Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 40. szám - Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv javaslata közt. 2. [r.]

Hetedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1877. október 4 Mc|jelen minden csütörtökön ; a .magyar jogászgyülés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. {LLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben bizhoi. bordással, va?v vidékre bérmeutes szétküldéssel) a .Magyar Themis"-re, az .Igazságügyi rendeletek tára" és a .Döntvények gyűjteménye" cziznű mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, felevrt í forint, negyedévre 2 torint 60 kr. Az elí6ze!é<i pénzek bérmentese n, vidékről le? czélszerűbben póstautalvány úijaD küldendők Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. iz. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Külön mellékletek: a „'íD öntvények gyűjteménye," és az „Jgazsácjügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: TDx. Payer Ulászló. Kiadó: az ,,^í^tiieri.a,eia.m.4' részvénytársaság. TARTALOM: Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv javaslata közt. Dr. Payer Lászlótól. — Közigazgatási bíráskodás. (A közigazgatási bíráskodás Ausztriában.) G r u b er Lajostól. — Szemle. (A bagatell-ügyi törvényjavaslat.) — Levél a szerkesztőhöz. Dr. V i d a Lajos budapesti ügyvédtől. — Még valami a korlátozási keresetekről. Kollár Lajos ügyvédtől.— »Haza«-»Tisza«. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás). — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Az ügyvédvizsgálati hetes bizottság elvi megállapodásai.) — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlőny«-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A váltótörvény anyaggyüjteménynyel. Előfizetési felhívás MAGYAR* THEMIS 1877-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek tára", az „igazságügyi törvények, anyaggyüjteménynyel" éB a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen ésv idékr ö 1 postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az >Athenaeum* Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése f. h. végével lejár, kérjük, szíveskedjenek az előfizetést megújítani, mivel máskülönben a lapot nem küldhetjük tovább. A kiadó-hivatal* Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv javaslata közt. ű A részesség fejezete a két javaslatban egymástól egészen eltérőleg van construálva. A magyar javaslat a tetteseket azzal definiálja, hogy »a büntettet vagy vétséget együtt vagy közösen követik el« ; az osztrák a definitiót teljesen mellőzi. Szigorúan véve, az utóbbi a helyes, mert ha definiáljuk mindazon cselekvési formákat, melyek a tettesekéivel határosak, ez által már önmagában meg van adva a körvonal, mely a tetteseket a felbujtóktól és a segédektől elválasztja; de nézetünk szerint daczára ennek jól cselekedtek a magyar javaslat készítői, midőn — követve a német, a franczia, a belga és más törvények példáját — a tetteseket definiálták és ez által a bírónak, a mennyire lehet, határozott cynosurát nyújtottak az iránt, hol végződik a tettesi minőség. A felbujtó definitiója a két javaslatban csaknem azonos; a magyar javaslat épugy mint az osztrák, kerüli a német s a franczia törvény casuistikáját és tisztán csak a cselekmény minőségét jelöli meg. Figyelemre méltó, hogy a magyar javaslatban a felbujtás a >reábir« szóval van kifejezve. A 43-iki javaslat a * reávesz* szót használja, a belga törvény »provoquer a commettre«, a német törvény és az osztrák javaslat >bestimmen«. Tagadhatlan, hogy mindezen kifejezések némileg mást jelentenek; a >reávesz« — mint a magyar javaslat indokolása helyesen megjegyzi — inkább a rászedéshez hasonlit, a »provoquer« a felbujtó cselekményét helyezi előtérbe, a sbestimmeni: ellenben ép az eredményre vonatkozik tulnyomólag; holott a »reábir« egyenlően fedi a felbujtó cselekményét és az az által előidézett eredményt. A magyar javaslat ezen kifejezését mindenki szerencsésen választottnak fogja mondani. A segéd definitiója tekintetében a magyar javaslat teljesen eltér az osztráktól és — mint egyszer már volt alkalmunk kifejteni1) — ellentétbe jön a segédről uralkodó tannal is. Általánosan el van fogadva, hogy a bűnsegéd az, a ki a cselekmény elkövetéséhez bármi módon tudva segélyt nyújt. A segély vagy physikai vagy psychikai; az első valamely testi cselekmény szándékos elkövetésében, pl. az eszközök szolgáltatásában vagy az akadályok elhárításában áll, az utóbbi azon szellemi behatást foglalja magában, melynél fogva a tettes megerősíttetik elhatározásában vagy támogattatik a kivitelben; ide tartozik a segély nyújtásának megigérése is. Az osztrák javaslat definitiója2) mindezen cselekményeket fedezi. A tettes és a segéd dolusa közti kapcsot a »wissentlích« szóval, a segéd cselekményét magával a »Hilfe leisten* kifejezésével jelöli meg, a psychikai segélyre vitai a »Rath«, a physikaira a »That« szó, végül nagyobb világosság kedvéért a segély előzetes megigérését — eltérőleg a német törvénytől — külön is felemliti. A magyar javaslat legújabb szövegé•) »M. Th.« 1875. a) Az osztrák javaslat definitiója következőleg hangzik : 50. §. »Als Theilnehmer wird bestraft: Wer einem Andern zur Verübung eines Verbrechens oder Vergehens durch Eath oder That wissentlich Hilfe geleistet, oder auch nur im Voraus seine bei oder nach der That zu leistende Hilfe zugesichert hat (der Gehilfe).c nek megállapítása az osztráktól a következőkben különbözik:') I. a segéd dolusa tekintetében nem elégszik meg azon kapcsolattal, melyet az osztrák javaslat a tudatosságban felállít, hanem »szándékos« előmozdítást ki ván; II. a segéd cselekményét nem a »segélynyújtás*, hanem az »előmozdítás és könnyítés« kifejezéseivel jelöli meg; III. külön kiemeli azon esetet, midőn a segéd a bűntett vagy vétség elkövetésének előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir; IV. ezen esetnél nem kívánja meg sem a szándékosságot, sem a tudatosságot; V. a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély tekintetében nem követeli meg, hogy ez megígérve (zugesichert) legyen, mint az osztrák javaslat teszi, hanem megelégszik azzal, hogy a segéd ez iránt másokkal megelőzőleg egyetértsen; VI. ugyanezen pontnál nem követeli meg, hogy az egyetértés ugyanazon segéd által teljesített cselekményre vonatkozzék, s ebből kifolyólag segédnek tekinti azt is, a ki a tettessel egyetért az iránt, hogy egy harmadik személy fog segélyt nyújtani. Ezen pontokat kissé részletesebben kell elemeznünk. Ad I. A dolus két tényezőből áll; magában foglalja a tudatot és az akaratot. Ezen két tényezőnek meg kell lenni ugy a tettes, mint a segéd cselekményében, de mindeniknél csakis a maga cselekményére vonatkozólag. Az nem követeltethetik meg, hogy a segéd is akarta legyen a tettes cselekményének elkövetését; a segéd do • lusa lehet dolus indeterminatus,2) sőt atet') A magyar javaslat szövege a következő : 69. §. A véghezvitt vagy mejkisérlett bűntett vagy vétség részese az : — — 2. a ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti ; vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir ; úgyszintén, a ki másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért (bűnsegéd). *) >Man kann nicht sagen, dass dasjenige, was ihm (dem Gehülfen) zur Last falit, das Verbrechen sei : er kann vielmehr für dasselbe nur vermöge einer ausdrücklich die Strafbarkeit auf ihn ausdehnenden Satzung verantwortlich gemacht werden. Diese Satzung erscheint als eine