Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 8. szám

67

nem csak az azok alapján teljesített átruházások kebeleztetnek be vagy jegyeztetnek elő — a bizottság a szót »átruházások« véli alkalmazandónak, és igy ezen §-nak úgy kellene szólani: »Ha valamely nyilvánkönyvi jog kitörlése csak előjegyeztetik, azon jog tekintetében a további bejegyzések, p. o.alzálogjogok, átruházások bekebelezései stb.«

A 60. §-t, — tekintve, hogy az abban hivatkozott 25. §. a) pontja csakis a kiskorúság, gondnokság alá helyezés, az apai hatalom meghosszabbítása és csődnyitásról szól, mindezen körülmények pedig magánokirattal, bár teljes hitelt érdemlő legyen is az, nem, hanem csakis közokiratokkal igazolhatók, és miután a személyi képességet többnyire a kor szabályozza, a bizottság úgy véli módositandónak : »A 25. §. a) pontjában említett személyi viszonyoknak és tényeknek feljegyzése, úgy a feljegyzés törlése, a felek vagy törvényes képviselőik kértére közokiratok, különösen anyakönyvi kivonatok, és az illető bíróság avagy hatóság megkeresései alapján eszközlendő«.

A 61. §-ban a rangsorozat feljegyzésére vonatkozólag azon intézkedés foglaltatik, hogy a kérvények aláírásai biróilag, vagy közjegyzőileg bitelesitendők. Tekintve azonban, hogy a 38. §. a hitelesítést más közegek által is engedi, és a bizottság arra okot nem lát, miért szorittassék meg ez esetben a hitelesítő közegek köre, — a bizottság ezen 61. §. 2-ik alineáját úgy véli módositandónak, hogy a kérvények aláírásai a 38. §-ban előirt módon bitelesitendők, minélfogva ezen 61. §. 2-ik alineájának úgy kellene szólani: »Hasonló joghatállyal a jelzálogos hitelező kérheti követelése szándékolt átengedésének vagy törlésének feljegyzését. Ily kérvények feljegyzése azonban csak az esetben engedhető meg, ha a telekkönyvi állapot szerint a bejegyzendő jog, illetőleg a fenálló jog törlésének bekebelezése elrendelhető lenne, és ha a kérvények aláírásai a 38. §-ban előirt módon hitelesitvék«.

A 63. §-ban foglalt azon intézkedés, mely szerint a feljegyzett rangsorozattal a bejegyzés még az esetben is elrendelhető, ha a fekvőség illetőleg jelzálogos követelés a rangsorozat feljegyzése iránti kérvény benyújtása után egy harmadik részére átruháztatott vagy terheltetett, oly annyira magától értetődik, hogy az albizottság ezt törvényesen kimondani szükségtelennek és igy teljesen kihagyandónak tartja. Ugyanezen §. 2-ik pontjában csőd esetében a bejegyzés csak az esetben mondatik elrendelbetőnek, ha az ügylet feletti okirat a csödnyitás napja előtt állíttatott ki és a kiállítás napja bírói vagy közjegyzői hitelesítés által kimutattatik. Tekintve azonban, hogy a 38. §. a hitelesítési jogot még más közegeknek is megadta, az albizottság ezen

2-ik pontot úgy véli módositandónak, hogy az okmány kiállítása napja a 38. §-ban előirt módon történt hitelesítés által kimutattatik, mert különben csak zavart okozna az, ha jelen esetre a 38. §. alkalmazást nem találna. Ennélfogva a 63. §-nak úgy kellene szólani: »A jog illetőleg törlés bekebelezése iránti kérvény, melyre nézve a rangsorozat feljegyeztetett, a feljegyzést elrendelő végzés példányának melléklése mellett a 62. §-ban kijelelt határidő alatt beadandó. Ha ezen kérvényre a bekebelezés vagy előjegyzés elrendeltetik, a bejegyzést a feljegyzett rangsorozat illeti. Az eszközölt bejegyzés a fenebbi végzés kiadványán megjegyzendő. Ha a tulajdonos vagy jelzálogos hitelező ellen a bejegyzési kérvény benyújtása előtt csőd nyittatik, a bejegyzés csak az esetben rendelhető el, ha az ügylet feletti okirat a csődnyitás napja előtt állittatik ki és a kiállítás napja a 38. §-ban előirt módon teljesített hitelesítés által kimutattatik. Ha az okirat ezen feltételeknek meg nem felel, a bejegyzés megengedbetősége a csődtörvény határozatai szerint bírálandó meg.

A 64. §-ban azon intézkedés foglaltatik, hogy ha a fekvőség elidegenítésének, vagy a köve- lésnek átengedése, vagy törlésének bekebelezése a feljegyzett rangsorozattal elrendeltetett, azon félnek kértére, kinek részére a bekebelezés történt, egyidejűleg azon bejegyzések törlése is elrendelendő, melyek netán ezen fekvőségre vonatkozólag a feljegyzési kérvény benyújtása után eszközöltetnek. Az albizottság azonban ily esetekben a törlést nem a felek kértére, hanem hivatalból

véli elrendelendőnek, mert nem lát arra okot, hogy a fél azért külön folyamodjék, és ugyanazért ezen §-nak úgy kellene szólani: »Ha a fekvőség elidegenítésének vagy a követelés átengedése vagy törlésének bekebelezése a feljegyzett rangsorozattal elrendeltetett, azon bejegyzések törlése is h i- vatalból elrendelendő, melyek netán ezen fekvőség vagy követelésre vonatkozólag a feljegyzési kérvény benyújtása után eszközöltettek«. '

A 70. §. oly esetről szól, a melyben valamely bekebelezést, melynek elrendeléséről értesittetett, harmadik személyek ellen is mint érvénytelent akar megtámadni; erre nézve ezen §-ban a peresség feljegyzésére való batáridő 30 napban állapit- tatik meg. Az albizottság azonban czélszerünek találná a törvényben arról is gondoskodni, hogy az értesítések szabályszerüleg történjenek és azonkívül kevesli a 30 napi batáridőt a peresség feljegyzése iránti kérvény beadására; hanem épen tekintettel arra, hogy a kézbesítési közegek honunkban igen megbizhatlanok és másrészt a falusi nép jogai megóvása dolgában nem eléggé éber, hanem inkább indolens, legalább 60 napi batáridőt megadni jónak tartja. Ennélfogva az albizottság a 70. §. 1-ső alineáját következőképen véli módositandónak, ugyanis: »A ki azonban valamely bekebelezést, melynek elrendeléséről szabályszerüleg értesittetett, harmadik személyek ellen is mint érvénytelent akar megtámadni, köteles 60 nap alatt a telekkönyvi hatóságnál annak feljegyzését kérni, hogy ezen bekebelezés vitás, és további 60 nap alatt mindazon személyek ellen, a kik a megtámadott bekebelezés folytán telekkönyvi jogot nyertek, vagy arra további bekebelezéseket avagy előjegyzéseket kieszközöltek, a törlési keresetet megindítani«.

A 72. §. a keresetnek csak a 70. §-ban kiszabott határidejéről szól, holott a 71. §-ban a törlési kereset megindítására szinte bizonyos batáridő szabatik meg, és ennélfogva az albizottság ezen §. 1-ső alineáját úgy véli módositandónak: »Ha felperes a keresettől eláll vagy jogerejü ítélet által elutasittatik, vagy ha a keresetet a 70. és

71. §§-ban kiszabott határidő alatt be nem adta, az ellenfél kértére perfeljegyzés törlése elrendelendő«.

Ugyanezen §. 2-ik alineájában az mondatik, hogy ha jogerőre emelkedett Ítélet, vagy egyesség által a megtámadott bekebelezés egészben vagy részben megszüntettetik, felperes kértére a megtámadott bekebelezésnek törlése elrendelendő. Miután azonban ily esetben inkább valamely jogérvényes Ítélet végrehajtásáról van szó, az albizottság nézete szerint ily esetben a törlés a per bírája által lenne elrendelendő, és ennélfogva a

72. §. 2-ik alineájának igy kellene szólani: »Ha azonban jogerejü Ítélet vagy egyezség által megtámadott bekebelezés egészben vagy részben megszüntetik, a perbirája által a megtámadott bekebelezésnek törlése az Ítéletben vagy egyezségben kitett módon és terjedelemben elrendelendő stb. stb.«

A 73. §. megengedi a perfeljegyzést oly bizonyítvány alapján, a melyben az illetékes hatóság tanúsítja, hogy valamely bekebelezésre vonatkozólag előtte a fenyitő bejelentés megtörtént. Tekintve azonban, hogy a gyakorlatban számtalanszor előfordul, miszerint alaptalan bünfeljelen- tések történtek, és a jelzálogos hitelt ily alaptalan bünfeljelentések által hátráltatni nem lehet, az albizottság inkább czélszerünek találná, ezen 73. §. 1-ső alineája helyett a jelenleg érvényben lévő telekkönyvi rendelet 152. §-át elfogadni ; mert ezen utóbbi törvény értelmében csakis a büntető bíróság van hivatva, a vizsgálati okiratokhoz képest megbírálni azt, hogy vajon jogos gyanuokok forognak-e fen, mely esetben a bünpernek feljegyzését maga a vizsgáló bíróság eszközölné. Ennélfogva az albizottság a 73. §. 1-ső pontját következőképen véli megváltoztatandónak: »Ha az ellen, kinek számára bekebelezés történt, vagy ki abból jogot nyert, jogos gyanuokok forognak fen az iránt, hogy a bekebelezés a büntetőtörvény által tiltott cselekvényen alapul: a vizsgáló biróság köteles tüstént hivatalból, vagy a bekebelezés által sértett fél kíván atára annak feljegyzését, hogy ezen bekebelezés per alatt van, elrendelni«.

Ezen 73. §. 2-ik pontját illetve, csak a 70.

§-ban kiszabott batáridőre történik hivatkozás,' holott a 71. §-ban is a feljegyzésre szinte külön batáridő van kiszabva és ugyanazért ezen 2-ik pontot az albizottság következőképen véli módositandónak: »Jóhiszemű harmadik személyek ellen az ily feljegyzés csak az esetben érvényes, ha e feljegyzési kérvény a fenebbi 70. és 71. §§-ban kiszabott határidő alatt adatott be a telekkönyvi hatóságnál«. (Folytatás köv.)

Az ügyvédi kamarákból.

— A budapesti ügyvédi kamara könyvtárának szakszerinti lajstroma kinyomatott és a tagok által a kamara helyiségében átvehető.

A debreczeni ügyvédi kamara részéröl ezennel közhírré tétetik, miszerint Kovád József ott bejegyzett kamarai tag — most már kir. közjegyző Tokajban — összeférhetlensóg indokából az ügyvédi lajstromból töröltetett.

Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz- hirré tétetik, miszerint Szilágyi László b.-gyulai ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetvén, irodájára nézve gondnokul Jancsovios Emil b.-gyulai ügyvéd rendeltetett ki.

A pozsonyi Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Borovánszky Ede nagyszombati ügyvédnek neve, saját kérésére, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett.

A balassa-gyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Serly Antal losonczi lakos ügyvéd, kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett.

Különfélék.

— A jogászkörben f. h. 22-én a bagatell- eljárásról szóló törvényjavaslat részleteinek megbeszélése lesz napirenden. Előadó: Dr. Emmer Kornél országgyűlési képviselő.

— „Kiegészítés végett.“ Ki a practicus ügyvédek közül ne hallotta volna a felsőbb bíróságok értesitő hivatalaiban e kedves két szót? »Kiegészítés végett!« Mily rövidke mondat, és mily sokat mondó! Hogy mit jelent? Nem jelent egyebet, mint a per elintézésének bizonytalan időre való elhalasztását az illető segédhivatali hiányos kezelés miatt. E tekintetben különösen a vidéki bíróságok tündökölnek. Felküldik a felebbezéssel vagy semmiségi panaszszal megtámadott elintézett per iratait, de úgy látszik, nem képesek — még rövid időre sem — teljesen elválni tőlük s azért egy-két iratot vissza szoktak tartani, jeléül annak, mily kedves nekik minden egyes ügy kivétel nélkül. így tehát csak félig felszerelve érkezik a felsőbb bíróságokhoz a per. Felsőbb bíróságaink roppant elhalmozottsága egyrészt, és a peres ügyek elintézésénél a sorrend szigorú megtartása másrészt oka annak, hogy a per néha csak pár hónapi kipibenés után kerül elintézés alá. Már most azt látja a felsőbb biró, hogy egyik vagy másik fontosabb irata a pernek nem létezik az iratok között, vagyis azt látja, hogy vagy feledé- kenységből vagy hanyagságból vagy gondatlanságból egyik vagy másik perirat a felküldő biróság kiadó hivatalában visszamaradt, oly perirat, mely nélkül határozathozatal nem lehetséges. Mit tevő legyen a felsőbb biró ? Meghagyja az alsó bíróságnak, hogy a visszatartott vagy visszamaradt iratot bizonyos határidő alatt küldje fel. Ez által az ügy egyelőre függőben marad. Más szóval, az ügy pár heti halasztást szenved. Miért ? Mert az illető segédhivatalnak úgy tetszett. Kérdjük, vajon nem botrányos dolog-e ez ? Ha ily esetek csak sporadice fordulnának elő, még hagyján. A nagy elfoglaltság, a sürgősebb expeditió könnyen szülhetnek ily hibát. De az esetek igen gyakoriak, a per ily csekélységek miatt a végtelenig húzódik, és a fél a lanyhaságot rendesen képviselőjének hajlandó betudni. Pedig a dolog az előadottak szerint nagyon egyszerű megoldású. Nem segit semmiképeü az, hogy a felső biró ily esetekben rendesen rövid meghatározott időt szab újbóli