Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 10. szám - Kinél kell a váltót bemutatni, ha az elfogadó meghalt vagy csődbe jutott? - A biztosítási szerződés hatályának kezdetéről. [Hozzászólás Beck Hugó: A biztosítási szerződés hatályának kezdetéről című cikkéhez. Magyar Themis, 1877. 9. sz. 71. p.]

— 81 — utolsó kikezciesenen, es odairányul, hogy a biztosí­tott fél védve legyen a biztositó önkénye ellen, a mely még inkább nyilvánulhat a bárcza kiállítása esetében. Ha a biztositó a bárczában máskép álla­pithatja meg a biztositás kezdetét, mint az a tör­vény által az elfogadott ajánlat bevezetése eseté­ben megállapíttatik, akkor a biztosított épen azon esetben, melyet a törvény mint szabályt állit fel, vagyis a bárcza kiállítása esetében nem lenne megvédve a biztositó Önkénye ellen. Nem akarok itt reflectálni azon esetre, melyben a bár­cza az ajánlat vételétől számított 48 óra után állít­tatott ki, mi által a legegyszerűbben ki lehetne játszani a törvénynek a biztosított védelmére irány­zott czélját. Nézetem szerint valamint tulment a törvény a megengedhető határon a szerződés vagy bárcza ki nem állítása esetében a biztosított vé­delmében, ugy tulment a megengedhető határon a bárcza kiállítása esetében a biztositó önkényének megengedésében. Mindkét esetben ugy a biztosított, mint a biz­tositó felek érdekeit szem előtt tartva, világosan megállapítandó lett volna, hogy a biztositás, ki­véve a felek eltérő közös megállapodását, az elfo­gadott ajánlatnak a biztositó könyveibe történt tényleges vagy vélelmezett bevezetése után, a díj kifizetésével illetve hitelezésével veszi kezdetét. Ezt követelte volna a következetesség, épugy a bár­cza kiállítása mint annak elmaradása esetében, melyek közt semmi jogi különbség nem létezik. Még csak arra akarok figyelmeztetni, mily czélszerütlen a törvény intézkedése a biztositás kezdetét illetőleg, ugy a 468. mint a 469. §§-ban. Az első ellenmondást tartalmaz, a mennyiben egyrészt 48 órát enged az ajánlat vételétől annak visszautasítására, és másrészt a biztositás kezdetét mégis az ajánlat átadását követő nap 12 órájára, tehát 12—24 órával előbbre állapítja meg, mint a visszautasithatás idejét. Mi természetesebb annál, mint hogy ha a káreset az ajánlat átadását követő nap 12 órája, tehát a biztositás törvényes kezdete után, de a visszautasithatásra megállapított 48 óra letelte előtt következnék be, a biztositó, a bizto­sitás kezdete daczára, visszautasitási jogával fog élni, melyre nézve a törvény a határidőt a kezdet után is még nyitva tartja számára. A 469. §-nak 5. pontjában foglalt intézkedés­ből, mely a biztositás kezdetét és végét a kötvény­ben megállapítani rendeli, azt kell következtetni, hogy a megállapításnak naptárszerüleg kell tör­ténni. Már pedig lehetetlen előre naptárszerüleg megállapítani a biztositás kezdetét, mely a díj ki­fizetéséhez illetve hitelezéséhez van kötve, és így a biztositás vége sem állapitható meg előre nap­társzerüleg. Világos, hogy a mint eltérünk a biztosítási ügylet fogalmától, melyhez a dij kikötése és kifi­zetése illetve hitelezése tartozik, elveszítjük a ve­zérelvet a biztositás kezdetének helyes megállapí­tására nézve. És ez a főhibája az idézett szaka­szoknak, — minek természetes következményei az eltérő magyarázatok és alkalmazások. Dr. Held Kálmán. A budapesti ügyvédi kamara választ­mányának jelentése a közgyűléshez a kamara 1876. évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! Az ügyrend 5. §-ának utasításához képest van szerencsénk a budapesti ügyvédi kamara 1876-ik évi működéséről, valamint a ügyvédség és jogszolgáltatás terén egy éven át tapasztaltak­ról jelentésünket a következőkben előterjeszteni: I. A nagyméltóságú m. kir. igazságügyminisz­terium 26677/876. számú rendelete értelmében évi kimutatásaink ezentúl mindig a folyó év ügy­forgalmának adatait fogván felölelni, jelentésünk is csak ezen időszakra szoritkozhatik; miután pe­dig első évi jelentésünk az 1875-ik évi mártius 1-én megkezdett és 1876. évi február 29-én befe­jezett kamarai év ügykimutatását tartalmazta s e szerint az 1876-ik évnek két első havára is ki­terjedt, ennélfogva a 26677/876. számú miniszteri rendelet értelmében első kimutatásunk átdolgo­zandó volt; mielőtt tehát a lemult 1876-ik évi kimutatásra áttérnénk, szükségesnek tarjuk az első évi kimutatás változott adatait e helyütt fel­sorolni, és ez által az első és második év száma­datainak helyes összehasonlítását lehetővé tenni. 1. A folyóügyeket illetőleg: a) 1875. évi mártius 1-től deczember 31-ig bezárólag beérkezett 3055 beadvány, ezek közül részint 2 közgyűlésen, részint 36 választmányi ülésben 17 választmányi tag és a titkár által elin­téztetett 2295, — ülésen kívül a titkár által 639, összesen tehát 2934, hátralékben maradt 121 ügy­darab. 1875-ben felvételre jelentkezett 789 ügyvéd; a felvétel megtagadtatott 16-nak. — kitörültetett 59, és pedig önkénytes lemondás folytán 11, részint birói tisztségre, részint közjegyzői állásra kinevez­tetés folytán 10, elhalálozás következtében 4, az ügyvédi kamara területének változása vagy átköl­tözés folytán 34; — e szerint a kamara által be­jegyzett ügyvédek közül bejegyezve maradt: 705 ügyvéd, a legfőbb ítélőszék által pedig 3 ügyvéd­nek bejegyzése rendeltetvén el, az ügyvédek lét­I száma 1875-ik év végével 708-ra rúgott. Pártfogó ügyvéd 32 esetben lett kirendelve, ügyvédi iratok és értékek átvételére gondnok pe­dig 6 esetben. Az ügyvédek lajstromába felvételt megta­gadó határozat ellen 11 esetben lett felebbezés beadva és ennek folyán 6 esetben a választmány határozata helybenhagyva, 2 esetben feloldva, és 3 esetben megváltoztatva. 1875-ben felvételre jelentkezett 645 ügyvéd­jelölt, s fölvétel megtagadtatott 45-nek, 2-nek fel­vétele függőben maradt, kitörültetett 64, és pedig az ügyvédi kamara területének változása, vagy át­költözés folytán 56, ügyvéddé felavatás folytán 5, egyéb okból 3; e szerint a kamara által be­jegyzett jelöltek közül bejegyezve maradt 534, a j legfőbb ítélőszék által pedig 7 jelöltnek felvétele j rendeltetvén el, az ügyvédjelöltek létszáma 1875-ik j év végével 541-re rúgott. Az 541 jelölt közül 99-re vonatkozólag jelen- J tetett be a kilépés, a nélkül, hogy egyúttal a laj­stromából kitörlés is kéretett volna; e szerint az 1875-ik év végén tényleges gyakorlaton volt 442 jelölt, és pedig bíróságoknál 60, kir. ügyészségek­nél 2, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 2, kir. közjegyzőknél 6, ügyvédeknél 372. Irodaváltoztatás 128 lett bejelentve és pedig összesen 108 jelölt által. Ügyvédi vizsga iránti kérvény 127 tétetett át az ügyyédvizsgáló bizottsághoz. Igazolvány-másodlat 8 lett kiadva. Az ügyvédjelöltek lajstromába felvételt meg­tagadó határozat ellen felebbezés 22 esetben ada­tott be, s ennek folytán 8 esetben a választmány határozata helybenhagyatott, 7 esetben megvál­toztatott, 5 esetben feloldatott, 2 felebbezés pedig elintézetlen maradt. Ügyvédi könyv 14 hitelesíttetett. Zugirászat miatt a kamara ügyésze 6 egyén ellen 6 esetben emelt az illetékes bíróságnál panaszt. b) A legközelebb lefolyt 1876 ik évben ja­nuár 1-től deczember 31-ig bezárólag érkezett 2666 beadvány, ehhez számítva az 1875-ről elintézetle­nül maradt 121 beadványt, elintézésre várt ösz­szesen 2787 (vagyis 268 darabbal kevesebb, I mint az első 10 hó alatt) ; ebből 1 közgyűlésen és í 41 választmányi ülésben 17 választmányi tag, a I pénztárnok és a titkár, mint előadóknak, műkö­dése mellett elintéztetett 1588 (tehát 707 ülésda­| rabbal k e v e s e b b volt, mint 1875-ben), ülésen I kivül titkár által 1196, (vagyis 557 darabbal I több, mint 1875-ben); összesen elintéztetett e szerint 2784, hátralékban maradt 3 ügydarabr (tehát 118-al kevesebb, mint 1875-ben). 1876-ban felvételre jelentkezett 114 ügyvéd, (tehát 666-tal kevesebb, mint az alakulás évé­ben); a felvétel megtagadtatott 4-nek, (tehát 12­vel kevesebbnek, mint 1875-ben) kitörülte­tett 69, (tehát 10-zel több, mint 1875-ben), és pe­dig önkénytes lemondás folytán 23, (tehát 12-vel több, mint 1875-ben), részint birói tisztségre, ré­szint közjegyzői állásra kineveztetés folytán 7, (tehát 3-mal kevesebb mint 1875-ben); elhalá­lozás következtében 21, (tehát 17-tel több mint 1875-ben); átköltözés folytán 18, (tehát 16-tal kevesebb, mint 1875-ben); e szerint a kamara által ez évben bejegyzett 110 és a mult évből be­jegyezve maradt 708 ügyvéd közül összesen 69 tö­rültetvén, az ügyvédek létszáma 1876-ik év vé­gével 749-re rúgott, (tehát 41-el több ügyvéd maradt bejegyezve, mint 1875-ben). Pártfogó ügyvéd 52 esetben lett kirendelve, (tehát 20-szal több, mint 1875-ben); ügyvédi ira­tok és értékek átvételére pedig gondnok 18 eset­ben, (tehát 12-vel több, mint 1875-ben). Az ügyvédek lajstromába felvételt megta­gadó határozatok ellen 2 felebbezés, (tehát 9-el kevesebb, mint 1875-ben) lett beadva, s mind­két esetben a választmány határozata legfőbb Íté­lőszék által helybenhagyatott. 1876-ban felvételre jelentkezett 279 ügy­védjelölt, elintézésre várt ámult évről hátralékban maradt két felvételi kérvénynyel összesen 281 kér­vény, (tehát 364-el kevesebb mint 1875-ben) ; a fölvétel megtagadtatott 29 jelöltnek, (tehát 16-tal kevesebbnek, mint 1875-ben); kitörültetett 149, (tehát 85-tel több, mint 1875-ben), és pe­dig átköltözés folytán 67, (tehát 11-el több, mint 1875- ben), ügyvéddé felavatás folytán 80, (te­hát 75-tel több, mint 1875-ben), egyéb okból 2, (tehát 1-el kevesebb, mint 1875-ben); e sze­rint a kamara által ez évben bejegyzett 252, a legfőbb ítélőszék által bejegyeztetni rendelt 7 és a mult évből bejegyezve maradt 541 jelölt közül 149 törültetvén, az ügyvédjelöltek létszáma 1876-ik év végével 651-re rúgott, (tehát 110-el több jelölt maradt bejegyezve mint 1875-ben). A 651 jelölt közül 88-ra vonatkozólag jelen­tetett be a kilépés a nélkül, hogy egyúttal a laj­stromból kitörlés is kéretett volna; e szerint az 1876- ik év végén tényleges gyakorlaton volt 563 jelölt, (tehát 121-el több, mint 1875-ben), és pe­dig bíróságoknál 76. (tehát 16-tal több, mint 1875-ben), kir. ügyészségeknél 2, (mint 1875-ben), kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 3, (te­hát 1-el több, mint 1875-ben), kir. közjegyzők­nél 7, (tehát 1-el több, mint 1875-ben), ügyvédek­nél 475, (tehát 103-mal több, mint 1875-ben). Irodaváltoztatás 211 lett bejelentve, és pe­dig összesen 163 jelölt által, (tehát 83-mal több eset és 55-tel több jelölt által, mint 1875-ben). Ügyvédi vizsga iránti kérvény 204, (tehát 77-tel több, mint 1875-ben) tétetett át az ügy­védvizsgáló bizottsághoz. Igazolvány-másodlat 8 lett kiadva, (mint 1875-ben). Az ügyvédjelöltek lajstromába felvételt meg­tagadó határozat ellen felebbezés 10 esetben (te­hát 12-vel kevesebben, mint 1875-ben) ada­tott be, és ennek folytán 4 esetben a választmány határozata helybenhagyatott, és 6 esetben megvál­toztatott. Ügyvédi könyv 27 hitelesíttetett, (tehát 13­mal több mint 1875-ben). Zugirászat miatt a kamara ügyésze 6 egyén ellen 6 esetben emelt panasz, (mint 1875-ben), az illetékes bíróságnál. A választmány fenébb érintett 41 ülésében tett több rendbeli nagyfontosságú intézkedései kö ­zül első helyen kell kiemelnünk: feledhetlen em­lékű Ghyczy Gyula, a kamara éídemteljes első elnökének elhalálozása folytán szükségessé vált elnök- és alelnök-helyettesitést, mely az 1874. 34-ik t.-cz. 23-ik §-a értelmébeneszközöltetett; az elhunyt elnök iránti hálás kegyeletnek a kamara az által vélt legjobban kifejezést adhatni, hogy a boldogult arczképét, mint a jellemszilárdság, buz­góság és tapintat mintaképét a kamara termei­ben elhelyezve, messze időkre ébren tartja azon őszinte barátságot és szeretetet, melylyel az eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom