Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 47. szám - Az angol birák legújabb határozata a kiadatás körül

— 386 — némely §-aiban részint teljesen hiányzanak részint határozatlanok, s az általános rész szintén nem tartja kellőleg szem előtt a kettős osztályozást. Nézetünk szerint szükséges volna, különösen az általános részben, mindenütt, a hol nem az eset, hanem a törvény minősitése értetik, a »bűntett« és >vétsége szavak helyett >a jelen törvény által bűntettnek (vétségnek) minősített cselekmény* kifejezést használni. A VII. fejezetnek cz ime: »A b e s z ámitást kizáró vagy enyhitő okok* ; az osztrák javaslat megfelelő fejezetének czime : » Grundé, welche die Strafe ausschliessen, mildern oder aufhebem. A két szövegben elvi különbség jelentkezik. Szerintünk helyesebb az utóbbi. Fél beszámítás nem létezik; lehet a büntetést kiszabni egész mértékben vagy kisebb mértékre szorítani, de ez nem érinti a beszámítás teljességét. ') A magyar javaslat 76. §-a az öntudatlan állapotban és az elmebetegségben elkövetett cselekményekről szól. Nézetünk szerint a második categoriára nézve használt kifejezés nem igen szerencsés. >Ha elmetehetsége meg volt zavarva«, ez nem foglal magában egyenes utalást az elme betegségére, s aligha lesz minden esetben megkülönböztethető az öntudatlan állapotban való léteitől. Nem kívánjuk ugyan, hogy egyenesen az >elmebetegség* vétessék fel a törvény szövegébe, mivel ez a külföldi törvények alapján szerzett tapasztalatok szerint a kelleténél szűkebbre vonná a szabvány határait, de czélszerü volna bevenni azon fogalmat, melyet a német büntető törvénykönyv több nagy tekintélyű orvosi testület véleménye alapján igy fejez ki: »krankhafte Störung der Geistesthatigkeit*, az osztrák javaslat pedig: jkrankhafte Hemmung oder Störung der Geistesthatigkeit <. Nem különben figyelemre méltó a magyar javaslatban a szükség állapotának nagyon szűk korlátok közé szorítása. A 80. §. a »végszükség«-et egyedül az élet megmentésénél állapítja meg; már pedig előfordulhatnak esetek, melyekben az embernek nem ugyan élete, de egyéb javai jönnek kiegyenlithetlen coliisióba másnak javaival, igy pl. az egyiknek testi épsége a másiknak testi épségével vagy vagyonával. Ily esetekben a mai tudomány felfogása szerint a kisebb jogok engedni tartoznak a nagyobbaknak. A 77. §-ban is a fenyegetés által előidézett szűkség állapota kiterjesztetik nemcsak az élet, hanem a testi épség megmentésére; ha tehát a jogellenes fenyegetés ellenében megvédetik a testi épség, nincs ok. miért ne védessék meg a közvetlen veszély esetében, mely a 80. §-ban jelentkezik. E két tényező közt a szükség állapota tekintetében nincs különbség; itt is, ott is kényszerhelyzetbe jön a cselekvő és e miatt másnak jogát megsérti. Némely törvénykönyvek, mint a franczia és a belga, annyira mennek, hogy nem is választják el egymástól, hanem mindkettőt az ellenállhatlan erőszak szabványa alá heJ) Utalt ugyanerre Dr. Csukássy Károly a budapesti ügyvédi egylet által a javaslat felett tartott enquéteben. L. a budapesti ügyvéd-egyleti évkörjyve 1874. -46. lap. lyezik (force a laquelle il n' a put resister). Nem fogadhatnék ugyan el ezen kissé erőltetett összevonást, de indokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy a büntetésnek a fenyegetés és a közvetlen veszély által okozott kizárása egyenlő kiterjedést nyerjen és a testi épség is a szükség állapotának oltalma alá helyeztessék. Az osztrák javaslatnak megfelelő §-ai igy hangzanak: 57. §. Eine Handlung ist nicht strafbar, wenn der Thater zu derselben durch unwiderstehlicbe Gevalt oder durch Drobungen genöthigt worden ist, welche mit einer gegenwartigen, auf andere Weise nicht abwendbaren Gefahr einer unverhiiltnissmiissigen und rechtswidrigen Beschiidigung an Leib, Freibeit oder Vermögen für ibn selbst oder für Andere verbunden waren. 58. §. Auf Handlungen, welche Jemand in einem auf andere Weise nicht zu beseitigenden Nothstande begangen hat, um eine augenblicklich bevorstehende unverhaltnissmüssige Beschüdigung an Leib, Freibeit oder Vermögen von sich oder Anderen abzuwenden, findet das Strafgesetz keine Anwendung, wenn er den Nothstand nicht selbst durch eine strafbare Handlung verursaebt hat. Látható, hogy a szükség állapota tekintetében az osztrák javaslat még meszszebb megy, mint a német törvény, a menynyiben az életen és a testi épségen kivül a szabadságot és a vagyont is belevonja, s igy magáévá teszi azon előrehaladott álláspontot, melyet ezen kérdésben a doctrina elfoglal. Kiemelendőnek tartjuk másrészt az osztrák szövegezésből azt, hogy nem egyszerűen veszélyeztetésről és kárositásról szól, mint a többi codexek, hanem aránytalan kárositásról; vagyis a szükség állapotát csak akkor látja fenforogni, ha a károsítás, mely a szükségben levőt fenyegeti, aránytalanul nagyobb, mint a jogtalanság, melynek elkövetésére a szükségben levő utalva van. Kívánatos, hogy a magyar javaslatban is a szükség állapota az élet és a testi épség megmentésére ne csak egyszerűen kiterjesztessék, mivel ennek ilyképeni kijelentése által támpont adatnék arra, hogy valaki saját testi épségének megmentése végett joggal vélné feláldozhatni másnak életét, vagy pl. saját kis ujjának megmentése végett másnak egész kezét vagy lábát; ezen anomália kikerülése czéljából kimondandó volna a törvényben, hogy a bekövetkezett sértésnek tetemesen alárendeltebbnek kell lennie, mint a mekkora az annak okául szolgált veszély. Megjegyzendő végül, hogy ezen kifejezés: »vég szükség* csakis azon esetben tartható fen, ha körzete az élet megmentésére szorittatik; mihelyt ki van terjesztve a testi épségre, megszűnik végszükség lenni és lesz egyszerűen »szükség állapota*, — a mint a fogalmat a 43-iki javaslat is kifejezi. A magyar javaslat 84 §-ára megjegyzésünk az, hogy a 16. életév nagyon is alacsony határvonal arra nézve, hogy valaki rendszerint birjon elég belátással a bünős cselekmény bűnösségének felismerésére. Ha a 16. év megtartatik, a biró sok esetben fel fogja tételezni a beszámithatóságot ott is, a hol annak a concret esetben nem volna szabad megtörténnie. Németországban és Ausztriában sokkal fejlettebb fokon áll a civilisátio mint nálunk, és mégis nem 16, | 18. év van e tekintetben megállapítva. I Maga a magyar javaslat idevonatkozó indokolása is inkább a 18, mint a 16 év mellett szól. A korbeli határvonal ilyszerü emelése folytán a 85. §-ban foglalt és a 16. évben megállapított maximumhoz képest erősen reducált büntetési tételek megfelelően emelendők volnának. Ezzel bezárjuk az általános résznek — elismerjük, nagyon aphoristikus és hézagos — párhuzamait. A codex e sorok megjelenésének napján tanácskozás alá vétetik a képviselőházban. Kívánjuk, hogy sikeres legyen a tárgyalás. Mi azt hittük ugyan, hogy a javaslat nincs eléggé gondosan kidolgozva a plénum számára; de ha a még szükséges módositások és csiszolások magában a házban keresztülvihetők, nekünk ez ellen semmi kifogásunk. Czélunk csak az, hogy ha lesz büntető-törvénykönyvünk, az az országnak becsületére váljék. Dr. Fayer László. Az angol birák legújabb határozata a kiadatás körül. (z.) E nyár folyamában általános feltűnést okozott az angol kormány azou elhatározása, hogy Tourville Henrik angol állampolgárt, a ki neje meggyilkoltatásával Tyrolban vádoltatott, az osztrák bíróságoknak kiadassék. Ezen eljárás nagyou is elütvén azon a continentális büntető-törvénykönyvekben foglalt alapelvtől, mely szerint egyik állam sem adja ki saját alattvalóját más állam büntető-hatóságának, a figyelmet nagyon felköltötte az Angliában a kiadatás körül uralkodó törvényes határozatok iránt. Tourville bünperének egyes részletei és elítéltetése a uapi sajtóból eléggé részletesen ismeretesek, ugy hogy azok ujabbi fel• sorolását feleslegesnek tartjuk. Következményei azonban különösen Angliában több irányban nagy horderejűek voltak. Az angol büntetőjog szorosan a territoriális elven alapulván, a kormány leginkább abból merítette elhatározásának indokait, hogy miután angol jury elébe nem lehet egy külföldön elkövetett cse-r lekményre vonatkozó összes bizonyítékokat bozn és ezek alapján verdictet mondani, Tourville, ki nem adatása esetében, a legalávalóbb haszonlesésből elkövetett bűntett gyümölcseit az angol törvények védelme alatt háborítatlanul élvezné. A közvélemény és a sajtó a kormány eljárását helyeselvén, ez tiltó törvény hiányában az osztrák kormány megkeresésére a kiadatást elrendelte. A jogászok részéről ezen eset alkalmából a britt alattvalók kiadatásának kérdése élénk eszmecsere tárgyává tétetett, ugy hogy a kormány hasonló megkeresésekre általános és az ujabbi jogfejlődéssel összbangzó alapelv megállapítása végett a királynő rendeletéből egy bizottságot küldött ki a kiadatási törvények ujabbi megvizsgálására (to inquire about the working of the law of Extradition). Ezen bizottság még nem fejezte be működését, már is ujolag egy külföldi ország kormánya, felbátorítva alkalmasint az osztrák kormány sikerén, egy angol alattvaló kiadatását kérte. Ez pedig nem volt más, mint azon ország melynek regényes bérczei közt és tavainál minden év tavaszán és nyarán át a britt alattvalók roppant nagy tömege mulat vagy unatkozik. A schweizi köztársaság kormánya megkereste az angol kormányt Wilson. britt alattvaló kiadatása végett, a ki Schweiz te-