Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 14. szám - A gyámsági törvény 254. §-ának értelmezéséhez - Észrevételek "az 1875. XXXVI. t.-cz. hatályon kivül tételéről, valamint az 1871: VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslat felett

— 111 — igazságügyi kormánynak azon birák között, akik szorgalmasak hátra lékokkal nem bírnak, oly ügybuzgó egyéneket találni, amint éddig is talált, akik ebben, épen mert akaratuk ellen nem történhetik kitüntetést fognak látni, sőt akik ez által jobb anyagi helyzetbe is jutandnak a javaslat 13. §-át feleslegesnek vagy legalább odamódosít and ónak tartjuk, hogy az ily áthelyezés csak az illető bíró beleegyezésével történhetik. A mi a IILik alatti czélt, vagyis az 1875. XXXVI. t.-cz. által felfüggesztett bírói függetlenség visszaállítását illeti, azt ajelen javaslat által, mely az 1869. IV., 1871. IX. czikkeket legerősebb alapjaiban megingatja, helyreállítottnak nem tarthatjuk, sőt e czélt csak akkor lehet elértnek tekintenünk, ha az azt veszélyeztető s általunk itt megjelölt intézkedések a javaslatból kihagyatnak, vagyis, ha a tervbe vett módosítások csupán az 1875. XXXVI. és illetve az 1871. VIII. t.-cziklcekre fognak szorítkozni, ellenben az 1869. IV. és az 1871. IX. tczikkekben lefektetett garantiák továbbra is épségben hagyatnak, ugy amint az 1875. XXXVI. t.-cz. alkotásakor ez annak 4. §-ában már előre meg is igértetett. E nélkül a bírói függetlenség és elmozdithatlanság csak a törvények czimében fog létezni, de rendelkezéseiből és szelleméből hiányozni fog. Budapesten, 1878. martius 21-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya. Az ügyvédi kamarákból. — Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1878. évi april 10-én délutáni 3 ó r a k o r Budapesten a kamara helyiségeiben tartandó rendkívüli közgyűlésre. Napirenden állanak: a választmánynak véleményes észrevételei >az 1875. XXXVI. t.-cz hatályon kivül tételéről, valamint az 1871. VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat fölött. Az észrevételek nyomtatott példányai f. é. april 3-tól kezdve a kamara irodájában a szokott hivatalos órák alatt a kamara tagjainak rendelkezésére állanak. Budapesten 1878. évi martius 30-án. Hodossy, m. k. eluök. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya f. é. martius 30-án küldöttségileg búcsúzott el eddigi helyettes elnöke H o r v á t h Károly ügyvéd úrtól. A küldöttség Hodossy Imre elnök, Dr. Szed e n i c s János helyettes elnök, Dr. S i e g m u n d Vilmos titkár, Dr. Győry Elek ügyész, Morlin Imre pénztárnok és Dr. D a r á n y i Ignácz választmányi tag urakból állott; vezetője, Hodossy Imre elnök ur, szívélyes és meleg szavakban tolmácsolta a választmány köszönetét a volt helyettes elnök buzgó és fáradhatlan működéséért s kiemelte, hogy azon önzetlen és lelkes törekvés, melyet Horváth ur mint a volt ügyvédi egyletnek elnöke és utóbb mint a kamara helyettes elnöke az ügyvédi kar érdekében évek során át kifejtett, buzdító például fog szolgálni továbbra is a kamara választmányának, mely szeretetteljes ragaszkodásának ezúttal is kifejezést adni kedves kötelességének ismerte. — Horváth Károly ur meghatottan a következőleg válaszolt : Kedves barátim és kartársaim ! Engemet valóban meglep e megtiszteltetés; mert őszintén mondom, én ezt mint a kamara volt helyettes-elnöke meg nem érdemlem. Én már életkorom javát, az erélyes munkaképesség idejét lejártam, s lelki és testi képességeim fogyatkozásai tekintetéből ezt már a kamara első alakulásakor nyilván kijelentettem s semminemű kamarai tisztségre vállalkozni nem akartam. Csakis a kamarai elnökségben közbejött halálozás által lettem mintegy akaratom ellen szükségből segítőként kényszerítve a helyettes elnökségbe belépni, és én az erélytelenség vádját, melyet egy némelyek a kamara elöjárósága ellen emiitettek, saját személyemre beismerem. Hanem egyszersmind nyilvánítanom kell azt is, hogy a mennyiben e vád kamarai tisztársaim s a volt választmány ellen emeltetett, én azt teljesen méltánytalannak s igaztalannak tartom; de sőt hivatva érzem magamat két évi tapasztalatomnál fogva nyilvánítani azt, hogy én jókora hosszú életpályámon, melyen közhatósági s bírósági testületeknél majd mint elnök, majd mint köztag, és mint orsz. gyűlési képviselő közügyi tanácskozásokban s intézkedésekben résztvettem s működtem, sehol a tagokban nagyobb buzgóságot, önzetlenséget, odaadást s szakismeretet nem tapasztaltam, mint a kamarai tisztviselőkben s választmányában. Ugyanezen véleményemet kell nyilvánítanom a volt ügy védi egylet választmányáról. És azért nekem, megvallom, örömömre, gyönyörűségemre, sőt büszkeségemre szolgál ily buzgó s lelkes férfiak társaságábani működéseimről agg napjaimban megemlékezni. Annyival inkább, mivel náluk irányomban baráti érzelmekkel, szives jó indulattal, s fogyatkozásaim s aggkorom gyengeségei iránt elnézéssel találkoztam. Nem is esem kétségbe az ügyvédi kar jövője iránt, midőn ily jeles, kiváló képességű, saz ügyvédi nemesebb érdekeken buzgó férfiak állanak a budapesti ügyvédi kamara élén, minőket látok az újonnan választott kamarai tisztikar s válásztmány sorában; habár sajnálattal látok bizonyos kedvezőtlen áramlatot, mely mai napság az ügyvédi érdekek ellen irányul. Bocsássanak meg önök, talán nem épen helytelen ez alkalommal erről megemlékeznem. Sajnálatosnak vélem különösen, hogy még az országos teremekben is találkoznak egyesek, kik az ügyvédi testületet nyilvánosan kisebbítik, megbélyegzik. Mit mondjunk olyan embereknek, kik a gyümölcstermő fát, azért mivel a termett gyümölcsök, bár egy tetemes részét, fényeseknek találják, szidalommal illetik, az ép egészséges gyümölcsöt is megvetendönek mondják s a termő fát megdorongolják ? Méginkább sajnosnak látom, hogy bajaink a törvényhozásnál olyformán akarnak orvosoltatni, mintha a kertész, midőn élöfáján korhadt ágak, fattyú hajtások, itt-ott a kéreg alatt pusztító férgek mutatkoznak, a helyet, hogy ezeket eltávolitaná: jónak találja a fának gyökerén metszeni el némely éltető csatornát, s e műtéttől várja, hogy az élőfa egészséges s erőteljes leend. Önök tudják és ismerik az ügyvéd nemes és magasztos hivatását, és szemben ezen áramlattal tartsák fen s lobogtassák magasan ezen hivatás zászlaját, csatlakozásul a hasonló lelkületüeknek, buzdításul a bátortalanok vagy csüggedóknek. S igy közös törekvéssel javitni fogják az ügyvédi állapotokat! Köszönöm még egyszer szives baráti jó indulatukat valamennyiöknek, tartsanak meg tovább is jó indulatukban s emiékezetökben'. — A budapesti ügyvédi kamara választmánya a polg. pts. javaslatának tárgyalására bizottságot alakított. — A soproni ügyvédi kamara bektildötte hozzánk évi jelentését; a mint terünk engedi közöljük. Különfélék. — Az igazságügyminiszterium, valószínűleg azon indokból, hogy a bírósági közegek a legfőbb közigazgatási hatóság irályának olvasában a gyakorlatból ki ne jöjjenek, f. é. 6382. sz. a. kelt körrendeletet bocsátott ki, mely szerint a bíróságoknak meghagyatik, hogy mindazon esetekben mellékeljék az ítéletnek hiteles kiadványát, a melyekben az osztrák területen fekvő ingatlanokra a végrehajtást megengedik és ennek foganatosítása végett az osztrák cs. k. bíróságot megkeresik. Igen sokat tanulhatni ezen rövid rendeletből. A legelső az, liogy a magyar bíróság a végrehajtást nemcsak elrendelheti, hanem meg is engedheti. A másik az, hogy miután a polgári perrendtartás már majdnem egy évtized óta van érvényben és eddig az osztrák részekkel szemben mindig az annyira hangsúlyozott viszouosság (1868. LIV. 61.) állott fen, a nélkül, hogy e tekintetben nehézség mutatkozott volna; most egyszerre ezen viszonosság ingatlanok iránti végrehajtásokban az osztrák előnyre szabályoztatik. Ezen bölcs intézkedés fogalmazóitól szeretnénk felvilágosítást nyerni az iránt, hol van a perrendtartásban azon §., a mely szerint a bíróságok hivatalból kötelesek volnának valamely fél végrehajtási kérvényéhez csatolt iratokat kiegészíteni, ha a fél nem mutatja be azokat a kellő számban vagy alakban. Erre semminemű törvény sem kötelezi a bíróságokat, és azért azt nem is tehetik, mert ők a fél által előterjesztett iratok alapján a végrehajtást csak elrendelni vagy megtagadni, nem pedig mellékleteket másoltatni vannak hivatva. A. magyar bíróságok állása az osztrákokkal szemben a törvény által van szabályozva, és ennélfogva nem lehet a törvénynyel ellentétes rendelet által a magyar bíróságokat az osztrák telekkönyvi irattárnak szükséges okiratok hivatalos másoltatóivá degradálni. A törvényben gyökerező viszonosságot akkép kezdik értelmezni, hogy minden tekintetben az legyen az irányadó, a mit az osztrák törvény előszab. Egy kis kiegyezés az osztrák előnyre az igazságszolgáltatás terén nagyon korszerűnek látszik némely emberek előtt. — A jogügyi bizottság nagyrészt letárgyalta az általunk valódi érdeme szerint méltatott azon törvényjavaslat tárgyalását, mely által rendőri önkény alapján, a birói függetlenség visszahelyezése czéloztatik. A bizottság első ülésén meglátszott, hogy a javaslat halva született fogalmazványnak tekintendő. Csak egy szavazaton mult, hogy a jogi bizottság egészben vissza nem vetette. A bukástól csak azon véletlen menté meg, hogy a bizottság két legkiválóbb tagja akadályozva volt a megjelenésben. Az eddig tett módosítások szerint a kormány eredeti javaslata egészen tulszárnyaltnak tekinthető; leggyökeresebb átváltoztatása kérdés tárgya sem lehet többé. Figyelembe veendő körülmény az is, hogy a képviselőház azon jogászai, a kik nem tagjai a jogügyi bizottságnak, okulva a közvélemény azon erős nyilatkozatain, a melynek egjik legjelentékenyebb mozzanata a fővárosi ügyvédi kamara lezajlott közgyűlése is volt, politikai pártok különbsége nélkül azon meggyőződésre jutottak, hogy az igazságügyi reform oly semleges tér, a melyen minden szakférfiúnak egyetértve kell közreműködnie, minthogy már nagyon a lejtőn haladunk és szükséges egyszer már a félszeg javaslatokkal szemben önérzetes hangon azt kérdem: Quosque tandem ? A „Jogászkör"-ben f. h. 4-én társas összejövetel tartatik. Megjelent: Anyagi és alaki váltójog. Irta Dr. A p k t h y István egyemetemi tanár, akadémiai tag. II. Váltóeljárás irománypéldákkal. Ara 2 frt. Budapest, 1878. Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. A felebbvitel bűnügyekben tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyülés állandó bizottságának megbízásából irta Dr. Friedmann Bernát hites ügyvéd. Budapesten, Pleifer Ferdinánd bizománya. 1878. .. Büntetőeljárás a jövedéki kihágások tárgyában. Ügyvedek, tarák és pénzügyi tisztviselők számára. Irta Székely József, jogtudor, köz- és váltóügyvéd, budapesti kir. itélő táblai bíró. Budapest, 1878. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. . Igazságügyi útmutató vagyis az 1848—1877. év végéig hozott összes magyar törvények és az 1865/7-1877. év végéig kibocsátott igazságügyi rendeletek betűsor szerinti tárgymutatója. Szerkeszte Dr. Maislis Mór köz- és váltó ügyvéd. Budapest, 1878. Ara 1 frt 20 kr