák területen fekvő ingatlanokra a végrehajtást megengedik és ennek foganatosítása végett az osztrák cs. k. bíró­ságot megkeresik. Igen sokat tanulhatni ezen rövid rendeletből. A legelső az, liogy a magyar bíróság a végrehajtást nemcsak elrendelheti, hanem meg is engedheti. A másik az, hogy miután a polgári per­rendtartás már majdnem egy évtized óta van érvényben és eddig az osztrák részekkel szemben mindig az annyira hangsúlyozott viszouosság (1868. LIV. 61.) állott fen, a nélkül, hogy e tekintetben nehézség mu­tatkozott volna; most egyszerre ezen viszonosság ingatlanok iránti vég­rehajtásokban az osztrák előnyre szabályoztatik. Ezen bölcs intézkedés fogalmazóitól szeretnénk felvilágosítást nyerni az iránt, hol van a per­rendtartásban azon §., a mely szerint a bíróságok hivatalból köte­lesek volnának valamely fél végrehajtási kérvényéhez csatolt iratokat kiegészíteni, ha a fél nem mutatja be azokat a kellő számban vagy alakban. Erre semminemű törvény sem kötelezi a bíróságokat, és azért azt nem is tehetik, mert ők a fél által előterjesztett iratok alapján a végrehajtást csak elrendelni vagy megtagadni, nem pedig mellékleteket másoltatni vannak hivatva. A. magyar bíróságok állása az osztrákokkal szemben a törvény által van szabályozva, és ennélfogva nem lehet a törvénynyel ellentétes rendelet által a magyar bíróságokat az osztrák telekkönyvi irattárnak szükséges okiratok hivatalos másoltatóivá degra­dálni. A törvényben gyökerező viszonosságot akkép kezdik értelmezni, hogy minden tekintetben az legyen az irányadó, a mit az osztrák tör­vény előszab. Egy kis kiegyezés az osztrák előnyre az igazságszolgál­tatás terén nagyon korszerűnek látszik némely emberek előtt. — A jogügyi bizottság nagyrészt letárgyalta az általunk valódi érdeme szerint méltatott azon törvényjavaslat tárgyalását, mely által rendőri önkény alapján, a birói függetlenség visszahelyezése czé­loztatik. A bizottság első ülésén meglátszott, hogy a javaslat halva szü­letett fogalmazványnak tekintendő. Csak egy szavazaton mult, hogy a jogi bizottság egészben vissza nem vetette. A bukástól csak azon véletlen menté meg, hogy a bizottság két legkiválóbb tagja aka­dályozva volt a megjelenésben. Az eddig tett módosítások szerint a kormány eredeti javaslata egészen tulszárnyaltnak tekinthető; leg­gyökeresebb átváltoztatása kérdés tárgya sem lehet többé. Figyelembe veendő körülmény az is, hogy a képviselőház azon jogászai, a kik nem tagjai a jogügyi bizottságnak, okulva a közvélemény azon erős nyilatko­zatain, a melynek egjik legjelentékenyebb mozzanata a fővárosi ügy­védi kamara lezajlott közgyűlése is volt, politikai pártok különbsége nélkül azon meggyőződésre jutottak, hogy az igazságügyi reform oly semleges tér, a melyen minden szakférfiúnak egyetértve kell közremű­ködnie, minthogy már nagyon a lejtőn haladunk és szükséges egyszer már a félszeg javaslatokkal szemben önérzetes hangon azt kérdem: Quosque tandem ? A „Jogászkör"-ben f. h. 4-én társas összejövetel tartatik. Megjelent: Anyagi és alaki váltójog. Irta Dr. A p k t h y István egyemetemi tanár, akadémiai tag. II. Váltóeljárás irománypéldákkal. Ara 2 frt. Budapest, 1878. Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. A felebbvitel bűnügyekben tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyülés állandó bizottságának megbízásából irta Dr. Friedmann Bernát hites ügyvéd. Budapesten, Pleifer Ferdinánd bizománya. 1878. .. Büntetőeljárás a jövedéki kihágások tárgyában. Ügyvedek, tarák és pénzügyi tisztviselők számára. Irta Székely József, jogtudor, köz- és váltóügyvéd, budapesti kir. itélő táblai bíró. Budapest, 1878. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. . Igazságügyi útmutató vagyis az 1848—1877. év végéig hozott összes magyar törvények és az 1865/7-1877. év végéig kibocsátott igazságügyi rendeletek betűsor szerinti tárgymutatója. Szerkeszte Dr. Maislis Mór köz- és váltó ügyvéd. Budapest, 1878. Ara 1 frt 20 kr

Next

/
Oldalképek
Tartalom