Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 44. szám - A kelet büntető-joga. [1. r.] - Közigazgatási bíráskodás. [20. r.]
— 362 — főbb vonalban leendő ellenőrzése czéljából állami számvevőszék van fölállítva.') Feladata az ország egész igazgatásának comptabilitását alaki tekintetben, számtanilag és anyagilag pontosan s gondosan megvizsgálni.2)5)4) Mivelhogy ezen tribunalok vitás közigazgatási ügyekben befolyást gyakorolnak az igazgatásra, mint külön instancziák jelentkeznek közigazgatási vitás ügyek számára : eljárásuk a jogi controlle szükséges biztositékait birja. Azonkívül léteznek még a >contentieux* számára külön forumok, melyek a vitás közigazgatási ügyek részrehajlatlan eldönthetésére megkívánt kellékekkel bírnak ugyan, eltekintve könnyen pótolható szervezeti hibáktól — azonban mind ez előnyök paralysáltatnak azon (kétségtelenül) cardinalis hiba által, hogy ez ügyek feletti döntés utolsó fokban a pártminisztert illeti. így pl. a mi az adókivető- és felszólamlási bizottságokat illeti, ezen bizottságok alakulata sem kielégítő. Az adókivető bizottságok népszerű összetétele magában véve még nem nyújt elegendő biztosítékot az adótörvények sértése ellen, mert a bizottságok döntései és intézkedései minden esetre téves és törvényellenes felfogáson is alapulhatnak, a bizottság meggyőződéséből eredő szakértői verdict, a számszerinti megállapítás, minden esetre további controlle-t szükségtelenné tesz; azonban a bizottság az adótörvény rendelkezése ellen is eljárhat, és akkor áll elő a közigazgatási törvényszék szükségessége. Az adóbizottságoknál is mindkét fokban látjuk, hogy a kormány nevezi ki a bizottsági tagok három ötöd részét. Ezen bizottságok sokban hasonlitanak a juryhez; mint ennek tagjai szintén ünnepélyes fogadást tesznek működésük megkezdése előtt. A részrehajlatlanságra nézve ezen fogadás-tétel szolgál biztosítékul; ha ez elegendő, akkor nem szükséges, hogy az ezen bizottságokban kormányi meghívás folytán helyet foglaló tagok, mintegy még különös praeventiv-rendszabályként többségben legyenek. —Vagy elegendő garantiát képes az eskü nyújtani, akkor ne féljünk az alulról jövő elemek majoritásától, vagy nem, akkor a következetesség kedveért ne is engedjünk határozatokat hozni, *) L. 1870 : XVin. t.-cz. 3) Az uj bankszabályzat szintén létesít egy fórum contentiosumot. — L. »PesterLloyd< 1876. november 22. számát: »Das neue Bankstatut« 65 §. >Ist zwischen der Staatsverwaltung und der betreffenden Regierung eme Einigung nicht zu erzielen, so entscheidet inappellabel ein Schiedsgericbt, bestehend aus je drei Mitgliedern der obersten Gerichtshöfe von Wien und Pest*. 4) L. »Ueber denRechnungshof mit besonderer Rücksicht auf das deutsche Reich*. — »Zeitschrift für die gesammte Staatswissensch a f t« (Tübingen) 1876. évf. III. füz. 479. s k. 1. s 1877. évf. I. f. 23. s k. 1. *) A magyar államszámszék végleges ujj ászervezése küszöbön áll. Ennek alapján jövőre a magyar államazámszék a miniszterelnökkel szemben teljesen független állást fog elfoglalni és jogában álland észleleteit, tanácsait stb. közvetlen a képviselőházzal közölni, mi eddig tudvalevőleg csak a miniszterelnök közvetítésével történt. A magyar államszámszék szervezését rövid idő múlva követni fogja az osztrák államazámszék szervezése is, a mi ugyan eddig csak egyszerű tervezet. Az osztrák államszámszék szervezésével az egész ellenőrzési rendszer változást fog szenvedni, a mennyiben az egyes szakosztályok, melyek jelenleg az illető minisztériumok hatásköre alatt állnak, jövőre a fő-számszék fenbatósága alá rendeltetnek. — L. »P e s t i N a p 1 ó« 1877. évf. 190. sz. reggeli kiadás. midőn a bizottságokban az elnökön kivül csak azon két, nem a kormánytól meghívott tag van jelen. Nem tekintve azt, hogy az oly bizottság határozata, melyben az alulról jövő elemek képezik a többséget, sokkal nagyobb erkölcsi hatással b i r a n d, a nélkül hogy a bizottság ilyetén alakulata mellett a kincstár érdeke veszélyeztetve csak legkevésbbé is lenne. Ha jellemes polgárok ünnepélyes fogadást tesznek, nem szükséges és nem opportun, hogy őket ennek daczára számra nézve már a priori felülmúlják, mert ez, őszintén mondva némileg analóg hallgatag bizalmatlansági szavazathoz. (Czélszerübb volna, ha egy az érdekeltek részéről szabadon választott testület mint békebiró működnék; ez külsőleg tekintve ugyanazon biztosítékot nyújtja mint az alkotmány szerűen függetlenül alkalmazott biró. Egy békebiróság ítélete ellen nem is forogna fen további vizsgálatnak szükségessége). A kivető bizottságok megfelelőbb szervezete mellett egy közigazgatási törvényszék létesítése szükséges, mely a miniszter helyett döntene utolsó fokban, különösen azon adók mérve felett, melyeket a községi közegek és másod fokban a közigazgatási bizottságok vetnek ki.J) Az adókivető és felszólamlási bizottságok2) tehát csak akként szervezendők — ha a választást náluk alkalmazni nem akarjuk, — hogy az azokban kormányi meghívás folytán helyet foglaló elemek minoritásban legyenek; akkor e bizottságok decernatumai, mint befolyásolhatatlan, független és minden tekintetben részrehajlatlan férfiaktól eredők, minden tekintetben kielégítők lesznek. Ez azonban csak a jogi állam alapzata, mely csupán megfelelő tetőzettel egyetemben képes egy egészet képezni, és ez épen az, mit nélkülözve követelünk: egy közigazgatási törvényszék*) életbeléptetését. Ha pl. a dohány-beváltó-bízottságokat és felügyelőségeket, a királyi illetékkiszabási hivatalokat,4) a földadó kataszteri bizottságokat stb. tekintjük, ennek valamint egyáltalában az igazgatás minden ágában előforduló ilynemű forumok végzései (pl. 1. 1870: X. t.-cz. 24. §.) szintén csak a szakminiszterhez felebbezhetők utolsó fokban. A szabály tehát az, hogy vitás közigazgatási ügyekben mindig a miniszter dönt: az ') L. 1876 : XV. t.-cz. (a közadók kezeléséről) 11. §. 2. alinea és 29. §. 2. alinea. 2) L. 1876 : XV. t.-cz. 19. és 30. §§-ok. 3) A közigazgatási bíráskodás nálunk létesítésének feltétlen szükségességét 1871-ben hangsúlyozta a »Pester L 1 o y d«, mely erre vonatkozólag igen helyesen jegyezte meg már hat évvel ezelőtt, közigazgatásunknak sokkal tőkéletlenebb stádiumában : » ... Was uns schon jetzt — um nur einen augenfálligen Mangel zu bezeichnen — als unumgánglich nothwendig erscheint, ist die Anstrebung einer V e r w a 11 u n g s-G e r i c h t s b a r k e i t. Wir acceptiren dieselbe indessen pro hic etnunc, weil, wie wir glauben, die Hofmung wohl berechtigt ist, dass die Regierung ihre ablehnende Stellung gegen diese Institution nur für den Uebergang von dem gegenwártigen Zustande zu einer tüchtigen Organisation eingenommen hat und dass ihre náchste Sorge nach der thatsáchlichen Neugestaltung der Municipien diesem Gegenstande g ewidmet sein werde. Freilich bedarf es hiezu eingehender Detailarbeiten, namentlich der Fixirung der Verwaltung durch Spezialgesetze, eine Feststellung der Kompetenzen und der Prozessformen, endlich der E r r i c htung besonderer Verwaltungsgerichtec - L. iPester L 1 o y d«, 1871. évf. 76. sz. II. vezérczikk. <) L. 1875 : XXV. t.-cz. 2. §-a. — L. 1877 : XX. t.-cz. 112. §. utolsó bekezd. (A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről). általunk előadottak csak kivételek az általános szabály alul.. Azon tény egyedül, hogy igazgatási hatóságaink saját ügyeikben mint felek döntenek, elégséges annak kimutatására, hogy mi közigazgatási jogügyekben jurisdictióval nem birunk, mert minden rendes judicatura elengedhetetlen feltétele az, hogy a biró az eldöntés alá kerülő ügyekben ne legyen elfogult. Igazgatásunk teendőiben nem tétetett soha különbség igazgatási ügyek és igazgatási jogügyek között. Administrativ hatóságaink nem a dmi ni str a ti v törvényszékek, döntésük nem nevezhető ítéletnek, mert a politikai hatóságok soi disant ítélete minden inkább mint »itélet«, az előttük való eljárás1) nem mondható administrativ pernek. (Folytatása következik.) Az épületi faizás képezi-e az erdélyi s azzal kapcsolva volt országrészekben megváltás tárgyát? vagyis annak végkielégítéséül a birtokossági erdőkből megfelelő erdötér kthasitását a volt úrbéresek igényelhetik-e ? Dr. Soos Kálmántól. Az épületi faizás, mint úrbéri szolgalom, a volt jobbágyok lak- és gazdasági épületeinek fedeléhez, ajtaiboz, ablakaihoz szükséges s a volt földesúr vagy megbízottja által lábon kijelölt élőfák adását tárgyazta. Az épületi faizástól különbözött a tűzi faizás vagyis a tüzelőfa haszonélvezete, mely rendszerint a korhadt és száraz ágaknak vagy a kidőlt és kiszáradt fáknak kijelölt napokon való összegyűjtése és elhordása által gyakoroltatott illetve gyakoroltatik a nem szabályozott erdőkben máig is, de száraz ágak és kiszáradt vagy dült fák hiányában a más czélra nem használható görbe élőfákra is kiterjed. Az úrbéri faizás haszonvételeért ha pénzfizetés nem járt is, de az bizonyos mennyiségű fa, levágása vagy elszállítása kötelezettségével viszonoztatott az úrbéresek által. Magyarországon az úrbéri szolgalmak és viszonszolgáltatásaik törvényhozásilag voltak szabályozva. Ennyit fejtegetéseink tárgyának alaposabb megérthetése végett előrebocsátani kívántunk. Az 1832/6: VI. t.-cz. 4. §-sa szerint kétségtelen, hegy a szűkebb értelmű Magyarország oly községeiben, hol az épületi faizás gyakorlatban volt, a földesúr a jobbágytelki vagy úrbéri zsellérház s istálló fedelére a szükséges fát, — a zsindelyt és deszkát azonban oda nem értve —ingyen adni tartozott; az idézett törvényczikk azt is meghatározta, hogy a földesúrnak egyedül a Hármas Könyv I. K. 40. czikkelyének rendelete esetében történő elbecsülés alkalmával állott szabadságában a jobbágyainak ingyen szolgáltatott épületi fák árát a becsár általános összegéből levonni. Továbbá az 1853. évi mártius 2-án kelt cs. nyilt parancs, vagyis a magyarországi úrbéri pátens 10-ik §-sában a volt jobbágyokat az egykori földesuraságok erdeiből illető haszonvételek megváltásáról intézkedvén, ottan az épületi faizásról a ') Mindenki érzi ösztönszerűleg, hogy a jelenlegi igazgatás hiányos, azonban öntudatosan a baj felismeréséhez nem jutottak, mert szem elől tévesztették, hogy egy alkotmányos törvény és jog szerinti igazgatásnál az sunum etomne« egy határozott eljárás. Ennek hiánya okozza a döntések gondatlanságát és laiitását, okozza az egyes rendeletek zavarát és az administrativ döntések egészben véve ingatag voltát. A szabályozandó administrativ eljárásra vonatkozó normák hiányának consequentiáit többször hangsúlyoztuk. Á felek egyedüli jogoltalmát csak az képezheti, ha az alsóbb hatóságok döntésüknél jurisdictionális módon és megállapított normák szerint járnak el. Csakis ez ment meg a hatóságok önkényétől.