Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 10. szám - Kinél kell a váltót bemutatni, ha az elfogadó meghalt vagy csődbe jutott? - A biztosítási szerződés hatályának kezdetéről. [Hozzászólás Beck Hugó: A biztosítási szerződés hatályának kezdetéről című cikkéhez. Magyar Themis, 1877. 9. sz. 71. p.]

— 81 — utolsó kikezciesenen, es odairányul, hogy a biztosított fél védve legyen a biztositó önkénye ellen, a mely még inkább nyilvánulhat a bárcza kiállítása esetében. Ha a biztositó a bárczában máskép állapithatja meg a biztositás kezdetét, mint az a törvény által az elfogadott ajánlat bevezetése esetében megállapíttatik, akkor a biztosított épen azon esetben, melyet a törvény mint szabályt állit fel, vagyis a bárcza kiállítása esetében nem lenne megvédve a biztositó Önkénye ellen. Nem akarok itt reflectálni azon esetre, melyben a bárcza az ajánlat vételétől számított 48 óra után állíttatott ki, mi által a legegyszerűbben ki lehetne játszani a törvénynek a biztosított védelmére irányzott czélját. Nézetem szerint valamint tulment a törvény a megengedhető határon a szerződés vagy bárcza ki nem állítása esetében a biztosított védelmében, ugy tulment a megengedhető határon a bárcza kiállítása esetében a biztositó önkényének megengedésében. Mindkét esetben ugy a biztosított, mint a biztositó felek érdekeit szem előtt tartva, világosan megállapítandó lett volna, hogy a biztositás, kivéve a felek eltérő közös megállapodását, az elfogadott ajánlatnak a biztositó könyveibe történt tényleges vagy vélelmezett bevezetése után, a díj kifizetésével illetve hitelezésével veszi kezdetét. Ezt követelte volna a következetesség, épugy a bárcza kiállítása mint annak elmaradása esetében, melyek közt semmi jogi különbség nem létezik. Még csak arra akarok figyelmeztetni, mily czélszerütlen a törvény intézkedése a biztositás kezdetét illetőleg, ugy a 468. mint a 469. §§-ban. Az első ellenmondást tartalmaz, a mennyiben egyrészt 48 órát enged az ajánlat vételétől annak visszautasítására, és másrészt a biztositás kezdetét mégis az ajánlat átadását követő nap 12 órájára, tehát 12—24 órával előbbre állapítja meg, mint a visszautasithatás idejét. Mi természetesebb annál, mint hogy ha a káreset az ajánlat átadását követő nap 12 órája, tehát a biztositás törvényes kezdete után, de a visszautasithatásra megállapított 48 óra letelte előtt következnék be, a biztositó, a biztositás kezdete daczára, visszautasitási jogával fog élni, melyre nézve a törvény a határidőt a kezdet után is még nyitva tartja számára. A 469. §-nak 5. pontjában foglalt intézkedésből, mely a biztositás kezdetét és végét a kötvényben megállapítani rendeli, azt kell következtetni, hogy a megállapításnak naptárszerüleg kell történni. Már pedig lehetetlen előre naptárszerüleg megállapítani a biztositás kezdetét, mely a díj kifizetéséhez illetve hitelezéséhez van kötve, és így a biztositás vége sem állapitható meg előre naptárszerüleg. Világos, hogy a mint eltérünk a biztosítási ügylet fogalmától, melyhez a dij kikötése és kifizetése illetve hitelezése tartozik, elveszítjük a vezérelvet a biztositás kezdetének helyes megállapítására nézve. És ez a főhibája az idézett szakaszoknak, — minek természetes következményei az eltérő magyarázatok és alkalmazások. Dr. Held Kálmán. A budapesti ügyvédi kamara választmányának jelentése a közgyűléshez a kamara 1876. évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! Az ügyrend 5. §-ának utasításához képest van szerencsénk a budapesti ügyvédi kamara 1876-ik évi működéséről, valamint a ügyvédség és jogszolgáltatás terén egy éven át tapasztaltakról jelentésünket a következőkben előterjeszteni: I. A nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterium 26677/876. számú rendelete értelmében évi kimutatásaink ezentúl mindig a folyó év ügyforgalmának adatait fogván felölelni, jelentésünk is csak ezen időszakra szoritkozhatik; miután pedig első évi jelentésünk az 1875-ik évi mártius 1-én megkezdett és 1876. évi február 29-én befejezett kamarai év ügykimutatását tartalmazta s e szerint az 1876-ik évnek két első havára is kiterjedt, ennélfogva a 26677/876. számú miniszteri rendelet értelmében első kimutatásunk átdolgozandó volt; mielőtt tehát a lemult 1876-ik évi kimutatásra áttérnénk, szükségesnek tarjuk az első évi kimutatás változott adatait e helyütt felsorolni, és ez által az első és második év számadatainak helyes összehasonlítását lehetővé tenni. 1. A folyóügyeket illetőleg: a) 1875. évi mártius 1-től deczember 31-ig bezárólag beérkezett 3055 beadvány, ezek közül részint 2 közgyűlésen, részint 36 választmányi ülésben 17 választmányi tag és a titkár által elintéztetett 2295, — ülésen kívül a titkár által 639, összesen tehát 2934, hátralékben maradt 121 ügydarab. 1875-ben felvételre jelentkezett 789 ügyvéd; a felvétel megtagadtatott 16-nak. — kitörültetett 59, és pedig önkénytes lemondás folytán 11, részint birói tisztségre, részint közjegyzői állásra kineveztetés folytán 10, elhalálozás következtében 4, az ügyvédi kamara területének változása vagy átköltözés folytán 34; — e szerint a kamara által bejegyzett ügyvédek közül bejegyezve maradt: 705 ügyvéd, a legfőbb ítélőszék által pedig 3 ügyvédnek bejegyzése rendeltetvén el, az ügyvédek létI száma 1875-ik év végével 708-ra rúgott. Pártfogó ügyvéd 32 esetben lett kirendelve, ügyvédi iratok és értékek átvételére gondnok pedig 6 esetben. Az ügyvédek lajstromába felvételt megtagadó határozat ellen 11 esetben lett felebbezés beadva és ennek folyán 6 esetben a választmány határozata helybenhagyva, 2 esetben feloldva, és 3 esetben megváltoztatva. 1875-ben felvételre jelentkezett 645 ügyvédjelölt, s fölvétel megtagadtatott 45-nek, 2-nek felvétele függőben maradt, kitörültetett 64, és pedig az ügyvédi kamara területének változása, vagy átköltözés folytán 56, ügyvéddé felavatás folytán 5, egyéb okból 3; e szerint a kamara által bejegyzett jelöltek közül bejegyezve maradt 534, a j legfőbb ítélőszék által pedig 7 jelöltnek felvétele j rendeltetvén el, az ügyvédjelöltek létszáma 1875-ik j év végével 541-re rúgott. Az 541 jelölt közül 99-re vonatkozólag jelen- J tetett be a kilépés, a nélkül, hogy egyúttal a lajstromából kitörlés is kéretett volna; e szerint az 1875-ik év végén tényleges gyakorlaton volt 442 jelölt, és pedig bíróságoknál 60, kir. ügyészségeknél 2, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 2, kir. közjegyzőknél 6, ügyvédeknél 372. Irodaváltoztatás 128 lett bejelentve és pedig összesen 108 jelölt által. Ügyvédi vizsga iránti kérvény 127 tétetett át az ügyyédvizsgáló bizottsághoz. Igazolvány-másodlat 8 lett kiadva. Az ügyvédjelöltek lajstromába felvételt megtagadó határozat ellen felebbezés 22 esetben adatott be, s ennek folytán 8 esetben a választmány határozata helybenhagyatott, 7 esetben megváltoztatott, 5 esetben feloldatott, 2 felebbezés pedig elintézetlen maradt. Ügyvédi könyv 14 hitelesíttetett. Zugirászat miatt a kamara ügyésze 6 egyén ellen 6 esetben emelt az illetékes bíróságnál panaszt. b) A legközelebb lefolyt 1876 ik évben január 1-től deczember 31-ig bezárólag érkezett 2666 beadvány, ehhez számítva az 1875-ről elintézetlenül maradt 121 beadványt, elintézésre várt öszszesen 2787 (vagyis 268 darabbal kevesebb, I mint az első 10 hó alatt) ; ebből 1 közgyűlésen és í 41 választmányi ülésben 17 választmányi tag, a I pénztárnok és a titkár, mint előadóknak, működése mellett elintéztetett 1588 (tehát 707 ülésda| rabbal k e v e s e b b volt, mint 1875-ben), ülésen I kivül titkár által 1196, (vagyis 557 darabbal I több, mint 1875-ben); összesen elintéztetett e szerint 2784, hátralékban maradt 3 ügydarabr (tehát 118-al kevesebb, mint 1875-ben). 1876-ban felvételre jelentkezett 114 ügyvéd, (tehát 666-tal kevesebb, mint az alakulás évében); a felvétel megtagadtatott 4-nek, (tehát 12vel kevesebbnek, mint 1875-ben) kitörültetett 69, (tehát 10-zel több, mint 1875-ben), és pedig önkénytes lemondás folytán 23, (tehát 12-vel több, mint 1875-ben), részint birói tisztségre, részint közjegyzői állásra kineveztetés folytán 7, (tehát 3-mal kevesebb mint 1875-ben); elhalálozás következtében 21, (tehát 17-tel több mint 1875-ben); átköltözés folytán 18, (tehát 16-tal kevesebb, mint 1875-ben); e szerint a kamara által ez évben bejegyzett 110 és a mult évből bejegyezve maradt 708 ügyvéd közül összesen 69 törültetvén, az ügyvédek létszáma 1876-ik év végével 749-re rúgott, (tehát 41-el több ügyvéd maradt bejegyezve, mint 1875-ben). Pártfogó ügyvéd 52 esetben lett kirendelve, (tehát 20-szal több, mint 1875-ben); ügyvédi iratok és értékek átvételére pedig gondnok 18 esetben, (tehát 12-vel több, mint 1875-ben). Az ügyvédek lajstromába felvételt megtagadó határozatok ellen 2 felebbezés, (tehát 9-el kevesebb, mint 1875-ben) lett beadva, s mindkét esetben a választmány határozata legfőbb Ítélőszék által helybenhagyatott. 1876-ban felvételre jelentkezett 279 ügyvédjelölt, elintézésre várt ámult évről hátralékban maradt két felvételi kérvénynyel összesen 281 kérvény, (tehát 364-el kevesebb mint 1875-ben) ; a fölvétel megtagadtatott 29 jelöltnek, (tehát 16-tal kevesebbnek, mint 1875-ben); kitörültetett 149, (tehát 85-tel több, mint 1875-ben), és pedig átköltözés folytán 67, (tehát 11-el több, mint 1875- ben), ügyvéddé felavatás folytán 80, (tehát 75-tel több, mint 1875-ben), egyéb okból 2, (tehát 1-el kevesebb, mint 1875-ben); e szerint a kamara által ez évben bejegyzett 252, a legfőbb ítélőszék által bejegyeztetni rendelt 7 és a mult évből bejegyezve maradt 541 jelölt közül 149 törültetvén, az ügyvédjelöltek létszáma 1876-ik év végével 651-re rúgott, (tehát 110-el több jelölt maradt bejegyezve mint 1875-ben). A 651 jelölt közül 88-ra vonatkozólag jelentetett be a kilépés a nélkül, hogy egyúttal a lajstromból kitörlés is kéretett volna; e szerint az 1876- ik év végén tényleges gyakorlaton volt 563 jelölt, (tehát 121-el több, mint 1875-ben), és pedig bíróságoknál 76. (tehát 16-tal több, mint 1875-ben), kir. ügyészségeknél 2, (mint 1875-ben), kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 3, (tehát 1-el több, mint 1875-ben), kir. közjegyzőknél 7, (tehát 1-el több, mint 1875-ben), ügyvédeknél 475, (tehát 103-mal több, mint 1875-ben). Irodaváltoztatás 211 lett bejelentve, és pedig összesen 163 jelölt által, (tehát 83-mal több eset és 55-tel több jelölt által, mint 1875-ben). Ügyvédi vizsga iránti kérvény 204, (tehát 77-tel több, mint 1875-ben) tétetett át az ügyvédvizsgáló bizottsághoz. Igazolvány-másodlat 8 lett kiadva, (mint 1875-ben). Az ügyvédjelöltek lajstromába felvételt megtagadó határozat ellen felebbezés 10 esetben (tehát 12-vel kevesebben, mint 1875-ben) adatott be, és ennek folytán 4 esetben a választmány határozata helybenhagyatott, és 6 esetben megváltoztatott. Ügyvédi könyv 27 hitelesíttetett, (tehát 13mal több mint 1875-ben). Zugirászat miatt a kamara ügyésze 6 egyén ellen 6 esetben emelt panasz, (mint 1875-ben), az illetékes bíróságnál. A választmány fenébb érintett 41 ülésében tett több rendbeli nagyfontosságú intézkedései kö zül első helyen kell kiemelnünk: feledhetlen emlékű Ghyczy Gyula, a kamara éídemteljes első elnökének elhalálozása folytán szükségessé vált elnök- és alelnök-helyettesitést, mely az 1874. 34-ik t.-cz. 23-ik §-a értelmébeneszközöltetett; az elhunyt elnök iránti hálás kegyeletnek a kamara az által vélt legjobban kifejezést adhatni, hogy a boldogult arczképét, mint a jellemszilárdság, buzgóság és tapintat mintaképét a kamara termeiben elhelyezve, messze időkre ébren tartja azon őszinte barátságot és szeretetet, melylyel az eL