Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 47. szám - Az angol birák legújabb határozata a kiadatás körül

— 386 — némely §-aiban részint teljesen hiányzanak részint határozatlanok, s az általános rész szintén nem tartja kellőleg szem előtt a kettős osztályozást. Nézetünk szerint szük­séges volna, különösen az általános részben, mindenütt, a hol nem az eset, hanem a tör­vény minősitése értetik, a »bűntett« és >vét­sége szavak helyett >a jelen törvény által bűntettnek (vétségnek) minősített cselek­mény* kifejezést használni. A VII. fejezetnek cz ime: »A b e s z á­mitást kizáró vagy enyhitő okok* ; az osztrák javaslat megfelelő fejezetének czime : » Grundé, welche die Strafe aus­schliessen, mildern oder aufhebem. A két szövegben elvi különbség jelentkezik. Sze­rintünk helyesebb az utóbbi. Fél beszámí­tás nem létezik; lehet a büntetést kiszabni egész mértékben vagy kisebb mértékre szo­rítani, de ez nem érinti a beszámítás tel­jességét. ') A magyar javaslat 76. §-a az öntudat­lan állapotban és az elmebetegségben el­követett cselekményekről szól. Nézetünk szerint a második categoriára nézve hasz­nált kifejezés nem igen szerencsés. >Ha elmetehetsége meg volt zavarva«, ez nem foglal magában egyenes utalást az elme betegségére, s aligha lesz minden eset­ben megkülönböztethető az öntudatlan álla­potban való léteitől. Nem kívánjuk ugyan, hogy egyenesen az >elmebetegség* vétes­sék fel a törvény szövegébe, mivel ez a kül­földi törvények alapján szerzett tapasztala­tok szerint a kelleténél szűkebbre vonná a szabvány határait, de czélszerü volna be­venni azon fogalmat, melyet a német bün­tető törvénykönyv több nagy tekintélyű orvosi testület véleménye alapján igy fejez ki: »krankhafte Störung der Geistes­thatigkeit*, az osztrák javaslat pedig: jkrankhafte Hemmung oder Störung der Geistesthatigkeit <. Nem különben figyelemre méltó a ma­gyar javaslatban a szükség állapotának nagyon szűk korlátok közé szorítása. A 80. §. a »végszükség«-et egyedül az élet meg­mentésénél állapítja meg; már pedig elő­fordulhatnak esetek, melyekben az ember­nek nem ugyan élete, de egyéb javai jön­nek kiegyenlithetlen coliisióba másnak javaival, igy pl. az egyiknek testi épsége a másiknak testi épségével vagy vagyonával. Ily esetekben a mai tudomány felfogása szerint a kisebb jogok engedni tartoznak a nagyobbaknak. A 77. §-ban is a fenyegetés által előidézett szűkség állapota kiterjesz­tetik nemcsak az élet, hanem a testi épség megmentésére; ha tehát a jogellenes fe­nyegetés ellenében megvédetik a testi ép­ség, nincs ok. miért ne védessék meg a közvetlen veszély esetében, mely a 80. §-ban jelentkezik. E két tényező közt a szükség állapota tekintetében nincs különb­ség; itt is, ott is kényszerhelyzetbe jön a cselekvő és e miatt másnak jogát megsérti. Némely törvénykönyvek, mint a franczia és a belga, annyira mennek, hogy nem is választják el egymástól, hanem mindkettőt az ellenállhatlan erőszak szabványa alá he­J) Utalt ugyanerre Dr. Csukássy Károly a bu­dapesti ügyvédi egylet által a javaslat felett tartott en­quéteben. L. a budapesti ügyvéd-egyleti évkörjyve 1874. -46. lap. lyezik (force a laquelle il n' a put resister). Nem fogadhatnék ugyan el ezen kissé eről­tetett összevonást, de indokoltnak és szüksé­gesnek tartjuk, hogy a büntetésnek a fenye­getés és a közvetlen veszély által okozott ki­zárása egyenlő kiterjedést nyerjen és a testi épség is a szükség állapotának oltalma alá helyeztessék. Az osztrák javaslatnak megfelelő §-ai igy hangzanak: 57. §. Eine Handlung ist nicht strafbar, wenn der Thater zu derselben durch unwidersteh­licbe Gevalt oder durch Drobungen genöthigt wor­den ist, welche mit einer gegenwartigen, auf andere Weise nicht abwendbaren Gefahr einer unver­hiiltnissmiissigen und rechtswidrigen Beschiidi­gung an Leib, Freibeit oder Vermögen für ibn selbst oder für Andere verbunden waren. 58. §. Auf Handlungen, welche Jemand in einem auf andere Weise nicht zu beseitigenden Nothstande begangen hat, um eine augenblicklich bevorstehende unverhaltnissmüssige Beschüdigung an Leib, Freibeit oder Vermögen von sich oder Anderen abzuwenden, findet das Strafgesetz keine Anwendung, wenn er den Nothstand nicht selbst durch eine strafbare Handlung verursaebt hat. Látható, hogy a szükség állapota te­kintetében az osztrák javaslat még mesz­szebb megy, mint a német törvény, a meny­nyiben az életen és a testi épségen kivül a szabadságot és a vagyont is belevonja, s igy magáévá teszi azon előrehaladott állás­pontot, melyet ezen kérdésben a doctrina elfoglal. Kiemelendőnek tartjuk másrészt az osztrák szövegezésből azt, hogy nem egy­szerűen veszélyeztetésről és kárositásról szól, mint a többi codexek, hanem arány­talan kárositásról; vagyis a szükség álla­potát csak akkor látja fenforogni, ha a károsítás, mely a szükségben levőt fenye­geti, aránytalanul nagyobb, mint a jogtalan­ság, melynek elkövetésére a szükségben levő utalva van. Kívánatos, hogy a magyar javaslatban is a szükség állapota az élet és a testi épség megmentésére ne csak egy­szerűen kiterjesztessék, mivel ennek ily­képeni kijelentése által támpont adatnék arra, hogy valaki saját testi épségének meg­mentése végett joggal vélné feláldozhatni másnak életét, vagy pl. saját kis ujjának megmentése végett másnak egész kezét vagy lábát; ezen anomália kikerülése czél­jából kimondandó volna a törvényben, hogy a bekövetkezett sértésnek tetemesen aláren­deltebbnek kell lennie, mint a mekkora az annak okául szolgált veszély. Megjegyzendő végül, hogy ezen kife­jezés: »vég szükség* csakis azon esetben tartható fen, ha körzete az élet megmenté­sére szorittatik; mihelyt ki van terjesztve a testi épségre, megszűnik végszükség lenni és lesz egyszerűen »szükség állapota*, — a mint a fogalmat a 43-iki javaslat is ki­fejezi. A magyar javaslat 84 §-ára megjegy­zésünk az, hogy a 16. életév nagyon is ala­csony határvonal arra nézve, hogy valaki rendszerint birjon elég belátással a bünős cselekmény bűnösségének felismerésére. Ha a 16. év megtartatik, a biró sok esetben fel fogja tételezni a beszámithatóságot ott is, a hol annak a concret esetben nem volna szabad megtörténnie. Németországban és Ausztriában sokkal fejlettebb fokon áll a civilisátio mint nálunk, és mégis nem 16, | 18. év van e tekintetben megállapítva. I Maga a magyar javaslat idevonatkozó in­dokolása is inkább a 18, mint a 16 év mel­lett szól. A korbeli határvonal ilyszerü emelése folytán a 85. §-ban foglalt és a 16. évben megállapított maximumhoz képest erősen reducált büntetési tételek megfelelően eme­lendők volnának. Ezzel bezárjuk az általános résznek — elismerjük, nagyon aphoristikus és hézagos — párhuzamait. A codex e sorok megjelenésének nap­ján tanácskozás alá vétetik a képviselőház­ban. Kívánjuk, hogy sikeres legyen a tár­gyalás. Mi azt hittük ugyan, hogy a ja­vaslat nincs eléggé gondosan kidolgozva a plénum számára; de ha a még szükséges módositások és csiszolások magában a ház­ban keresztülvihetők, nekünk ez ellen semmi kifogásunk. Czélunk csak az, hogy ha lesz büntető-törvénykönyvünk, az az or­szágnak becsületére váljék. Dr. Fayer László. Az angol birák legújabb határozata a kiadatás körül. (z.) E nyár folyamában általános feltűnést okozott az angol kormány azou elhatározása, hogy Tourville Henrik angol állampolgárt, a ki neje meggyilkoltatásával Tyrolban vádoltatott, az osz­trák bíróságoknak kiadassék. Ezen eljárás nagyou is elütvén azon a continentális büntető-törvény­könyvekben foglalt alapelvtől, mely szerint egyik állam sem adja ki saját alattvalóját más állam büntető-hatóságának, a figyelmet nagyon felköl­tötte az Angliában a kiadatás körül uralkodó tör­vényes határozatok iránt. Tourville bünperének egyes részletei és elítéltetése a uapi sajtóból eléggé részletesen ismeretesek, ugy hogy azok ujabbi fel­• sorolását feleslegesnek tartjuk. Következményei azonban különösen Angliában több irányban nagy horderejűek voltak. Az angol büntetőjog szorosan a territoriális elven alapulván, a kormány leginkább abból merí­tette elhatározásának indokait, hogy miután angol jury elébe nem lehet egy külföldön elkövetett cse-r lekményre vonatkozó összes bizonyítékokat bozn és ezek alapján verdictet mondani, Tourville, ki nem adatása esetében, a legalávalóbb haszonlesés­ből elkövetett bűntett gyümölcseit az angol törvé­nyek védelme alatt háborítatlanul élvezné. A köz­vélemény és a sajtó a kormány eljárását helyesel­vén, ez tiltó törvény hiányában az osztrák kor­mány megkeresésére a kiadatást elrendelte. A jo­gászok részéről ezen eset alkalmából a britt alatt­valók kiadatásának kérdése élénk eszmecsere tár­gyává tétetett, ugy hogy a kormány hasonló meg­keresésekre általános és az ujabbi jogfejlődéssel összbangzó alapelv megállapítása végett a királynő rendeletéből egy bizottságot küldött ki a kiadatási törvények ujabbi megvizsgálására (to inquire about the working of the law of Extradition). Ezen bi­zottság még nem fejezte be működését, már is ujolag egy külföldi ország kormánya, felbátorítva alkalmasint az osztrák kormány sikerén, egy angol alattvaló kiadatását kérte. Ez pedig nem volt más, mint azon ország melynek regényes bérczei közt és tavainál minden év tavaszán és nyarán át a britt alattvalók roppant nagy tömege mulat vagy unatkozik. A schweizi köztársaság kor­mánya megkereste az angol kormányt Wilson. britt alattvaló kiadatása végett, a ki Schweiz te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom