Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 6. szám - A gyámügyi törvényjavaslat és a közjegyzöség 2. [r.]

— 51 — Egy ügyvéd, a kamara ügyésze és a kir. ügyészség együttes közbenjötte mellett tartott fegyelmi nyilvános tárgyalás folytán, irásbelileg megfeddetett. Egy ügyvéd az ellene bűnügyi uton hozott vádaláhelyezési határozat alapján a gyakorlattól felfüggesztetett. Két ügyvéd ellen el van rendelve jogerejü határozattal, kettő ellen pedig elsőbiróságilag a fegyelmi eljárás. Ügyvédjelöltek közül csak egy ellen lett Nagyméltóságod rendelete folytán a fegyelmi eljárás megindítva. Ha tekintetbe vétetik, hogy 172 ügyvéd van bejegyezve, és az ügyvédek ellen beadott, s véghatározattal elintézett 45 panaszból csak 8 esetben volt alapja a feljelentésnek, ez oly arány, mely az ügyvédek iránti bizalom megingatására befolyással alig bírhat. Itt szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az 1874. évi 34. t.-cz. 105. §. a) pontjának intézkedése szintén tarthatlan; a két évi gyakorlat megmutatja, hogy számos esetben, hol az elsőbiróság igazságtalanul helyezte vád alá az ügyvédet, a magas Curia a bünvizsgálatot is tényálladék hiányából megszüntette ; ennélfogva nézetünk szerint csak jogerejü vádaláhelyezési határozat szolgálhatna alapul az ügyvéd felfüggesztésére, vádaláhelyezés jogerőre emelkedése előtt az ügyvédet büntetni nem lehet, már pedig ha az elsőbiróságu alaptalan vádhatározat folytán függesztetik fel az ügyvéd, a legterhesebb büntetéssel idő előtt indokolatlanul sujtatik. Felfüggesztés által az ügyvéd szabad müfködését elvesztvén, ez egyúttal jövő existentiáját mélyen aláássa, megrendíti a bizalmat a közönségben, nem lehet tehát az ügyvéd állását kizárólag az első fórum intézkedésének, mely többször Önkényü és téves felfogáson nyugodhat, alá vetni, «z lehetetlenitné sok esetben az ügyvédi tekintély megvédését. Nem kevésbbé érdemel figyelmet azon mozzanat, hogy a nagyméltóságú kir. Curia ugyanegy kérdésekben ellentétes elveket állit fel. Ugyanis egyik fegyelmi ügyben akként intézkedik, miszerint a magán fél által érvényesíteni kivánt panasz megbízott ügyvéd által kell, hogy ellenjegyezve legyen, mert különben az a fegyelmi eljárás megindítására nem elégséges; mig más hasonló esetben az ügyvéd által ellen nem jegyzett panaszt már alapul elfogadta; továbbá kimondta azt is a magas Curia, hogy ha nyilván alaptalan panasz szóbeli tárgyalás megtartása nélkül a fegyelmi bíróság által elutasittatik, s az iratok panaszló megbírságolása végett az illetékes bírósághoz áttétetnek, a bíróság köteles a birságban panaszlót elmarasztalni; más ügyben ismét akként határozott, hogy csak szóbeli tárgyalás következtében nyilván alaptalannak bizonyult s elutasított panasz szolgálhat alapul a megbírságolásra. Mindkét kérdés felette fontos, minélfogva behatóbb bírálatot igényel; az elsőre nézetünk az, miszerint az ügyvéd általi ellenjegyzés kötelező nem lehet, mert ez legtöbb esetben a panasz érvényesítését lehetlenné tenné. Utóbbira nézve indokoltnak véljük azt, hogy szóbeli tárgyalás megtartása nélkül nyilván alaptalannak talált s elutasított panasz alapján a panaszt tevő megbirságoltassék, mert egy ügyvéd sem hajlandó magát a nyilvános tárgyalásnak kitenni, s igy az alaptalan panaszttevőre törvényileg kimondott büntetés vagy egyáltalában nem, vagy csak igen ritkán volna alkalmazható. A panaszos felek és ügyvéd érdekéből kívánatos, fegyelmi ügyekben egyöntetüleg eljárni, minthogy különben a kamarák magokat biztosan nem tájékozhatnák. Az ügyvédi rendtartás egyenesen az ügyvédi tekintély emelése s fentartása, ugy a perlekedő felek jogainak megvédése végett alkottatott; ezen czél azonban mindaddig elérhető nem lesz, mig egyesek közt a most jelzett kérdésekben az ügyvédi rendtartás meg nem változik. Ezekhez képest a küszöbön levő codifikátióval egyidjüleg tiszteletteljesen kérjük az ügyvédi rendtartás revisióját is, mert csak ekként tekinthetjük az igazságügyi reformokat tökéletesen végrehajtatottaknak. Végül a közérdek ellen vétenénk, ha elő nem adnánk i azt, miszerint általános a panasz a bélyegilletékek szabályellenes kivetéses behajtása iránt; az illetékek kivetésére hivatott közegek kényök-kedvők szerint válogatnak a személyekben, ott ahol a fél az eredeti okmánybélyegért felelős, az ügyvédet büntetik; ha két ügyvéd egy perben működik, s egyik bélyegcsonkitást követ el, rendesen a másikat vagy mindkettőt zaklatják végrehajtással; sőt mi több, kifizetett illetékek végrehajtás utjáni behajtását is számos esetben megkísértik, s a mennyiben a nyugta elveszett volna, nagyon feltehető, hogy a már lefizetett illetéket két izben behajtják. — A rögtön nem orvosolható kényszereszköz, transferálás alkalmazásával csikarják ki leginkább jogtalanul a fizetést. Nincs módunkban ezen rendkívüli állapoton segíteni, annálfogva mély tisztelettel felkérjük Nagyméltóságodat, hogy az érintett visszaélések megszüntetése végett, illetékes helyen mielébb intézkedni kegyeskedjék. Az aradi ügyvédi kamarának 1877. évi január 12-én tartott üléséből. Náray Imre, Vizer Péter, elnök. titkár. A nagyváradi ügyvédi kamara e napokban tartott közgyűlése igen érdekes volt, kivált az ügykezelés és jogszolgáltatás terén észlelt tapasztalatok tekintetében. A választmány a nagyváradi kir. törvényszék eljárásáról megelégedéssel nyilatkozik jelentésében, mig a kir. járásbíróság ügyforgalmával— tekintve a csekély személyzetet—nincs megelégedve. Említés tétetett továbbá a törvényhozás azon féltékenysége felől is, mely miatt az autonomikus jogkör nagyon korlátoztatott s a kir. ügyészségnek beavatkozás adatott. A bélyeghiányok létezésénél előforduló visszaélésekre a kamara az igazságügyminiszter figyelmét fogja felhívni. Fegyelmi ügy kevés fordult elő; összesen 7. Az ügyvédek jó része roppant közönynyel viseltetik az ügyvédi kamara intézménye iránt; kitetszik ez abból is, hogy két évről 1400 frt tagsági dijakkal vannak hátralékban. Igen érdekes vita folyt a telekkönyvi törvényjavaslat felett. Előadó Dr. B e rk o v i c s Ferencz volt, kinek 30 ifre terjedő munkálatát a közgyűlés módosítás nélkül elfogadta. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Neumann Márton ügyvéd (1. Rpesten, Bálványutoza 3. sz. alatt) az ügyvédek lajstromába folytatólag felvétetett. Bokros Bela budapesti ügyvéd Kolozsvárra, Vitányi Bertalan bpesti ügyvéd Szerencsre történt elköltözésük, — WűrUler Ödön budapesti ügyvéd az ügyvédkedésről önkénytes lemondása, — végre Duzs Lajos kalocsai ügyvéd elhalálozása folytán, a kamarai lajstromból kitörültettek ; utóbbi irodája részére gondnokul Hang Ferencz kalocsai ügyvéd neveztetvén ki. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Olariu Elek dévai ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagy Sámvel debreczeni ügyvéd, az ügyvédségről önkényt lemondván, a kamara lajstromából kitörültetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Tóth Lajos mezőtúri ügyvéd elhalván, neve a lajstromból törültetett és irodájára nézve Jakucs Gábor mezőtúri ügyvéd neveztetett ki gondnokul. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Nemesszeghy Károly és Kiss Ernő komáromi, — és Pállfy Sándor csépi ügyvéd, önkényte3 lemondás folytán, az ügyvédi lajstromból kitörültetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Dobák Antal árvavárallyai és Herczogh Dániel kézsmárki ügyvédek, az ügyvédkedésről önkényt lemondván, az ügyvédi lajstromból kitörültettek. A kassai ügyvédi kamara ezennel közhirré teszi, miszerint Baross László ügyvéd lakását Kassára tette át; Aranyossy Gusztáv kassai lakos ügyvéd pedig a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Vitányi Bertalan ügyvéd szerencsi lakos, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Láng Géza moóri ügyvéd elköltözés, Mussos János veszprémi és Pap János pápai ügyvédek pedig lemondás folytán, a kamara lajstromából kitörültettek ; utóbbnevezettnek irodája részére Dr. Jánosik Sándor veszprémi, előbbnevezettére pedig Ajkai Miklós pápai ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Beke Gábor fülöpszállási lakos ügyvéd, hamis okmány készítése miatt emelt vád folytán, a legfőbb ítélőszék 397/876. számú határozatával, az ügyködés gyakorlatától felfüggesztetett. A nagyszebeni ügyvédi kamara közzéteszi, miszerint Bock Hermán ujegyházi lakos ügyvédet ügyvédi lajitromába beiktatta. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Krizsanitz Vincze nagyatádi, Válentiny Márton zala-szt.-gróthi, Mezericzky Péter kövágó-eörsi, Bessenyei Ernő sümegmihályfai, Farkas Lajos tabi ügyvédek, lemondás folytán, a kamara lajstromából kitörültettek. A szatmár-németi ügyvédi kamara által közhírré tétetik, miszerint Tegze Mihály szathmár-németi lakos ügyvéd, Erdődre járásbiróvá történt kineveztetése folytán, a kamara tagjai névjegyzékéből kitörültetett. A brassói ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint ifj. Szabó Dániel ügyvéd, KézdiVásárhely szőkhelylyel, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Lázár Sándor kolozsvári ügyvéd, önkénytes lemondás folytán, a lajstromból kitörültetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Kováts Elek szentesi, Magyar Miksa szegedi és Trifunacz Mladén nagy-kikindai köz- és váltóügyvédek a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek. Különfélék. — A jogászkörbe u f. hó 8-án Dr. S z i v á k Imre országgyűlési képviselő tart előadást a békebiróságokról. — Hegjelelent: Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. A magyar tud. akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Irta Dr. T e 1 e s z k y István. 360 lap, ára 2 frt. A mű tárgyát és irányát szerző előszavában a következőleg ismerteti: » Vizsgálódásunk szükségessé teszi, hogy mindenekelőtt az öröklött (ősi) és szerzett vagyonok közötti különbség kiváló figyelemben tartásával az országbírói értekezletet megelőző hazai jogszabályainkat és az ideiglenes trvkszabályok által megállapított örökösödési rendet tegyük fejtegetésünk tárgyává; azután némi jogtörténelmi adatok előtüntetésével kimutassuk, hogy hazai jogunk azon intézkedései, melyek által a szerzett és nem szerzett vagyonok tekintetében az örökösödési jog különbözően szabályoztatok, eredetinek, hazai jellegűnek nem tekinthető, hogy ilynemű intézkedések másutt is nagy mérvben el voltak terjedve, az ujabb törvényhozások által azonban jó nagyrészt mellőzve, ma már csak kivételesen vannak érvényben; hogy azután indokaink felsorolásával s illetőleg a felhozható ellenérvek megczáfolásával kitüntessük, miért véljük mi örökösödési jogunk szabályozásánál az öröklött és szerzett vagyonok közötti különbséget mellőzendőnek ; végre, hogy kifejtsük azon vezérelveket, melyek szerint mi a rokonok törvényes örökösödését szabályozandónak tartjuk. Fejtegetésünk eszmemenete a fentebbiek által, azt hiszszük, eléggé jelezve van.< — Sajtó alatt van: »Törvények és Rendeletek gyűjteménye^. Az első kötet (A törvénykezés közegei, bírói ügyvitel, polgári, váltó- és kereskedelmi eljárás) tartalmazza, az ezen tárgyakra vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket. A gyűjteményt egy budapesti ügyvéd rendezi. A kéz; íratott forgatván, már most megemlítjük, hogy e gyűjtemény, mely kézi könyv alakjában jelenik meg, különösen a gyakorlati jogászokra hasznos leend és hogy az első füzet még e hóban fog a Lampl Róbert-féle könyvkereskedésben megjelenni. — A. jog- és államtudományi tanrend tekintetében a »J. K.« csatlakozik felszólalásunkhoz, és azon hirt jegyzi fel, hogy a kar albizottságot küldött ki a »türhetlen visszás tanrend ügyében ujabb javaslat kidolgozására*. — Vitaverseny. A budapesti ügyvédjelöltek és joggya^ornokok egyesülete f. é. február hó 11-én d. u. 4 órakor saját helyiségében (hatvani' utcza 3. sz. a. I-ső em.) vitaversenyt rendez, melynek tárgya egy házasságtörési bűneset védelme lesz. Pályadíj: 1 db. arany. Pályabirákul Sárkány József, Tóth Gerő és Dr. Friedmann Bernát urak fognak felkéretni. Pályázni kívánók tartoznak f. é. február 8-ig nevöket tartalmazó lepécselt boríték átadása által az egyesület titkáránál jelentkezni, kinél a vádbeszéd is olvasható. A vitaversenyen nem tagok is megjelenhetnek. Berczeller Henrik, egyesületi titkár. — Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara lajstromába 1875. végén be volt vezetve 434 bécsi és 93 vidéki, összesen 527 ügyvéd; 1876-ban be*-