Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 1. szám - A bagatell-eljárás és a vidéki ügyvédség

Nyoiczadik évfolyam. 1. szarru Budapest, 1878. január 3. Kiitőn mellékletek: i „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendők. SierkesztSség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak: (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmcntes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a ..Döntvények gyűjteményeaj „Igazságügyi rendeletek tára- Sí a* „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" eximO n • •!likletekkel együttesen: egész évre 10 tor,nt, félévre 5 torint, negyedévre 2 forint 50 kr. • L előli/r-tési pénzek bérmente legczélszerübben p 6 s t a u t a 1 \ küldendők: vidékről utj.n MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TAETAlOMtA bagatell-el járás és a vidéki ügyvédség. Egy vidéki ugy, é d t ö 1. _ Eszmék a büráetés végreha]íáTíoak7eform[AhoT"líküdt^ekeink verdjktjeiben mutatkozó ellenmondások. Dr. Fayer Lászlótól. - Jogirodalom. (A keresk. törvény magyarázata. Dr. Neumann Ármin Dr Nagy Ferencz egyetemi magántanártól. A iritika értéktanához). A budapesti keresk. és váltótörvényszék legújabb Ítélete a »Hazac-,Tisza<ugyben. — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti kamara tagjainak létszáma. Az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai). — Különfélék. (Jogászkör). Pályázatok. — Igénykereseti Legközelebbi csődbejelentés; határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöny-bői. - (Csődök. — Csödmegszüntetések, felhívások). — Külön melléklet: A váltótörvény anyaggyüjteménynyel. Mai számunkkal küldjük szét a váltótörvény anyaggyüjteményének 13. ivét. Hogy e miivet nj előfizetőink ne csonkán kapják, ezeknek a mái- a múlt évben kiállított tizenkét ivet, mely az Apáthy-féle javaslatot, az enquete munkálatát, a képviselőház elé terjesztett szöveget és a képviselőház tárgyalásainak elejét tartalmazza, díjtalanul megküldjük, ha ez iránt a szerkesztőséghez fordulnak. T. előfizetőinket felkérjük, szíveskedjenek az előfizetést megújítani, mivel különben a laj)ot tovább nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. A bagatell-eljárás és a vidéki ügyvédség. A legutóbbi időben azon hir volt olvasható, hogy Bécsben a legtekintélyesebb ügyvédek kezdeményezése folytán és az ottani ügyvédi kar igen jelentékeny részének élénk részvéte mellett bizottság alakult, melynek feladata leend azon okok eredetét kutatni, melyek miatt az ügyvédi teendők és igy a tisztességes ügyvédi jövedelem oly roppant nagy és folytonosan fokozódó mérvben apad, és óvszereket indítványba hozni, a melyek által a bécsi ügyvédség körében napról-napra ijesztőbb alakban feltűnő elszegényedésnek eleje vétethetnék. Ha valakire — ugy bizonyosan a magyarországi ügyvédekre kivétel nélkül — ezen hir igen sajátszerű benyomást tehetett. Roszabb és a javulásnak legtávolabbi kilátásával sem kecsegtető sanyarú helyzetben alig lehet és alig volt még ügyvédi kar valamennyi európai államokban, mint azon állapot, a melyet mi jelenleg keresztülélünk vagy jobban mondva keresztültengődünk. Az ujabb alkotmányos korszak kezdete óta nem volt igazságügyi reform és nem volt év, melyben valamely intézkedés nem tőrtént volna, a mely nem egyenesen döfés az ügyvédség ellen. Azon fanatikus ideából kiindulva, hogy minden igazságügyi és társadalmi nyomornak kútfeje az ügyvédség, valóságos irtó háború foly minden eszme ellen, még az ügyvédi rendtartás meghozatala után is, mely az ügyvédség hivatásszerű hatáskörének és mélyen lesülyedt társadalmi helyzetének felemelésére van irányozva. Aoécsi mozgalom legalább azt mutatja, hogy ott a kar érdekét felismerik és erős akarat mutatkozik az észlelt baj orvoslására. Nálunk, a hol az osztrák és különösen a bécsi ügyvédség állapota még most is mint eszménykép, mint Eldorádó, tűnik fel, és viszonyainkhoz képest joggal annak is tartható: a fatalismussal rokon egykedvűség anynyira megy, hogy már senki sem mer gondolni a súlyosan érzett baj csak némi enyhitésére is. Pedig még nem értük el a sanyáruság legmagasabb fokát; jön az még a jövő évben jelentékenyebb, hatványozottabb fokban. A bagatell-törvény életbeléptetése előtt állunk. Ez haláldöfés lesz számos ügyvédi existentiára és különösen a vidéki ügyvédségre. A jelenlegi viszonyok mellett egy járásbíróság területén 15—20 ügyvéd szegényesen bár és sok dolog mellett, de megkeresheti kenyerét. Ha az illető vidék a jó móduakhoz tartozik, melynek központja jelentékenyebb és élénkebb forgalommal bíró város, és ha a járásbíróság telekkönyvi hatósággal is van összekapcsolva, harmincz ügyvéd is megférhet e területen. A bagatell-törvény életbeléptetése után máskép fognak a viszonyok alakulni. Letűnnek az aranjuezi szép (?) napok. Távol áll tőlünk azt követelni, hogy uj törvények hozatalánál az ügyvédség érdeke is tekintetbe vétessék. Ezt nem kivánhatjuk. Minden jó és korszerű reformot, mely a mai jogélet követelménye, mi ügyvédek is örömmel üdvözlünk, habár életbeléptetése nekünk anyagi kárt okozhatna. Ott van a fizetési meghagyás az uj váltóeljárásban. A budapesti ügyvédi kar kétségkívül jóval többet kétszázezer forintnál veszített évi átlagos jövedelméből ezen uj eljárás behozatala által. De nem jutott senkinek eszébe azért panaszra fakadni. Mert az eljárás sikeresnek bizonyult be, mivel általa a váltójogi szigor hatálya emeltetik és a rosz lelkű huzavona és csak a perköltségek felszökkentésére irányult perlekedés megakasztatik. A magyarországi ügyvédi kar nagyobb többségében meg van azon tisztességes öntudat, hogy a törvények nem az ügyvédek, hanem a magyar állam polgárainak öszszességére való tekintetből hozandók és hogy a közjó iránti szempont mellett minden más magán- vagy testületi-érdeknek el kell elnémulnia. Könnyű kebellel áldozunk anyagi érdekeinkből, ha tudjuk, hogy ez egy javitás, egy lényeges haladás érdekében történik. De az indignatiót nem zárhatjuk ki keblünkből, midőn azt látjuk, hogy az ügyvédség tisztességes érdekei egy olyan az éretlenség bélyegét magán hordó törvénynek áldoztatnak fel, szellemi korlátoltság folytán, mely nem egyéb mint roszabbitása igazságszolgáltatásunknak. Nem hiszszük, hogy még pályadíj kitűzése mellett is lehetne a budapesti és a marosvásárhelyi tábla területén oly naiv eszű szakférfiút kinyomozni, a ki jóhiszemüleg azt állithatná, hogy a bagatelltörvény jelenlegi, fájdalom, már vissza nem vonható, alakjában a legkisebb javitás lenne igazságszolgáltatásunkra nézve. A törvény összevissza kuszált szövege, pongyola szerkezete csak félig érintett mintegy odadobott határozmányai hirdetik ezt »aere perennius«. S kétségbe nem vonható, hogy a községi bíráskodás és a bagatell-eljárás az ugy ís folytonosan elharapódzó zugirászatnak dpbatik oda martalékul. Koncz lesz ez eljárás ezen kétes existentiáju, a társadalom legalacsonyabb rétegeiben buján tenyésző egyéneknek, a kiket semmi tisztességes kategóriába nem lehetvén sorozni, azért a zugirászat fogalma alá jönnek. Mintha csak azon czél lebegett volna szem előtt: mikép kell, mikép lehet Magyarországon a zugirász jövedelmét emelni: ugy jártak el, a midőn az 1877: XXII.t.-cz.34. és 35. §§-ait megalkották. Ezen két §. lesz a magyarországi zugirászok arany bullája. Rövid mint II. András királyé, de értéke ma mindenesetre nagyobb. Áldott szó ezen »meghatalmazotU. A kinek csak némi ügyessége van egyszerű emberek félrevezetésében, nyisson irodát »községi és békebirómeghatalmazotU czimén. Ez a bagatell-törvény életbeléptetése után uj hivatás és nem rosz jövedelmit' iparág lesz. Ha a községi biróság előtt az ut szélén felszedett jogismerettel^.