Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 48. szám - A legújabb belga törvény az óvásról

— 395 — gyűlés feladatait is körvonalozza. A közgyűlésen a kibocsátott tőke legalább egy tized részének kell képviselve lenni. Miután az aláirt tőke nagysága közjegyzőileg constatáltatott, e gyűlésnek feladata szótöbbséggel elhatározni, hogy a kölcsön véglegesen megköttessék-e vagy sem. így a kötvénykölcsön-aláirás az részvényaláiráshoz hasonlólag csupán feltételes természetű. E tétel felvételére szerzőnek az szolgált indokul, hogy igy együtt a tagok sokkal jobban meggondolhatják a dolgot — »több szem többet lát,« mint szerző magát kifejezi: »substituer á la faiblesse ou á l'incapacité de l'individu isolé, la puissance et la clairvoyance d'une collectivité«. Lehetséges, hogy itt oly tények jönnek napvilágra, a melyeket ha az aláírók tudnak, nem kötik meg a jogügyletet. Sőt hogy e meggondolás se legyen elhamarkodott, bármelyik aláíró is indítványozhatja, hogy a közgyűlés 15 napra elhalasztassék végleges határozat hozatala végett. Ez azonban nem mondható valami szerencsés indézkedésnek, mert általa a kötvénybirtokosok érdekein sincs igen segítve, mert azt nekik már előre meg kell gondolni, hogy hiteleznek-e vagy nem. Az aláírás igy puszta játékká sülyedhet alá, sőt részben lehetetlenné is válik nagyobb összegű kölcsönzések ezen előnyös módja. Nem lesz ugyanis mi sem könnyebb, mintha versenytársaságok illetőleg vállalatok a kölcsön nagyobb részét aláírják, a mi pedig semminemű nehézséggel nem jár, mert az aláíráskor az egész összeget ugy nem kell lefizetni. Ha most már a közgyűlés megtartatik, a versenyvállalat szótöbbséget hoz össze, és az egész hitel operatiót eredménytelenné teszi. A közgyűlés további feladata egy vagy több biztost választani, kiknek kötelessége a legközelebbi közgyűlésen, mely a kölcsönszerződés végleges megkötése után tartatik, — a kölcsönzött tőke hovafordításáról (»sur l'emploi des fonds prétés«) jelentést tenni. Ha a biztosok választását a közgyűlés elmulasztaná, akkor a kereskedelmi törvényszék jelel ki ilyeneket. E biztosok jogait még egyébre is kívánja kiterjeszteni, igy : a részvénytársaságok közgyűlésein consultativ szavazattal vesznek részt, de egyszersmind kötelességükké tétetik a kötvényesek közgyűlésén a hitelezőket érdeklő minden dologról híven referálni, a mely gyűlés aztán az ő mandátumokat a szükséghez képest meghosszabbítja vagy visszavonja. Ez iménti intézkedés már sokkal helyesebb és kellőleg felhasználva igen czélszerüvé válhatik a hitelezőkre nézve, anélkül hogy a társaságnak valamit ártana. Az igaz ugyan, hogy az e biztosok által gyakorolható ellenőrzést nem szabad túlbecsülnünk, de épen semmibe venni sem szabad; mert nem annyira maga az intézkedés, hanem inkább következményeiben lehet az jótékony, a menynyiben t. i. e biztosok a társaság ügyeit folytonosan figyelemmel kisérvén, ha netalán olyas valamit észlelnének, mi a kötvénybirtokosok érdekeit sérti, rögtön megtehetik a szükséges intézkedéseket a közgyűlés összehívására vagy egy közös meghatalmazott — ügyvéd — kirendelésére vonatkozólag. De másrészt ép itt rejlik e javaslat hiánya, a mennyiben a biztosoknak e tekintetbeni jogait, hogy rendelhetnek-e ők ki maguk ily meghatalmazottat, hivhatnak-e össze közgyűlést, nem körvonalozza. Ha ezt a szerző el nem mulasztja, sokkal szerencsésebben oldja meg a kérdést, mint a 1874. april 24. osztrák »CuratorenGesetz;« mert az előbbi most már csaknem minden törvényhozás által elfogadott azon elven alapul, hogy mindenki, ki csak nagykorú és teheti: önmaga őrködjék saját jogai felett — »Aide toi, et Dieu aussi t'aidera«. Hogy ez meunyivel helyesebb az államgyámkodási rendszeren alapuló osztrák törvénynél, már azon körülmény is mutatja, hogy az előbbi kevés világos határozattal sokkal biztosabb alapot nyújt a hitelezőknek jogaik megvédésére, mint ez utóbbi, mely végre is a casuisticus intézkedések tömkelegében tévedez; s most már, midőn e törvény hátrányai a gyakorlat terén kitűntek, az urak háza jogügyi bizottsága által beterjesztett legújabb törvényjavaslat is Vavasseur által kidolgozott terv felé hajlik. E törvényjavaslat szerint hasonlókép közgyűlésre hivandók össze a kötvénybirtokosok, kik bárom bizalmi férfiút (mellé három póttagot) választanak, kik tanácsukkal a törvényszék által kinevezett gondnokot segítik, sőt némileg ellenőrzést is gyakorolnak. Vavasseur javaslatának 28. czikkében egy igen igazságos és a hitel természetének megfelelő biztosítást kíván az elsőbbségi kötvénybirtokos részére, az esetre, ha ily kötvények a társaság által netán későbben is bocsáttatnának ki. Szerinte az előbbi kibocsátású kötvényeknek a kelet szerint elsőbbségi jog adatik a későbbiek felett mind a tőke mind a kamatok tekintetében. Azon ellenvetés, mintha ez által későbbi kölcsönök felvétele lehetetlenné tétetnék, teljesen alaptalan, miután az okoskodást megfordítva meg azt lehet mondani, hogy az elsőbbségi jog hiánya meg az első kibocsátást nem tenné-e lehetetlenné. Más biztosítása a kötvényeknek alig volna lehető. A jelzálog nem igen alkalmazható, mert ingatlan vagyona a részvénytársaságok legnagyobb részének nincs, főleg Francziaországban, hol a vasutak engedélyezése csak bizonyos időre szól, s az épitmények már előlegesen is az állam tulajdonául tekintetnek. Az pedig, hogy e kötvények segélyével kölcsön vett tőke-alap külön kezeltessék, nemcsak az üzlet vezetésében idézne elő beláthatlan bonyodalmakat, de mellé az alap külön kezelésének ellenőrzése még épen lehetetlen lenne. Ha azonban a társaság a kötvénybirtokosoknak még egyéb biztosítékot is kívánna nyújtani, ez iránt teljes szabadsággal rendelkezhetik. Szerző — a mi igen természetes és helyes is — az említett szabályokat nemcsak a részvénytársaságok, hanem bárki: község, egyesek, sőt az állam által kibocsátandó kötvényekre is kívánja kiterjeszteni. Ez Vavasseurnek a részkötvények kibocsátásáról szóló javaslata és annak indokolása a főbb vonalokban, a mely mellett egy némely helyen bátor voltam saját nézeteimnek is kifejezést adni, és nagyon meg leszek jutalmazva, ha e közlemény áital a hetedik magyar jogászgyülés egyik fontos és korszerű kérdésének megvitatására némi anyagot szolgáltattam. Nagy Dezső. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága f. hó 7-én a következő Ítéletet hozta: »Draskóczy Miklós budapesti ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik s ellene büntetésül a 70. §. értelmében az írásbeli feddés alkalmaztatik. Indokok. Ugy vádlott beismerése foljtán mint a budapesti kir. törvényszék polgári osztályának a kir. tábla által 39200/876. sz. alatt helybenhagyott 6641/76. számú, további felebbezéssel meg nem támadott határozatával igazolva lévén, hogy vádlott ügyvéd Koller Eberling Teréz kárára az ügyfele részére behajtott pénzből 37 frt 64 krt jogtalanul visszatartott; ugyancsak a budapesti kir. törvényszék büntető-osztályának 1925/77. sz. határozatával továbbá igazolva lévén, hogy vádlott ügyvéd a kérdéses összeget a fenti határozatban foglalt meghagyás daczára is csak a végrehajtás elrendelése után fizette le, s igy begyőzve lévén, hogy vádlott ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 48. §-ában körülirt kötelességét vétkesen megszegte; vádlott abbeli védekezése pedig, hogy ügyfele az incassált pénzek átvételét ügyeinek véglebonyolitásáig megtagadta volna, Eberling Koller Teréz feljelentésével megczáfolva lévén: vádlottat a 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani s ellene, — tekintettel a vétség csekélyebb fokára, valamint arra is, hogy a mai tárgyalás folyamán előterjesztettek alapján a Borgovits Máriától kapott 38 frt előleg visszatartása teljes jogosulatlannak nem tűnik fel, — büntetésül a 70. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések első fokát vagyis az írásbeli feddést alkalmazni kellett. Különfélék. — A jogászkörben f. hó 29-én H el inba c h e r Nándor kir. alügyész tart előadást a jövedéki áthágásokról. — A büntető-törvénykönyv javaslata a képviselőház tárgyalásai alól ugyanazon szerkezetben fog kijönni, melyben a jogügyi bizottság beterjesztette. Sajnos, de most már alig szenved kétséget, hogy mindazon hibák, melyek a különben jobb sorsra érdemes javaslatot több helyen eléktelenítik, benne maradnak. Érdemleges módositás az általános résznek egyetlen egy §-án tétetett, a 68.-on, mely §-nak hiányosságára a » Párhuzamokéban figyelmeztettünk. A mi a vita értékét illeti, arról jobb nem is szólni. A napilapok el vannak ugyan ragadtatva azon óriási tudománytól, mely most a képviselőházban producáltatik ; de mi saját tapasztalásaink alapján mondhatjuk, hogy soha a ház egy jogi törvény oly felületesen nem tárgyalt, mint a jelenlegit. — Az 1878. évi igazságügyi költségvetés. Rendes kiadások: Központi igazgatás .... Semmitőszék Legfőbb Ítélőszék .... Kir. tábla Budapesten . Kir. tábla Marosvásárhelyen . Kir. főügyészségek .... Kir. törvényszékek és járásbíróságok Kir. ügyészségek Országos fegyintézetek Telekkönyvezés A magyarországi és erdélyi telekkönyvi kirendeltségek Törvények szerkesztése . . Összesen Nyugdijak és végkielégítések Beruházások Rendes bevételek : Fegyelmi eljárási költségek megtérítése fejében . . . Járulék a türvén3Tkezési költségekhez Eabtartási költségtéritmények és rabmunkából várható jövedelem Országos fegyintézetek bevételei Összesen — Összehasonlító kimutatás az e. f. k. törvényszékek és kir. járásbíróságok 1874. és 1878. évi személyzeti létszáma között. 1877. évre 1878. éri megállapíelőirányzat tott költségelőirányzat vetés f o r int 212.244 212.244 145.795 145.795 321.592 319.792 557.814 540.040 99.772 100.811 49.194 50.370 5,640.128 5,396.300 2,056.867 2,000.000 571.283 572.341 7.300 7.300 80.000 80.000 10.000 10.000 9,751.989 9,434.993 "680^934 629.5oT "Í05.000 40.0ÖÖ 700 1.625 8.800 5.660 160.000 200.000 110.520 116.893 280.02Ö 324.178 Elnök a fővárosban » a vidéken Alelnök a fővárosban Törvényszéki biró a fővárosban . . . » » a vidéken .... Járásbiró a fővárosban » a vidéken Albiró a fővárosban » a vidéken Jegyző a fővárosban » a vidéken Aljegyző a fővárosban » a vidéken Irodaigazgató a fővárosban .... » a vidéken Irodatiszt a fővárosban » a vidéken Törvényszéki irnok a fővárosban . . » » a vidéken . . . Telekkönyvvezető a fővárosban . . . » a vidéken .... Segédtelekkönyvvezető a fővárosban . » a vidéken Telekkönyvi irnok a fővárosban . . . » > a vidéken .... Járásbirósági irnok a fővárosban . » » a vidéken . . . Járásbirósági telekkönyvvezetö a fővárosban , . Járásbirósági telekkönyvvezető a vidéken Járásbirósági telekkönyvvezetősegéd a fővárosban Járásbirósági telekkönyvvezetősegéd a vidéken Járásbirósági telekkönyvi irnok a l'ővá rosban Járásbirósági telekkönyvi irnok a vidé ken Törvényszéki s telekkönyvi szolga a fővárosban Törvényszéki s telekkönyvi szolga a vi déken Törvényszéki szolgasegéd a fővárosban » » a vidéken . Járásbirósági szolga a fővárosban » » a vidéken . . Járásbirósági segédszolga a vidéken Összesen 512 25 136 32 270 3 05 17 114 51 36 12 108 55 270 13 210 20 474 45 5.9Ö8 139 20 500 94