Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 42. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [6. r.]

— 347 sal együtt megsemmisíttetett, vagy alperes a felső bíróságnak jogerőre emelkedett ítélete által a kereset alul felmentetett: a biztosítási végrehajtás feloldandó. 234. §. A 223. §. esetében, ha a biztosítási végrehajtás elrendelésekor a per még folyamban nem volt vagy meg nem indíttatott: a követelő fél köteles a biztosítási végrehajtást rendelő végzés kézbesítésétől, — vagy ha ekkor követelése még le nem járt, a lejárattól számított 30 nap alatt a pert megindítani; ellenesetben az ellenfél kérelmére a biztosítási végrehajtás feloldatik. A 225. §. esetében tartoznak az ott elősorolt hatóságok a biztosítást rendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt a biztosítást szenvedő hivatalnok, tisztviselő vagy előljárósági tag ellen az illetékes biró előtt a pert, vagy a büntető-bíróság előtt bűnvádi, vagy az erre illetékes hatóság előtt a fenálló szabályok szerinti eljárást megindítani, ellenesetben az ellenfél kérelmére a biztosítási végrehajtás feloldatik. A 30 napi zárhatáridő után beadott kereset vagy meginditott eljárás a biztosítási végrehajtás feloldását akkor sem akadályozza, ha a feloldás a per vagy az eljárás megindítása után kéretett. Ha a biztosítást kérő fél a per vagy eljárás megindítását közokirattal nem igazolta: a feloldási kérelem folytán a felek meghallgatása rendeltetik el, s a biztosítási végrehajtás feloldandó, ha a biztosítást kérő fél a tárgyalás alkalmával, vagy azt megelőzőleg beadott nyilatkozatában a pernek illetőleg az eljárásnak a zárhatáridő alatti megindítását nem igazolja. Ha azon Ítélet, melynek alapján biztosítási végrehajtás rendeltetett, a felsőbb bíróságnak jogerőre emelkedett ítélete által a megelőző egész eljárással megsemmisíttetett, vagy alperes a felsőbb bíróságnak jogerőre emelkedett Ítélete által a kereset alul felmentetett: a biztosítási végrehajtás feloldandó. 235. §. A ki nyilván valótlan vagy megszűnt követelés fedezetére biztosítási végrehajtást eszközöltet, minden ez által okozott kárért felelős; s ezen felül a biztosítást szenvedő fél kérelmére 500 írtig terjedhető pénzbirságban marasztalható. A kártérítési követelés felett, a mennyiben ez a követelés iránti alapperben viszonkereset utján érvényesíttetik, a per bírósága a főperrel egyidejűleg határoz. Egyéb esetekben az alapperben hozott felmentő Ítélet jogerőre emelkedésétől, vagy ha a biztositási végrehajtás a 231. 234. §§. szerint feloldatik, a feloldást rendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított három hónap alatt azon bíróságnál indítandó meg a rendes kereset, mely illetékes lenne, ha alperes ezen helyen tartaná rendes lakását. Ezen esetekben a kártériési követeléssel együttesen tárgyaltatik és döntetik el a birságban való marasztalás kérdése is. Midőn csupán birságban való marasztalás kéretik: a kérelem a fent emiitett három hónapi batáridő alatt azon bíróságnál terjesztendő elő, mely a biztositási végrehajtást elrendelte. A bíróság a feleknek sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás utján való meghallgatása mellett végzés által kataroz. A végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. A 227. és 231. §§. értelmében letett biztosíték a három hónapi határidő eltelte előtt, és ha «zen határidő alatt a kártérítési per vagy a birságban marasztalás iránti eljárás megindittatott, ezeknek jogerejü eldöntése előtt ki nem adható. H. Zárlat. 236. §. Zárlatnak van helye: a) a per megindítása előtt vagy a per folyama alatt felperes kérelmére, ha a követelés tárgyát egyidejűleg meghatározott dolog vagy jog képezi, s a zárt kérő a birtokos elleni igényét közokirattal vagy teljes bizonyerejü magánokirattal igazolja, s egyszersmind hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy zárlat alkalmazása nélkül igényének érvényesítése veszélyeztetve van; b) egyedileg meghatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatályíyal biró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be; c) a 225. §. eseteiben, a mennyiben a követelés tárgyát egyedileg meghatározott dolog vagy jog képezi; d) ha valamely ingó dolognak vagy jognak birtoka vitássá válik, s nem állapitható meg, hogy ki van a valódi birtokban vagy kinek legyen joga birói oltalomra; e) valamely ingatlanra bekeblezett vagy előjegyzett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére : a jelzálogul szolgáló ingatlanra és ennek tartozékaira, ha a hitelező igazolja, hogy a lejárt kamatok iránt keresetet iuditott, s egyszersmind hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a jelzálognak vagy tartozékainak állaga zárlat alkalmazása nélkül veszélynek van kitéve; f) ingóságokra vezetett végrehajtás során a 72., 80. és 81. §§-ban megállapított esetekben; g) végrehajtás alatt álló ingatlanokra a 164. §. esetében; h) az árverési vevő kérelmére a 181. §. esetében. 237. §. A 236. §. a) és b) pontjának eseteiben, a mennyiben a zár alá veendő tárgy iránt per van indítva, vagy a zárlati kérelem beadásával egyidejűleg megindittatik: a zárlat elrendelése iránti kérvény a per bíróságához adandó be. A 236. §. a) pontja esetében, ha a zárlat a per megindítása előtt kéretik, ugy a 236. §. c), d) és e) pontjainak eseteiben a zárlati kérvény azon birtokbirósághoz vagy járásbírósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatosítandó. Ha a zárlat ingókra és ingatlanokra szándékoltatik intéztetni, az elrendelésre a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy járásbíróság területén foganatosítandó zárlat esetében a választási jog a zárlatot kérőt illeti. A 236. §. g) és h) pontjai esetében a zárlati kérvény a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz (18. §.) adandó be. A 236. §. f) pontjának eseteiben a zárlat iránti kérelem a végrehajtási eljárás során terjesztendő elő. 238. §. A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el, s erről az ellenfél a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a feljegyzés tárgyában hozott telekkönyvi végzés kiadmányozása alkalmával értesíttetik. A 236. §. a) és e) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a biróság belátása szerint megállapítandó biztosíték összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban (35. §.) a zárlat foganatosa előtt letenni legyen köteles. A 236. §. f) pontjának eseteiben a zárlatot a kiküldött a végrehajtás foganatosítása alkalmával rendeli el. 239. §. Midőn a zárlat valamely ingatlannak csupán tulajdonjogára rendeltetett el: a foganatosítás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik, és e végből ha a 19. §. esete nem forog fen, az illetékes telekkönyvi hatóság megkerestetik. A zárt kérő határozott kérelmére azonban ezen esetben is a biróság a tartozékok összeírását, s zárgondnoki kezelés alá adását rendelheti el. Midőn a zárlat ingóságokra, vagy valamely ingatlan használati jogára rendeltetik el, az a helyszínén a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése, s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik. A 71. §. első bekezdésében megjelölt tárgyak zárlat esetében is birói letétbe helyezendők. A zárgondnokot a zárlatot rendelő biróság nevezheti ki. Ha ez nem történt ugy a 236. §. f) pontjának eseteiben az érdeklettek meghallgatása után a zárgondnokot a kiküldött nevezi ki. Zárgondnokul fedhetlen jellemű, s elegendő vagyoni biztosítékkal biró magyar honos nevezendő ki, kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakása és körülményei a zárgondnoki dijak és költségek felesleges szaporodását ne oredményezze. (Vége következik.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Borbély Vidor (lakik Budapest képiró-utcza 9. sz.) ügyvéd a budapesti ügyvédi kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Marosi Kálmán szigetszentmiklósi ügyvéd és kamarai tag Székesfehérvárra történt elköltözése folytán fenti lajstromból kitörültetett ; ifj. Dr. Darányi Ignácz budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig neve mellett az »ifjabb« jelzőt már nem használván t az a lajstromból kitörültetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint ifj. Acs Károly (lakik VIII. ker. bodzafa-utcza 25. sz.), Fenyvesi Károly (lakik királyutcza 11. sz.), Hanny Elek (lakik Sándor-utcza 10. sz.) éi Hevesi Lajos (lakik II. ker. vízi-város fő-utcza 51. ÍZ.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek; ellenben Melicskó Miklós budapesti ügyvéd és kamarai tag, kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése, — Perczel Aurél budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig elhalálozása folytán, ugyanazon lajstromból kitörültettek, utóbbnevezettnek irodája részére Tóth Gyula budapesti ügyvéd és kamarai tag, neveztetvén ki gondnokul. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik tétetik, miszerint Kurucz György bpesti ügyvéd és kamarai tag — elmebetegség folytán — az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett; irodája részére pedig Dr. Brunkala László budapesti ügyvéd és kamarai tag rendeltetett ki gondnokul. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bochdánovits Sándor aradi ügyvéd, mint köztisztviselő összeférhetlenség alapján, az ügyvédi lajstromból kitörültetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kirátyfalvy Gábor tokaji lakos ügyvéd, a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága által f. évi július hó 25-én 319. sz. a. hozott ítélettel, az ügyvédség gyakorlatától hat hónapra felfüggesztetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Nyomárkay Oszkár sztropkói lakos ügyvéd ellen a sátor-allja-ujhelyi kir. törvényszék által csőd rendeltetvén, az az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Jancsovits Imre, elmebetegség folytán felfüggesztett szarvasi ügyvéd, az elmebetegség megszűnte következtében, az ügyvédi gyakorlatba visszahelyeztetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Boskovics János, s.-a.-ujhelyi lakos ügyvéd, kamaránk ügyvédi lajstromába folytatólag vétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Jakobovics Mór király-helmeczi, é* Márffy Géza kassai lakos ügyvédek, lemondásuk folytán, a. kamara lajstromából kitörültettek. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tary Endre kecskeméti lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett, Ujszászy Gyula kecskeméti lakos ügyvéd pedig székhelyét — e kamara területén belől — Nagy-Körösre tette át. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tetetik, miszerint Kerekes Miklós, czeglédi lakos ügyvéd, kamaránk ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Farkas Gergely kecskeméti lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett, Kist László czeglédi lakos ügyvéd pedig önkénytes lemondása folytán ugyanabból kitörültetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Sárközy Mihály kecskeméti lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Erdélyi Döme kecskeméti lakos ügyvéd pedig, Szegedre történt átköltözése folytán, ugyanabból kitörültetett. A Szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Erdélyi Döme szegedi és Kirer Mihály nagy-kikindai ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Különfélék. — A jogászkörben f. h. 18-án Dr. Herich Károly előadást tart »a vasúti jogról különös tekintettel a Franczia-, Olasz-, Német-ország, a Schweiz és az osztrák-magyar monarchia közt köt. tetni tervezett nemzetközi egyezményre*. — Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Okt. 23-tól oki. 30-ig). — Freiberger J. kassai tsz. okt. 23. 24. 25. (193). — Adám Dávid szegedi tsz. okt. 23. 24. 25. (231). — Naphtali D. Mór gy.-fehérvári tsz. okt. 25. (205). — Hell Leopold s.-a.-ujhelyi tsz. okt. 25. 26. 27. (222). — Weisz Imre pozsonyi tsz. okt. 29. 30. 31. (173). — Schwab Nándor n.-szebeni tsz. okt. 29. (199). Kiraat a Jiapesti Közlf-Ml. Rövidítések: bb. = benyújtási határidő és bejelentési határidő ; vh. = végrehajtó ; i. — ideiglenes ; t = tömeggondnok; p. = perflgyelö. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny11 azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. Csődök : Pick Zsigmond bpesti tej. ker. ellen ker. s vtsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. nov. 12. 13. 14.; i. t. és p. Vaskó Endre; végi. t. s csődválasztm. választása nov. 14. (230). — Fridmann Dávid szödemeteri lakos ellen zilahi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. dec. 10. 11. 12 ; i. t. Hunyady Domokos, p. Lőrinczy György ; végi. t. s csődválasztm. választása dec. 12. (230). — Ádám Dávid h.-m.-vásárhelyi bej. ker. ellen szegedi tsz. által; bh_ s hitelezőt összejöv. okt. 23. 24. 25 ; p. Danijanovits János, i. t. Kovács János (231). — Gergelyfl Károly ret