Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 52. szám - A váltó-végrehajtási jog elévülése

vargással (tolonczügy) és a fegyenczügygyel. A praeventiv-re'ndészet tevékenységére ínég okot adnak azon események, melyek sérelemként nyilvánulva vagy egyes személyektől erednek vagy külső befolyások következményei. Az elsők a büntető-törvény alá esvén, szerző csak az utóbbiakkal foglalkozik. Ily események az árviz, a tűzvész, a járvány, cholera-, himlő-, ebdühquarantaine intézkedések és a rögtöni mentő intézetek. Mint körébe eső tárgyak szerepelnek a tüz-, gőz- és vízmüvek, gőzkazánok, gyufadynamith, mérges anyagok, fegyver és lőpor. A mű harmadik szakaszát képezi a közönséges rendészet, vagy mint szerző nevezi: »Ordnungspolizei«, melynek tevékenységét azon jogsérelmek és jogkárositásoknak megelőzése képezi, mely több személynek bizonyos helyen és időn bizonyos czélra történő összecsődülése által kilátásba vannak helyezve. Ezen tevékenységi kör magában foglalja a nyilvános életet (egyletek, gyűlések, felvonulások) és a nyilvános mulatóhelyek fölötti felügyeletet, továbbá a nyilvános forgalmat; a nyilvános mulatóhelyek feletti felügyelet részletes intézkedések által van szabályozva, ugy hogy itt már szörszálhasogatásokkal találkozni, a mennyiben ínég az »Extemporálás« sem hagyatik figyelmen kivül. A táncztermek, záróra, játékok feletti rendeletek is tárgyaltatnak itt. A forgalmi eszközökre nézve a rendőri irattár ismeri a vasutat, vizi utakat, a bérkocsit és a közszolgaintézményt, s a forgalom biztossága és szabadsága kedvéért tekintetbejön azépitkezési rend, az utczák tisztán tartása, öntözése, hóesés, világítás, kályhák és áru-bódéknak az utczán való felállítása, stb. A könyv negyedik része a törvénykezési rendészettel foglalkozik és itt felette érdekes fejtegetéseket találunk a rendőri bünvizsgálatról és annak segédeszközeiről; előadja a rendőrség ügyészi functióit, a büntető bíráskodási és civilbirói tevékenységét (békéltető közbenjárás és cselédviszályok). A 600 lapra terjedő munkához egy kimerítő tárgymutató van csatolva. Ez nagy vonásokban a nagyon gondosan és a legkisebb részletet is felölelő munkának tartalma. Szerző mint régi és szakavatott rendőri hivatalnok figyelmét a legcsekélyebb rendelet sem kerülte ki, a legkisebbszerü kerék a rendőri mechanismus gépezetében sem maradt említés nélkül. S végül akaratellenesen is párhuzamot kell vonnunk ezen, munka és egynehány év előtt megjelent magyar könyv között. (Kedvessy, rendőri rendeletek gyűjteménye.) És meg kell vallani, hogy sem alakilag, sem anyagilag Kedvessy gyűjteménye Prucha-éhoz nem hasonlítható. Minden rendszer nélkül, hiányosan állított amaz össze egy pár állami és községi szabályrendeletet, távolról sem sejtve, hogy a rendőri hivatalnok tevékenységének e tárgy részleteire is ki kell terjednie. Hogy nem volt neki mi gyűjteni valója vagy nem tudott gyűjteni, ez a munka rosz tervezetével, iránynélküliségével szemben mellékes dolog ; csak azt sajnálhatjuk, hogy szomszédaink a rendőri törvénykönyv hiányát anyagi intézkedések és gyűjtemények által pótolni igyekszenek, mi pedig comtemplativ nyugalommal a konstabler »bölcs belátásác-ban és egy törvénykönyv szükségességének tudatában nyugodunk meg. D. J. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság Abaffy Alajosnak Szabó János budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében az 1877. évi november 26-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg itélt: Szabó János budapesti ügyvéd, az Abaffy Alajos által ellene emelt fegyelmi vád terhe alól felmentetik. A költségek kölcsönösen megszüntettetnek. Az ügyiratok pedig a jelen Ítélet jogerőre emelkedése után, a fenforogni látszó hamis eskü iránti eljárás folyamatba tétele végett, a budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályához áttétetni rendeltetnek. Indokok: Magánvádló panasza négy főpontba vontható össze; nevezetesen azt adja elő maganvádló, 1. hogy vádlott ifj. és id. Szedlako- I vics László elleni 69 frtos követelésének alapját képezett, a lejáratra nézve kitöltetlen váltót utasi- ! tás ellenére késő lejáratra töltötte ki, s hogy e követelés érvényesítésében nevezetes hanyagságot tanúsított; 2. hogy ifj. Szedlakovics László üzletét és id. Szedlakovics László fizetését vádlott le nem foglalta; 3. hogy a lefoglalt ingókat át nem helyezte és az árverést későn kérte, végre 4. hogy vádlott a felperesi követelés törlesztésére kezéhez fizetett 39 frtot vádlónak ki nem szolgáltatta. Ámde a váltó állítólagos utasítás elleni kitöltése csakis egy tanú vallomása által támogattatik, miután pedig ezen tanú vallomása, ki hit alatt eltagadta azt, hogy a vádlónak édes testvére, birói figyelmet egyáltalán nem érdemel, vádló puszta állítása vádlott tagadása ellenében ezen panaszpont legyőzésére a legkisebb támpontot sem nyújtja; hogy pedig vádlott ügyvéd a követelés érvényesítése tekintetében nevezetes késedelmet tanúsított volna, az megezáfoltatik a vádlott nyilatkozatához csatolt birói határozatok által, melyekből ellenkezőleg épen az tűnik ki, hogy a vádlott ügyvéd fele követelésének érvényesítésében a lehető leggyorsabban járt el. . Vádlottnak a foglalás körüli állítólagos mulasztása iránti panaszpontok a tények által megezáfolvák, mert hogy vádlott ügyvéd az 1874. évi július 11-én foganatosított végrehajtás alkalmával ifj. Szedlakovics László czukrászüzletét le nem foglalhatta, az kitűnik a foglalási jegyzőkönyvből, melynek tanúsága szerint ezen üzlet már Peilhauer Sándornak eladva lévén, a foglalás már csak is a vételár-hátrálékra volt vezethető, a melyből külön per utján tényleg 39 frt felperes javára be is folyt; hogy pedig id. Szedlakovics László ellen sikerrel nem foganatosíthatta a vádlott ügyvéd a végrehajtást, az kiderül Gregus Lajos bizonyítványából és vallomásából, a melyekből kitűnik, hogy id. Szedlakovics László egyszerű munkás levén, csak napibért húzott, előleg fejében pedig a Concordia malomnak, mint munkaadónak különben is adósa volt, és hogy foglalás esetén egyszerűen elbocsájtatott volna. A mi az áthelyezés elmulasztása és az árverés késő kérelmezése iránti panaszpontokat illeti, ezek is alaptalanoknak bizonyultak; mert vádló egyrészt önmaga beismerte, hogy vádlott ügyvédnek sem az áthelyezésre és az igénybe veendő raktár bérére szükségelt költségösszeget, sem pedig — a mi a legfőbb — a házbér követelésére nézve elsőséggel biró házi ur kielégítésére megkívántatott pénzösszeget át nem adta, sőt ezek kifizetését fel sem ajánlotta, s igy önmaga lehetetlenné tette az áthelyezést; másrészt pedig a vádlott nyilatkozatához 8*|. alatt csatolt birói végzésből kitűnvén, hogy az árverés hivatalból rendeltetett el, az a körüli állítólagos késedelem vádlott terhére egyáltalán nem róható. A panaszlott ügyvéd által beszedett 39 fi'tnyi összeg állítólagos ki nem adása iránti panasz elbírálására első sorban ugyan nem ezen fegyelmi bíróság illetékes, mindamellett nem kerülhette ki a fegyelmi bíróság figyelmét azon, a vizsgálat folytán kiderült körülmény, hogy vádló és vádlott ügyvéd közt a részletes és végleges elszámolás megtörténvén, vádló az ügyvéd által állítólag visszatartott 39 frt iránt semmi észrevételt nem tőn, holott saját beismerése szerint ez összegnek Feilhauer Sándor által az ügyvéd kezeihez történt lefizetéséről eleve értesítve volt; mely körülmény kellő figyelembe vétele mellett panaszos azon állítása — mintha a panaszlott ügyvéd a kérdéses 39 frtot elszámolás nélkül s jogosulatlanul tartotta volna vissza, még csak valószínűnek sem vétethetett Ezek szerint a panaszpontok egyike sem igazoltatván, vádlottat az ellene emelt fegyelmi vád terhe alól tényálladék hiányában felmenteni kellett. A költségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert egyrészt fegyelmi vétség hiányában vádlott terhére költségek meg nem állapithatók, másrészt vádlott javára, vádló a költségekben sem marasztaltathatott, miután a vádlott a tényvázlat felvételét és szabályszerű nyugták követelését elmulasztván, részben okozója volt az ellene lefolytatott eljárásnak. Az iratok áttételének elrendelése, a hamis eskü bűntényének felmerült jelenségeiben találja indokolását. Különfélék. — Az olasz uj váltótörvényjavaslat. (Pro • gettó di legge della cambiale e deli' assegno bancario). Míg az olasz képviselőház a büntetőtör vénykönyv javaslatát tárgyalja, addig a senatus jogügyi bizottsága szintén igen nagy jelentőségű javaslat megvitatásával foglalkozik. Mancini igazságügyminiszter oda beterjesztette a beható tanácskozás és többszöri átdolgozás után elkészült törvényjavaslatot a k-reskedelmi törvénykönyvről (Progetto del Codice di commercio del regno d'Italia). Mivel ezen javaslatban az egész tengeri kereskedelmi és a váltójog is benne foglaltatik, a senatus jogügyi bizottsága több alosztályra oszlott, a melyeknek feladata leend az egyes önálló tárgyakat behntó vizsgálat alá venni. Egyik alosztály a váltójogra vonatkozó fejezetek tárgyalására lett kiküldve. Ezen anyag a javaslat első könyve X. fejezete alatt foglaltatik és összesen 94. §-t foglal magában. A javaslat alapelvein a német váltórendtartás befolyása határozottan észrevehető, habár nem lehet tagadni, hogy vannak egyes helyeken, ha nem is nagyobb jelentőséggel biró, de még is szerencséseknek mondható újítások és javítások. Különösen igen kedvező benyomást tesz az anyag czélszerü berendezése és az egyszerű világos nyelv, ugy hogy már e javaslat jelen szövegéből bátran azt lehet feltenni, hogy Olaszország mint a váltójog hazája nem sokára oly váltóréndtartás birtokában lesz, mely a müveit világ bármely más államának törvényével bátran ki fogja állani a versenyt. A párhuzamot a magyar váltótörvénynyel későbbre tartjuk fen maguknak. Lapunk t877-iki évfolyamának teljes tartalommutatóját és czimlapját mai számunkkal küldjük meg olvasóinknak. Szétküldjűk egyszersmind a Döntvények Gyűjteményének 12. ivét, s ezzel a IV. kötet be van fejezve. E kötet tart alommutatóját január folyamában kapják olvasóink. A váltótörvény anyaggyüjteményének közlését sajnálatunkra nem fejezhettük be ezen évfolyam alatt; olvasóink azonban elnézéssel lesznek, ha figyelembe veszik, hogy külön mellékleteink ezen évben összesen 56 ivet tettek, tehát körülbelül 20 ívvel többet mint tavai. A hátralevő 3—4 ivet a jövő év. elején állítjuk ki. A váltótörvény befejeztével a bünt etötörv én y anyaggyüjteményét közöljük. Ez ismét nagy anyagi áldozatot fog ugyan lapunk részéről igényelni ; de ha a szakközönség pártolása jövőre is oly gyarapodást mutat, mint a jelen évben, bátran szemébe nézünk bármily nagy nehézségeknek. S azt hiszszük, e gyarapodásban nincs okunk kételkedni, mert lapunk jelen évfolyamával oly bö és sokoldalú tartalmat nyújtottunk olvasóinknak, milyet magyar jogi lap eddig nem mutatott fel. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki első évnegyedére. A szerkesztőség akülmunkatársakegyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szein előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — ugy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle", mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel-és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek" rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett birói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szán-