Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 49. szám - A bagatell-törvény végrehajtása

Hetedik évfolyam. 49. szarr\. Budapest, 1877- deczember 6. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye", az ..lga2Ságügyi rendeletek tára- es az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÍiLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak: (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérroentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről Iegczélszerübben postautalvány utján küldendők. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A bagatell-törvény végrehajtása. Egy bírótól. — Megtilthatja-e «, kibocsátó a váltónak váltójog szerinti forgathatását ? Takács István volt jogtanártól. — A jövedéki áthágások. Helmbacher Nándor pestv. kir. alügyésztül. — Jogirodalom. (Berta Sándor emlékezete. Irta Tóth Lőrincz). Dr. Dell'Adami Rezső budapesti ügyvédtől. — Még egy szó a váltótörvény 117. §-ából. (S. M.) — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (A Duchesne-§. a büntető tv. javaslatban. A halálbüntetés eltörlése az olasz parlamentben.) — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny<-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A váltótörvény anyaggyüjteménynyel. A bagatell-törvény végrehajtása. Az annyi parlamentáris vajúdások és nálunk is rendkívüli viszontagságok folytán megalakult ez idei XXII. törvényczikk a kisebb polgári ügyekben való eljárásról szentesítve és kihirdetve lévén, nem marad egyéb hátra, mint annak életbe léptetése iránt a kellő intézkedéseket megtenni. A magyar jogászközönség — biró és ügyvéd egyiránt — nagy érdekló'déssel néz azon rendeleteknek elébe, melyek ezen törvény alkalmazását fogják szabályozni. Mindenki, a ki csak némileg is figyelemmel kisérte a törvény eló'zményeit, tudni fogja, hogy ez egy igen nehezen létesült compromissum eredménye. Azért sok tekintetben nélkülözi az egységes alapelv következetes keresztülvitelét és sok irányban felette hézagos, más tekintetben több oly részletet tartalmaz, mint a mennyit laicusok által is alkalmazandó törvénybe felvenni — a külföldi hasonló példák szerint — tanácsosnak és üdvösnek tartatott. Az ezen törvény alkotására döntő' befolyást gyakorolt tényezők ebben azon varázsvesszőt gondolták feltalálni, mely által a kisebb peres ügyekben oly nyomasztóan érezhető és számtalan panaszra alkalmat szolgáltatott késedelmesség és drágaság nyomtalanul eltávolítható, és ennek folytán a gyors és olcsó igazságszolgáltatás annyira várva-várt korszaka nálunk jobban lesz elérve mint másutt. Nekünk ez iránt némi kételyeink vannak, már csak azért is, mivel többször tapasztaltuk, hogy igazságügyi törvényhozásunkban a törvények gyakorlati alkalmazása messze elmarad azon elvektől, melyekből a törvény kiindul. Azért egyelőre nem bocsáthozhatunk annak latolgatásába, milyen lesz a bagatell-törvény befolyása a concret viszonyokra, mert ez — mint igazságügyünkben sok más — a jövő titka, melyre a tapasztalat fog felelni; hanem azon sokkal közelebb fekvő és gyorsabb megoldást követelő kérdés előtt állunk, miképen fog ezen törvény végrehajtatni. A bagatell-törvény első sorban jelenlegi bírósági szervezetünk keretét széttöri, és pedig két irányban. Életbeléptetésével megszűnik a járásbirósági és törvényszéki tiszta elsőfolyamodásu instantia és ezáltal alterálva van jelenlegi bírósági szervezetünk egyik legkiválóbb előnye, az úgynevezett egyöntetű instantia, mely szerint tisztán elsőfolyamodásu és tisztán felebbviteli bíróságaink voltak polgári ügyekben. A bagatell-törvény mindkét tisztán elsőfolyamodásu instantiáinkat vegyessé változtatja át. Ezt a törvényszékek tekintetében nem tartanók oly szerfeletti hátránynak, hanem volna azon aggályunk, hogy a törvényszékek jelenlegi csekély létszámukban és szélesre terjedő hatáskörük mellett nem lesznek képesek egy állandó semmitő bagatell-tanácsot kiállítani, a mely legalább kétszer hetenkint a semmiségi panaszokat letárgyalja. Mert ha az ügy ezen stádiumban egy hónapig el fog húzódni, akkor bizonyára jobbnak tartjuk a királyi táblák habár némi késedelemmel járó másodfokú ítéleteit a jelenlegi felebbviteli szerkezet mellett. Minthogy átlag véve öt-hat járásbíróság esik egy törvényszékre, ha még hozzá veszszük az ezektől érkezettekhez azon ügyeket, melyeket a majd számos városi bagatell-biráktól oda fognak jutni, könnyen átlátható, hogy a törvényszékeknél átlag két biró folytonosan el lesz foglalva ezen ügyek előadásával. Azt hiszszük, a törvény intentiója nem az, hogy az ilyen ügyek, az előadó fiókjában vagy Íróasztalán való fekvés által megérjenek; itten gyors, folytonos currentiában levő elintézés mulhatlan kellék. Azért az ügyrendtartásban ez iránt kimeritő és a gyors elintézést lehetőleg biztosító intézkedések foglalandók. Nem igen lesz a törvény által a járásbíróságok teendője apasztva. Az iránt előttünk nem lehet kétség, hogy a törvény 25. §-ában megadott jogával majdnem mindenki fog élni, akit a községi biró elmarasztalt, s a járásbiró elébe fogja az ügyet vinni. Erre a törvény egyenesen utasítani látszik, mert a míg a 18. §. értelmében a községi biró valamely ténykörülményt szabad meggyőződése szerint itél meg, addig a járásbiró előtti eljárásban a 47. §. értelmében két tanú egyező vallomása képez csak teljes bizonyítékot. Ebből az fog következni, hogy a járásbiró legális bizonyíték hiányában igen sokszor kénytelen lesz a felet keresetével elutasítani, a midőn a községi biró a bizonyítékok szabad mérlegezése alapján neki a követelést megítélte. Ilyeu rendelkezések csúsznak be, ha a törvények sebtiben összetákoltainak. Az, a ki a gyakorlati téren működik, könnyen felelhet magának azon kérdésre, vajon a járásbiró gyorsabban tárgyalhat-e le egy oly ügyet, mely nála kezdetett, vagy pedig azt, a mely a községi bíróság által egész más elvek szerint megitélve, a maga részéről szintén más törvényes kellékek szerint tartozik megbírálni. Egyik szerkezeti szarvashibája ezen törvénynek mindenesetre az, hogy a laikus elemeknek szóló községi biráskodást nem egészen önállóan szabályozza, hanem a bagatell-eljárás 88. §-ára utal, holott ellenkezőleg inkább a bagatell-eljárásban lehetett volna hivatkozni a közös határozatokra, mert ezeket jogképzettséggel biró és törvények alkalmazásában jártas közeg összefüggésükben mindenesetre jobban fogja megérteni, mint az ekétől a falusi praetori székre helyezkedő községi előljáró. A törvény életbeléptetésével a jelenlegi járásbirósági competentia három alosztáyra szakad: községi biráskodás, bagatell-eljárás esetleg három egymással concurráló bírói közeg előtt, és a perrendtartásban ezek kivételével fenmaradt illetőség. Hogy a határvonalak nincsenek szerencsésen megválasztva és eléggé szabatosan körülírva, ezt a gyakorlat fogja bebizonyítani Az előadottak után mindenki átlátja, hogy mennyi részletes és beható intézkedés szükséges rendeleti uton ezen törvény végrehajtása iránt, ha a felmerülendő akadályoknak csak némileg elejét venni szándékoltatik. Egy igen tüzetes, kimeritő és a gyakorlati igények iránt élénk érzékkel bíró jogászok által szerkesztendő ügyrendtartás szükséges, ha nem akarnak a bagatelleljárás életbe léptetése által olyan tüneteket előidézni, a melyek a közélet legújabb műnyelvén a > Krach« fogalma alatt értetnek. Az által, ha a jelenlegi ügyrendhez pótrendelet bocsáttatik ki, mintegy ezen uj törvény jelenlegi bírósági szervesztünkre rá tapasztatik, több baj mind haszon fog okoztatni. Az életbeléptetést önállóan kell szabályozni és pedig következőknek szemmel tartása mellett. A községi biráskodás sok tekintetben