Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 45. szám - Közigazgatási biráskodás. [21. r.] - A kelet büntető-joga. [2. r.]

— 366 — rendelet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyvbe >a netalán észrevett szabálytalanságok beirandók* A bírónak gondolkodóba kell esnie, hogy ezen szabálytalanságok feljegyzésénél érintse-e a végrendelkezőnek arra való képességét, a végrendelet külkellékeit, melyek szintén szabálytalanságok, de a hirdetési eljárásnál mellőzendők volnának, s csupán a végrendelet szövegébeni törlés, igazitás vagy beszúrás észlelése sazon körülmények jegyzendők fel, melyek az 1868: LIV. t.-cz. 566. §-ában helyesen megjelölvék. Úgyszintén a biró lelkismeretére nagy terhet ró a 116., 120. s több §-ban egyszerűen odavetett»megfelelő biztositás.« Jó lenne azt megfelelően kifejezni, hogy a biztositás vagy az örökségi vagyon saját értéke vagy pénzértékből álljon-e? Jelen czikknek szíík keretében még csak a 118. §-ra tétetik megjegyzés, mely által a perlekedésre tág kapu nyittatik, midőn az örökséget bíróságon kivül birtokba vevő örökös ellen a rendes örökösödési kereset, a 115. §-ban szabályozott egyeztetési eljárás mellőzésével közvetlenül megengedtetik. A hatályban levő törvények szerint ez egyesség — ha erre kilátás mutatkozik — ismételve megkisérlendő, s régibb törvényeink is az osztályos rokonok közti gyülölkedések elhárítását kifejezetten követelik; nincs okunk eltérni ezen nemes iránytól. Ezen részletekre vonatkozó megjegyzésektől eltekintve a törvényjavaslatban szabályozott eljárás is a helyes irányelveknek megfelel; a hagyatéki bírónak az örökösödési bizonyítványok kiadása ugyan elég gondot fog adni és minden egyes ügy beható tanulmányozását igényli: de általában a hagyatéki vagyon rendezésében gyors, az ingatlanságok iránti rendelkezésekben a viszonyoknak megfelelő, s az osztály iránti intézkedéseknek is felkaroláTÁRCZA. A kelet Mntető-joga. Dr. Schick Sándortól. (Folytatás.) Az indek társadalmi szervezete látszólag puszta valószinütlenségek, büntetö-joguk első pillantásra pjíszta ellenmondások lánczolata A legtisztább erkölcsi érzület cynikus ledérséggel, a legmslégebb emberszeretet az emberi méltóság legdurvább megsértésével, jámbor érzelgős hajmeresztő kegyetlenséggel jár karöltve. Ugyanazon törvényhozó, ki azt rendeli, hogy beteg állatok számára nyilvános kórodák építtessenek,1) a £udra életét egy féregénél nem becsüli nagyobbra, s midőn a házasságtörő férfiút izzó vaságyon megsütni, a nőt kutyáktól szétszaggattatni rendeli,2)az ugyanazon bűntettben hasonló körülmények között bűnössé vált Brahmanust csakis pénzbüntetésre kárhoztatja3) ; viszont pedig lopásban bűnös Brahmanust aránytalanul súlyosabban fényit, mint más várnabelit, Brahmanus tolvajt élethossziglani börtönre kárhoztatván; az egyedüli eset, melyre élethossziglani börtönbüntetést szab az ind büntető-jog. Holott a felségsértés bűntettére pénzbírság ') T h. K r u s e : id. m. 34. 1. •) Manu: 104: 100. s 106 : 110. L » Code d. L. d. G. XXI. f. III. sz. 271—276. 1. 3) M a n u : ibid. s Code d. L. d, G. ibid. sával eredményteljes tevékenységre enged következtetést. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. t.-cz. már a jövő év kezdetével alkalmazást nyer, sezen összefüggésben levő törvényjavaslat nélkül a gyakorlatban sok zavar és viszásság fog lábra kapni, mert például a hatályba lépő törvény rendelkezéseiben csak általában említ bíróságot: melyik legyen ezen bíróság, járásbíróság vagy törvényszék-e? erről sem a közigazgatási hatóságok sem a kir. bíróságok nem tájékozhatják magukat. Azért igen óhajtandó, hogy az eddigi kísérletek közül helyes irányelveivel és czélszerü rendelkezéseivel feltűnt törvényjavaslat szükséges átrostálás után mielőbb törvényerőre emelkedjék. Galamb István, kir. járásbiró. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. X. A közigazgatási bíráskodás kérdése Magyarországban. (Folytatás). A mi az administrativ hatóságok eljárását a hatáskörükbe eső ügyek tárgyalásánál illeti, erre vonatkozólag miniszteri rendeletek szabtak cinosurát. *) Egységes elj ár ási u t asitás nál unk nem létezik, hanem túlzás nélkül állithatjuk, hogy majdnem minden igazgatási ágban más eljárás divatozik, pl. az iparrend,2) a szabadalmi törvény,5) az árubélyeg és mustra oltalomra,4) aházalási ') L. : »Hivatalos utasítás a tisztán politikai s a vegyes járási és szolgabírói hivatalok számára.« — Kormánylap 1855. I. 57. sz. 133. 1., ^birodalmi törvénylap« 1853. 9. s 10. sz. 2) L. 1859. évi deczember 20-án kiadott iparrend. *) L. 1852 aug. 15-én kelt cs. nyiltparancscsal közzétett szabadalmi törvény, melyet az 1867 : XVI. t.-czikkben foglalt vám- és kereskedelmi szövetségnek 16. czikke hatályában továbbra is föntartott. *) Az árubélyeg- és mustra-oltalomra nézve van 1858. deez. 7. kelt két rendbeli császári nyiltparancs. van szabva:') addig annak, ki Brahmanust bárcsak szóval is megsérti, izzó tőr szurassék szájába,2) ki Erahmanust csak fűszállal is veri, vagy attól csak egy virágot lop, kezét veszti s a pokol örvényébe esik ;3) a Qudranak, ki Brahmanus szőnyegére leül, forró vas szurassék anusába s megbélyegzett homlokkal száműzessék az országból ;4) a ki első várnabelire vizel, annak penise levágassék; ki szelét nekiereszti, annak anusa kimetszessék, ki szakállának egy haját is kitépni merészli, két keze levágassék5) stb.: holott a Brahmanus még a legirtózatosabb bűntett miatt sem lakol halálbüntetéssel s rendes büntetése csak pénzbüntetés, esetleg szégyenitő minősítésekkel súlyosbítva. Még sajátságosabb, hogy soha nem emeltetett hang az alsóbb várnákból ezen kegyetlen, emberjogokat eltipró intézkedések, a várnakülönbségen alapuló ezen hajmeresztő törvénysanctiók ellen : gyakran ültek Qudrak ind fejedelemszéken; a régikor hires dynastiái, a Nandá-k s Mauryá-k a legalsóbb néposztályból származtak s még sem volt eset arra, hogy valaha saját várnájuk emelésére, a fenálló és osztályuk társadalmi állását s méltóságát ') Yaynavalkya : »The punishment of kin, who performs acts hostile tothe king, shall be — 800 panas«. ') C o d e d. L. d. Gentoux: XVI. f. 233. 1. s Dr. M. Busch: TJrgeschichte des Orients. Leipzig 1870 ; III. k. 240. 1. 3) Manu: 4: 169. s Code d. L. d. Gentoux: XVII. f. III. sz. 255. 1. «) Code d. L. d. G e n t o u x : XVI. f. 235. 1. s) Code d. L. d. Gentoux: ibid. 235. 1. ügyre,') a lakosság élet- és vagyonbiztonsága fölötti őrködésre vonatkozó eljárások, a közegészségi rendészetre vonatkozó intézkedések2) stb. mindegyike lényegesen különbözik egymástól. Hogy a közigazgatási törvényszék felállításának szükségességét3) demonstráljuk, feltüntetünk a közigazgatás nagy teréből egy-két ágat, hogy láthassuk hová fordulhatunk jogsértések esetében; létezik-e nálunk a jogállam kívánalmainak megfelelő jogi oltalom mindennemű az administratio részéről való jogsértések ellen, és mily jogtalanságokra vezethet, ha ma egy állam, mely a jogállamok között akar helyet foglalni, a nyilvánjogok oltalmára szolgáló részrehajlatlan birói orgánumot nélkülöz. Az államhivatalnok pl. állásának fontesságánál fogva igényt tarthatna arra, hogy állami hivatalok betöltésénél igazságtalanságok és jogtalan actusok elő ne forduljanak, és hogy ilyenek előfordultával fórum létezzék, mely előtt jogos igényeit érvényesítheti. Itt azonban mindenek előtt szükséges pracis szolgálati pragmatica és nyugdijtörvény; mert mig ezek nem léteznek, addig a hivatalnoki kar viszonylagos jogtalanságnak leend kitéve.4) Az állam elleni nyugdijkereseteket5) a rendes bíróságok ') A házaláai ügyet egy 1852. évi september 4-én kelt cs. nyiltparancs szabályozza. — Keresk. m. r. — R. T. 1870. 290. 1. L. Kedvessy: id. m. 336. 1. 8) Azért kell a jogi controlet létesíteni, mert az igazgatás szervezete megkívánja, nem pedig mert másutt jónak bizonyult. Szükségünk van közigatási bíráskodásra ; érezzük azon fonákságot, hogy a legfontosb törvények magyarázata a departement-cheftől függ ; a pártok s nemzetiségek közötti elkeseredettség ennek hiánya miatt fokozódik. — L. 15. 1. *) Hasonló értelemben nyilatkozik Hye: »Sammlung der reichsgerichtlichen Erkenntnisse«, bevezetés XXXI. lap, lit. d) és K o 11 e r : i. m.: Bedenken stb. 18. 1. 5) L. 1876. évi június 9-én 7467. sz. a. hozott semmitőszéki határozat. »Közig. Döntvénytár* I. foly. (1877.) 7. lap : »A volt államhivatalnok által az államszolgálatban töltött évekre nézve ennek, közigazgatásilag már elutasított, nyugdíjigényeknek megállapítása birói útra nem tartozi k«. minden irányban elnyomó törvényeken változtatni iparkodtak volna. De van valami, mi ennél még sajátságosabb. A papok mindenütt törekedtek hierarchikus tagosulás s hatalmi szervezés után, a perzsák magiusai épugy mint a héberek levitái, a gallusok druidái ugy mint a keresztény clerus, sőt még az Afrika nyugati partján otthonos szerecsen törzsek fetischférfiai is. Nem ugy a Brahmanusok Indiában. Habár nincs ország, melyben hit, erkölcs s jog oly nagyszerű, egységes rendszerré összeforrt volna, mint az ind pantheisticus világnézletben; habár sehol nem hordja a társadalom a theokratikus felfogás jellegét oly szembetűnően, mint Indiában: mindamellett a papok Indiában soha nem gyakoroltak politikai hatalmat. A Brahmanusok, kiknek tekintélye határtalan vala, soha még meg sem kísérlettéi, hogy erkölcsi hatalmukat politikai hatalom elnyerésére felhasználják, hogy ethikai hatalomkörükön túltörve, az államügyek vezetésére befolyjanak. A Brahmanusok egymás között mindnyájan egyenlők rangra nézve, tekintély tekintetében egymással csak erény s tudomány fegyvereivel vetélkedve, ők irták a törvényeket, magyarázták s foganatosították azokat — de soha nem lépett fel Brahmanus, hogy ezen valóban ugy nevezhető »civitas dei«-t politikai értelemben olyannak magyarázza ; évezredek alatt nem találkozott köztük egy doctor angelicus sem; a Brahmanus soha nem politisált, bármennyiszer is olvassuk annak merő ellenkezőjét történészeink e tekintetben nyilváa kellő tárgyismeret nélkül irt munkáiban.