Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 9. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. [2. r.]

- 75 — Tagadathatlanul közöny, ha nem ellenszenv kezd nyilvánulni a kamara-intézmény irányában, épen azok között, kiknek az intézmény erkölcsi s anyagi támogatása első sorban kötelességük volna, holott az autonomikus jogalapon szervezett testület életerejét legfőképen tagjai támogatásából, a czélegység iránti érdekközösség érzetéből merítheti. E kedvezőtlen jelenség oka nézetünk szerint két körülményre vezethető vissza. Egyik az ügyvédrendtartást tartalmazó törvény szükkeblüsége s egyoldalúsága. E törvény valóban nemcsak a bizalmatlanságnak, hanem az ódiumnak egy nemével az ügyvédi kar ellenében alkottatott; azon elfogultság jellemezte a törvényhozást, hogy minden ügyvéd kivétel nélkül bűnbak, kiben, miként a vallási dogma az eredendő bűnökről tartja, a jogellenességrei hajlam természetszerűleg rejlik, azért az ngyvéd és fele között felmerülő viszályban csak előbbi lehet vétkes és csak az utóbbi érdekeit kell a törvény szigorú intézkedéseivel biztosítani és körülsánczolni. Bátrak vagyunk kérdezni, van-e az 1874. XXXIV. t.-czikk szabványaiban csak egyetlenegy intézkedés, mely az ügyvédek jogos érdekeit megóvná vagy biztosítaná ? nem illusió-e annak »az ügyvédek jogai és kötelességeiről* szóló egész V. fejezete a »jogok« tekintetében, mely fejezetnek 17. §-ából 16 csak a kötelességekről beszél; egyetlenegy a 38. §. szól jogról, azon jogról, melyet nem szükséges §-ba foglalni, mely az ügyvédi hivatás természetszerű legprimitívebb jogosultsága, hogy t. i. az »ügyvéd jogosítva van feleket képviselni «. Azon egyetlen jog, mely a törvényben még mint törvényjavaslatban legalább ben foglaltatott, hogy az ügyvédnek a megítélt perköltségek erejéig megtartási joga legyen, vagy a követelt, de bíróilag meg nem itélt költség erejéig bírói kézhezi letételt eszközölhessen: a már hangsúlyozott szűkkeblűség folytán kimaradván, az ügyvéd részére a törvény által biztosított jogok értéke egyenlősitHet& azon állampolgári joggal, melynek tréfásnak látszó definitiója: »sztiletni, adót fizetni és meghalni*. S a mint nem védi meg e törvény az ügyvédnek jogos érdekét feleivel szemben, ép ugy igen csekélyre devalválható azon félrendszabály, mely az ügyvédi kamaráknak a törvényhozás bizalmatlanságából megcsonkított szük hatáskört enged. Azon panaszok felett, melyek ügyvédek és feleik között felmerülhetnek, egyedül az erkölcsi elégtételt nyújtó fegyelmi bíráskodás tartozik a kamarához. Egyéb a gyakorlati életben legtöbbször előforduló s az ügyvédi rendtartás 44., 46. és 48. §-ába ütköző cselekvények, melyek legtöbbször fegyelmi vétséggel is összekötvék, már a törvszékek birálata alá tartoznak: miből igen sokszor illetékességi kérdések merülvén fel, a panaszkodó fél ez indokból gyakran elutasitandóvá lesz, s így ! sérelmeit oly későn orvosolhatja, a mikor már azokért a nyert elégtételben recompensátiót nem talál. Az ügyvédi kamara jogköre tehát egyszerű fegyelmi hatalom, melynek hivatása egyedül abból áll, hogy a törvényes kötelesség ellen vétő tagokat megbüntesse. Igen helyesen! De óhajtandó, helyesebben : joggal követelhető volna, hogy azon hatóság, melynek pénzügyi fenállhatását a tagok kényszerű megadóztatása biztosítja, necsak a legtöbbször alaptalanoknak bizonyuló s megtorlás nélküli meghercze-hurczálást eredményező panaszok fölött Ítéljen, hanem autorizált hatalom legyen az ügyvédek jogos érdekei megvédésében is. így p. o. az ügyvéd és fél között egyességileg el nem intézhető díj-megállapítási kérdésekben sokkal helyesebb volna, ha a kamara s nem a bíróságok jogosíttatnának az egyes díjtételek megállapítására. Az ügyvédek ez iránybani jogos érdekeit sokkal inkább biztosítva látnók, mintha az az oly sokfelé ágazható különféle birói felfogásra bizatik. Óhajtandó volna továbbá bizonyos megtorlási, vagyis elégtételi hatalom gyakorlására is feljogosítani a kamarákat azon panaszkodók ellenében, kiknél sokszor nemcsak a panasz alaptalansága, de a roszakarat is constatálható. Nem czélunk ezzel a jogos panaszkodást meggátolni, vagy épen visszarettenteni, sőt épen az elkövetett jogsérelem minél könnyebb megorvoslása elvéből nem helyeselhetjük azt sem, hogy a nem az állam nevében működő, attól fizetést nem huzó kamarához beadott kérvények, bélyegkötelezetteknek mondattak ki, valamint, hogy az oly sokszor alaptalanul bepanaszolt ügyvéd bélyeges beadványon s adatokkal kénytelen önigazolását megtenni: hanem a cuique suum elvénél fogva az igazság követelményekép tűnik fel előttünk az alaptalan, vagy épen roszakaratulag panaszkodó elleni elégtételnyujtás. Az alább hivatolandó kimutatás bizonyítja, hogy a lefolyt 1876-ik évben is 47 benyújtott panasz közül 37 megszüntetési határozattal láttatott el, 8 így a fegyelmi eljárásnak megindítására sem tartatott alaposnak. Pótlandó volna még továbbá a kamara hatásköre mindazzal, miket az ügyvédi rendtartás a tvazékek hatáskörébe utal, természetüknél fogva pedig az ügyvédi kamarák által is elláthatók volnának ; valamint feloldandó volna azon gyámkodás alul, mely reá a kir. ügyészség túlterjedő beavatkozási joga által gyakoroltatik. Másik körülmény, mely a kamarák működésére, különösen a szellemi munkálkodás terén oly zsibbasztólag hat, az általános nyomott anyagi viszonyokban rejlik. Az ipar- és kereskedelmi üzletek pangása, az egymásután következő terméketlen évek szülte egyetemes vagyoni hanyatlás a társadalom minden osztályát s közöttük az ügyvédeket is érzékenyen érintette. A kenyérkeresés köznapi gondjai kettős mérvben kényszeritik ma az ügyvédet magát folyton sokszor küzdelemteljes s jutalmazatlanul maradó teendőinek, a munkásság egész odaadó szorgalmával szentelni, a nélkül, hogy maradna ideje azon magasabb szellemi munkálkodás terén is betölteni hivatását, mely pedig közvetlenül az egyetemes közjó, közvetve saját érdekeik előmozdítására is tényezőül szolgálna. Igen! az anyagi nyomott helyzet bénitólag hat a szellemi működésre, s hogy az előbbi sújtja osztályunkat is, elég ismérvül szolgál azon hátrányok összege, melyek az évenkinti tagsági dijak tekintetében a mai közgyűlés egyik tárgyát tevő pénztárnok! jelentőében felmutatvák. Ez utóbbi jelenségek a körülmények hatalmában feküvén, azok jobbrafordultát ugyanazok változtától kell remélnünk. Az ügyvédi rendtartás hiányai ellenében felhozott fentebbi okainkat azonban, bár azok távolról sem ölelik fel mindazon újításokat, melyek a nehézményezett törvényen teendők volnának, így p. o. hiányos az 58. §-ban szabályozott illetékességi kérdés az esetben, midőn az ügyvédnek a fél ellen peres és nem peres ügyekből van munkadijbeli követelése; helytelen értelmezésre adott okot a nmgu legfőbb itélőszéknek ugyan-e törvény 101. §-a, mely nézetünk szerint hibásan — ugy értelmeztetett, hogy a fél ügyvédi ellenjegyzés nélkül még feljelentést sem tehet — jelezni kívántuk nemcsak azért, hogy a baj forrásaira rámutassunk, hanem egyszersmind felkérjük Nagyméltóságodat, hogy azon magas állásánál fogva, mely az igazságügyi reformok létesítésére czélzó törvényjavaslatoknak nemcsak benyújtására, hanem annak törvénynyé emeltetésére legilletékesebbé s leghivatottabbá teszi, az ügyvédi rendtartásnak a fenti irányban, s általában az ügyvédi kar függetlenségének, szellemi s anyagi érdekeinek előmozdítását biztosító megváltoztatását, törvényhozásilag eszközölni méltóztassék. (Folytatása következik.) A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Czirer Ákos (1. Budapesten, IV. reáltanoda-utcza 2. sz.), Chiáth Sándor (Bpesten, országút 22. sz.), Lolics Simon (1. Szt-Endrén) és Schulek Géza (1. B.pesten, granátos-uteza 3. sz. a.) ügyvédek a budapesti ügyvédi kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Fazekas Béla budapesti ügyvéd és kamarai tag Munkácsra, Pfciffer Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag Pozsonyba történt elköltözésük, — Guda János budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig az ügyvédkedésröl önkénytes lemondása folytán, fenti lajstromból kitörültettek; továbbá, hogy néh. Weszelovszky János váczi ügyvéd irodájára nézve kirendelt gondnok Gallé József ügyvéd felmentetvén, helyébe gondnokul Nikitits Sándor váczi ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. Dr. Punczmann Béla budapesti ügyvéd és kamarai tag vezetéknevét »Párlos«-ra. változtatta át. Végre, hogy Hollünder Gusztáv jelölt az e kamarától mint Dr. Sliller Mór budapesti ügyvéd segédje 2484/875. sz. a., Kiss János jelölt az e kamarától mint Kuthy Imre budapesti ügyvéd segédje 964—1298. sz. a. és Kutner Arthur ! jelött az e kamarától mint Hegedűs Béla budapesti ügyvéd | segédje 2595. sz. alatt nyert igazolványaikat elvesztvén, azok érvénytelenekké váltak. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Csele Kálmán (1. mészáros-uteza 8. sz.), Dr. Mezei Sándor (1. V. Nádor-utcza 14. sz.) ós ijf. Zárody Albin (1. mészáros-uteza 4. sz. alatt) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Dr. Pollák Sándor budapesti ügyvéd és kamarai tag az ügyvédkedésröl önkénytes lemondása folytán fenti lajstromból kitörültetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Glücksmann Samu kassai lakos ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett, s irodájára nézve gondnokul Kiszelyi József kassai lakos ügyvéd neveztetett ki. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint V. Faragó Balázs nagykőrösi lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lastromába folytatólag felvétetett. A győri Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Reviczky Károly esztergomi ügyvéd, önkénytes lemondás folytán, az ügyvédi lajstromból kitörültetett. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kováchich Őszinte volt kaposvári ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett s irodája részére gondnokul Hochstaedter Ferencz | kaposvári ügyvéd rendeltetett ki. A beszterczebányai ügyvédi kamara ezennel közhírré teszi, hogy Plachy Bertalan beszterczebányai lakos és kamarai tag, kir. tanfelügyelővé történt kineveztetése folytán, az ügyvédség gyakorlásáról önkényt lemondott; minek folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. A nagy-váradi ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, miszerint Mága János n.-váradi lakos és Pákay László tasnádi lakos ügyvédek, továbbá K. Nagy Sándor n.-váradi ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Moró Béla nyitrai ügyvéd, saját kérésére, az ügyvédi lajstromból kitörültetett, irodája részére Kolecsányi István nyitrai ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul. Különfélék. — A jogászkörben mártius l-jén Dr. Székely Ferencz főügyészi helyettes tart előadást a sikkasztásról, különös tekintettel a magyar büntető-törvénykönyv javaslatára. Kiadói posta. St. M. P—ny. »Az anyagi m. magánjog codifikátiója* czimü czikkeket, nem különben a gyámügyi javaslat első iveit küldjük ; de az 1876. évi rendeletek 1877. évi I

előfizetőinknek nem igértettek és nem is küldhetjük meg azokat. Néhány nap múlva kaphatók lesznek a könyvkereskedésekben. ( I — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Mart. 6-től mart. 13-ig). — Weiss Móricz bpesti e. f. kir. tsz. mart. 7. 8. 9. (1). — Kami Vilmos bpesti e. f. kir. tsz. mart. 7. 8. 9. (14). — Faszberger Adolf bpesti e. f. kir. tsz. mart. 7. 8. 9. (38). — Baumgarten Fáni és Kati s.a.-ujhelyi tsz. mart. 8. 9. 10. (12). — Flesch Mór és neje aradi tsz. mart. 8. 9. 10. (26). — Kohll József s.-a.-újhelyi tsz. apr. 9. 10. 11.(35).— Landau Márkusz beregszászi tsz. mart. 12. 13. 14. (6), — Bauin József bpesti ker. és vtsz. mart. 12. 13. 14. (10). — Theodorovits T. és Ember Z. m-szigeti tsz. mart. 12. 13. 14. (15). Kivonat a „Manesli Közly"-I. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentési határidő ; vh. = végrehajtó ; i. = ideiglenes ; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. Csődök: Nemes János zsadányi lakos ellen egri tsz. álial ; bh. és hitelezők összejöv. máj. 1. 2. 3. ; p. és i. t. Imre Miklós ; végi. t. és csődválasztm. választása máj. 3. (40). — Signer Fülöp vágujhelyi ker. ellen nyitrai tsz. által ; bh. és hitelezők összejöv. apr. 16. 17. 18. ; p. DomJ bay Hugó, i. t. Hrusovszky István ; végi. t. és csődvá. lasztm. választása apr. 18. (40). — Löwinger Lipót szegedi I bej. ker. ellen e tsz. által ; bh. és hitelezők összejöv. apr. I 16. 17. 18. ; p. Dr. Arany Károly, i. t. Prosznicz Vilmos (40). — Kégl László bpesti ügyvéd ellen e. f. kir. tsz. által; bh. és hitelezők összejöv. apr. 11. 12. 13. ; i. t. és p. Benkő Kálmán ; végi. t. és csődválasztm. választása apr. 13. (41). — Hillmayer József előbb körmendi, most varasdi horvátországi, A. H. Triebert előbb körmendi, most bellatinczi, és Schermann Ferencz nádasdi lakosok ellen szombathelyi tsz. által; bh. és hitelezők összejöv. apr. 1 9. 20. 21.; p. Éhen Gyula, i. t. Mittly Kálmán (41). — Rosenberg Mór kallói bej. ker. ellen nyíregyházi tsz. által ; bh. és hitelezők összejöv ápr. 10. 11. 12.; p. és i. t. Koezogh Ferencz ; végi. t. és csődválasztm. választása apr. 12. (44). — Hoffmann Hermann temesvári férfiszabó ellen e tsz. által ; bh. mart. 26. 27. 28. ; i. t. és p. Schweiger Bertalan ; végi. t. ós csődválasztm. választása apr. 3. (45). — Uergsman Márkus késmárki bej. czég ellen lőcsei tsz. által; bh. és hitelezők összejöv. mart. 29. 30. 31.; i. t. Cserépy Nándor, p. Lenner Kálmán (45).