Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 43. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [7. r.]

— 355 b) ha a per tárgya, illetőleg a ielzálogos hi- i telező követelése a zárlat elrendelése előtt teljesen biztosítva volt. A 231. §. intézkedései a zárlat ellen beadott kifogásokra, ugy a 236. §. a), b), c) és d) pontjának esetében a 232. §. a zárlat alá vett tárgy árverezésére és a 233. §. a zárlat tartamára nézve is megfelelően alkalmazandók. 243. §. Ha a 236. §. a), b) és d) pontjának eseteiben a zárlat elrendelésekor a zárlat alá vétetni rendelt tárgy iránt a per megindítva nem volt, vagy egyidejűleg meg nem indíttatik, a zárlatot rendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt azon fél, kinek kérelmére a zárlat elrendeltetett a pert megindítani köteles, ellenesetben az ellenfél kérelmére a zárlat feloldatik. A 206. §. e) pontja esetében ugyanezen 30 napi határidő alatt a zárlatot szenvedő ellen az illetékes bíró előtt a per, vagy a büntető bíróság előtt a bűnvádi, vagy az erre illetékes hatóság előtt a feuálló szabályok szerinti eljárás megindítandó, különben a zárlatot szenvedő fél kérelmére a zárlat feloldandó leszen. Egyébkint a zárlat feloldására nézve a 234. §. intézkedései, ugy a 206. §. a), b), c), d) és e) pontjai esetében a nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból folyó felelősségre nézve a 235. §. intézkedései megfelelően alkalmazandók. A 236. §. e) pontja esetében feloldandó a zárlat, ha a zárlatot kérőnek bekeblezett vagy előjegyzett követelése kitöröltetett, vagy a zárlat elrendelésekor folyamban volt perben alperest felmentő, jogerőre emelkedett birói határozat hozatott. 244. §. A zárlatot elrendelő bíróság a zárgondnokot a szükséghez képest, s esetleg a feleknek meghallgatása után, akár hivatalból akár a felek valamelyikének kérelmére a körülményeknek megfelelő kezelési utasítással látja el, melyet a zárgondnok követni tartozik. Ily kezelési utasítást a bíróság intézkedéséig a kiküldött is adhat ki. A zárgondnok jogai és kötelességei egyébiránt a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak. 245. §. A zárgondnok, ha kötelességeinek pontosan meg nem felel, vagy megbízhatósága iránt aggályok merülnek fel, bármelyik fél kérelmére állásától idöközileg a bíróság belátása szerint elmozdítható. Az elmozdítás iránti kérelmet a felek a zárlat tartama alatt bármikor ; az, a ki ellen a zárlat rendeltetett, a 242. §. szerint beadott kifogások során is előterjesztheti. Fontos okok miatt a zárgondnok állásától hivatalból is elmozdítható. Az elmozdítást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az elmozdítás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az ujonan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. A netaláni hiányt, ugy az el nem számolt jövedelmet valószínűen fedező összeg erejéig a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtás rendelendő. Ezen biztosítási végrehajtásra nézve a 225. §. intézkedései alkalmazandók. 246. §. Azon esetben, midőn jövedelmet hozó dolog vagy jog vétetett zárlat alá: köteles a zárgondnok a zárlat végeztével, és ha a zárlat egy évnél tovább tart, évenkint a zárlatot rendelő bírósághoz, a 236. §. f) pontjának eseteiben pedig a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz rendesen vezetett számadását bemutatni. Ha a zárgondnok évi számadását a határidő lejárta után hivatalból kitűzendő s meg nem hoszszabbitható zárhatáridő alatt be nem adná: állásától hivatalból elmozdítandó. 247. §. A zár alá vett tárgy vagy jövedelmeit képező ingóságok értékesítése iránt a zárgondnok a zárlatot rendelő illetőleg a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz javaslatát előterjeszteni köteles. Az értékesítés módozata, esetleg a természetben való megtartás iránt a bíróság a felek meghallgatása után belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesítés más módozatában meg nem egyeztek: az értékesítés birói árverés utján tör- ténik. Az e tárgyban hozott bírósági végzés és az árverési hirdetmény ellen felfolyamodásnak 'és előterjesztésnek helye nincsen. A zárgondnok a zár alá vett fő tárgy fentartására, vagy a kezelés folytatására a zár alá vett tárgyak közül azokat, a melyek a f entartásra vagy a kezelés folytatására szükségesek, továbbá a zár alá vett tárgyak jövedelmét képező ingóságokat, a jövedelmi tárgyakból befolyt összeget, és a készpénzben befolyt jövedelmet számadási kötelezettség mellett felhasználhatja. 248. §. A zárgondnok által beadott évi és végszámadásról a bíróság a feleket azzal értesiti, hogy azt a bíróságnál megtekinthetik, s észrevételeiket 15 nap alatt írásban beadhatják. Észrevételek beadása esetében a bíróság a felek és a zárgondnok meghallgatása után végzés által határoz. Ezen végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen; és az a zárgondnok ellen, a menynyiben marasztalását tartalmazza, azonnal végrehajtható. Az ezen elintézésbe meg nem nyugvó félnek vagy zárgondnoknak a törvény rendes utja fenmarad. 249. §. A zárlat költségeit, ide értve a zárgondnoki dijakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni, s a kiküldött a zárlat foganatosítását megfelelő előleg letételétől teheti függővé. Ha a zárlatot kérő a zárlat foganatosítása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a bíróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltatná, a zárlat hivatalból feloldandó. 250. §. Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél s minő részben köteles viselni, a 236. §. a), b) és d) pontjainak eseteiben, és a c) pont esetében is akkor, ha a zárlat igazolálására per indíttatik, a bíróság rendszerint a per során határoz. Ha a perben ily határozat nem hozatott, valamint az e) pont eseteiben a zárlati költségek viselésének kérdésében a perbeli Ítélet jogerőre emelkedése, illetőleg a megindított másnemű eljárás jogerejü eldöntése vagy esetleg a zárlat feloldása után a per bírósága, vagy ha per nem indíttatott, a zárlatot elrendelő bíróság a feleket sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás során meghallgatja, és végzés által határoz. Az e tárgyban hozott végzés ellen beadott panasznak halasztó hatálya van. 251. §. A zárlati költségek, a mennyiben zárgondnok-számadásnak van helye, a 248. §. szerint a számadás kérdésével egyidejűleg — egyébkint pedig a zárgondnok és a felek költségfelszámitása alapján, s szükség esetében a felek meghallgatása után a bíróság által, a 236. §. f) pontjának eseteiben a végrehajtás foganatosításával megbízott kiküldött által, végre a g) és h) pontok eseteiben az ingatlan vételárának felosztásával megbízott kiküldött által állapittatnak meg. A kiküldött eljárása esetében az f) pont esetében előterjesztésnek, a g) és h) pontok eseteiben a 195. és következő §§. szerint kifogásoknak, a bírósági végzés ellen pedig felfolyamodásnak van helye. A zárgondnoki dijak akkor is megállapítás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adattak. A zárgondnoki dijak megállapítása ellen felfolyamodást esetleg előterjesztést a zárgondnok is használhat. A zárlati költségek és zárgondnoki dijak megállapítását tárgyazó eljárás vagy végzés ellen beadott előterjesztésnek és felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 252. §. A zárgondnok a zárlatnak vagy a zárgondnoki állásnak megszűntével megállapított költségei és dijainak hátrány összegét azonnal követelheti ; ezen követelésének biztosítására a zárlat tárgyát képező ingóságokra, vagy a zár alá vett ingatlanok jövedelmére zálog- és megtartási joggal bír, s ezekből annyit, a mennyi követelésének fedezésére elégséges, kielégítésének megtörténtéig viszszatarthat. A zárgondnok ezen követeléseért a zárt szenvedett a zárlatkérő elleni viszkövetelési jogának épségben maradásával felelős akkor is, ha a zárlat tárgya iránt indított perben a kereset alul felmentetett, vagy a zárlat a 243. §. szerint feloldatott. V. Fejezet. Zárhatározatok. 253. §. Jelen törvény a váltóeljárás alá tartozó peres ügyekben is alkalmazandó a következő eltérésekkel: a) a kielégítési és biztosítási végrehajtási kérvény első példányához váltóperekben az eredeti váltó is melléklendő, s ha ez azon bíróság iratai közt léteznék, melynél a végrehajtás elrendelése kéretik: ezen körülmény a kérvényben megemlítendő ; b) ingóságokra vezetett végrehajtás esetében az előterjesztés és felfolyamodás 3 nap alatt adandó be. 254. §. Váltóperekben a 221. és 222. §§. esetein kívül biztosítási végrehajtásnak van helye: a) ha alperes a váltón levő aláírását beismeri, de oly kifogást hoz elő, mely miatt az ügyben végitélet nyomban nem hozathatik ; b) ha alperes a váltón levő aláírás valódiságát tagadja, de a neki az iránt ajánlott esküt, hogy az aláírás tudta vagy meggyőződése szerint hamis, vagy nem fogadja el, vagy annak letétele iránt épen nem vagy nem határozottan nyilatkozik; c) ha a biztosítást vagy fizetést rendelő sommás végzés ellen kellő időben kifogások adattak be; d) váltóbiróságok előtt kötött egyességek alapján, ha a kötelezettség teljesítésének ideje még be nem következett, és a biztosításhoz való jog az egyességben fertartatott. 255. §. Váltóperekben kielégítési végrehajtásnak akkor is van helye, ha a fizetést vagy biztosítást rendelő sommás végzés ellen a kitűzött időben kifogáosk nem adattak be; vagy a biztosítást rendelő ítélet jogerőre emelkedett, avagy ezen itétet ellen használt felebbezés a végrehajtásra halasztó hatálylyal nem bir. Váltóbiziositást rendelő határozat alapján mindazonáltal a végrehajtásból befolyó készpénz a váltóösszeg és járulékai erejéig letétbe helyezendő, s ott tartandó mindaddig, mig a fizetést rendelő határozat jogerőre nem emelkedett. Ezen esetben a végrehajtató a 108. §. szerinti azon joggal, hogy készpénzfizetés nélkül árverezhessen, nem élhet. 256. §. A váltótörvény 106. §. 1-ső pontja alapján elrendelendő végrehajtásnál sem az igények bejelentésére hirdetménynek, sem elsőség iránti eljárásnak nincs helye. A kézi zálog becslés és hirdetés előrebocsátása után elárverezendő, s a biztosított követelés a vételárból a birói kiküldött által kielégítendő, a netaláni felesleg pedig a kifizetett eredeti váltóval az adósnak, esetleg a csődtömegnek kiadandó, vagy akadály esetében birói kézhez teendő. A kifizetésről szóló nyugta a kiküldött által a váltóra irandó. Az ezen eljárás során hozott bírósági végzés ellen felfolyamodásnak, a kiküldött eljárása és végzése ellen pedig előterjesztésnek van helye, mely azonban csakis az árverésen befolyt pénznek kiadatását függeszti fel. 257. §. Azon napot, a melyen jelen törvény hatályba lép, az igazságügyminiszter állapítja meg. E törvény hatályba léptének napjától kezdve az 1868. évi LIV. t.-cz. 338-474. §§. s az 1876. november hó 30-án a váltótörvény életbeléptetése és a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendelet 57—96. §§. hatályon kivül helyeztetnek. 258. §. A jelen törvény hatályba léptének napján folyamban levő végrehajtási ügyekre jelen törvény rendeletei rendszerint nem alkalmazandók. Ezen szabálytól eltérőleg jelen törvény rendeletei alkalmazandók: a) az egész végrehajtási eljárásra : ha a jelen törvény hatályba lépte napjáig a végrehajtás elrendeltetett ugyan, de foganatosítása meg nem kezdetett; b) az árverés foganatosítására és az azt követő eljárásra, ha az árverés a jelen törvény hatályba lépte utáni időre van kitűzve; c) a végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránt indított keresetekre és az igényperekre, ha ezek a jelen törvény hatályba lépte után indíttatnak, vagy ha az első tárgyaláshatárnap a jelen törvény hatályba lépte után tűzetik ki; d) az elsőbbségi bejelentvények elintézésére