Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 3. szám - Divatos igazság

— 22 — lése s megtartása iránt a bíróságok s az ügyvédi kamara saját hatáskörükben intézkednek. Ezen díjszabályzat a kassai kir. törvényszék és az annak területén Jévö kir. járásbíróságok által követendő egyöntetű eljárás végett zsinórmérvül a törvényszék mai napon tartott teljes ülésében elfogadtatván, hatályba léptének időpontjául 1876. évi deczember hó első napja jelöltetett ki. Kelt a kassai kir. törvényszéknek 1876. évi november hó 21-ik napján tartott teljes üléséből. Br. Barkóczy Mihály, s. k. kir. törv. széki elnök. Maxintsák, s. k. h. jegyző. Ezen díjszabályzat a kassai ügyvédi kamara \ teljes választmányának 1876. november 17-én tartott ülésében 1238. sz. a. határozattal a kassai kir. törvényszéknél és annak területén lévő kir. járásbíróságoknál folyó ügyekben ugy a bíróság előtti mint azon kivüli díjszámításra nézve az ügyrend 15. §. értelmében kötelező szabványul elfogadtatván, ezennel kihirdettetik, 1876. deczember 1-től életbeléptettetik és emiitett ügyekre s díjszámításokra nézve szigorú miheztartás végett a kamara összes tagjaival közöltetik. Kelt a kassai ügyvédi kamara választmányának 1876. november 24-én tartott üléséből. Glósz Ernő, s. k. elnök helyettes. Korányi Károly, s. k. titkár. JOG-ESETE TZ. A földhitelrészrénytársaság ügye a kir. tábla előtt. A budapesti kir. itélő tábla ifj. Dr. Neumann Sándor ügyvéd által képviselt Báron testvérek keresk. czégnek felperesnek, Kohrer Victor ügyvéd által képviselt magyar általános földhitelrészvénytársaság mint alperes ellen az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai megválasztására vonatkozó s 1876. évi július 5-én megtartott közgyűlés határozatának megsemmisítése iránt, a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1876. évi október hó 2. napján 102809. sz. a. hozott ítélettel befejezett perét felperesnek és alperesnek az 1876. évi október hó 23. napján 118047. és 118055. sz. a. közbevetett felebbezése folytán az 1876. évi deczember hó 28. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítélete, a perköltség iránt rendelkező rész kivételével, oly módosítással hagyatik helyben, hogy alperes részvénytársaság, illetőleg annak jelenlegi igazgatói, tartoznak a közgyűlést jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől szá- \ mitandó 15 nap alatt az alapszabályok 31. §-ában előirt módon és azóta meghatározott legrövidebb határidőre összehívni; tartoznak továbbá az összehívási hirdetménynek az alapszabályok 5. §-ban kijelelt hírlapokban megtörtént beigtatását a vonatkozó hirlappéldányok bemutatása mellett a fentérintett 15 nap alatt az eljáró kir. törvényszéknél igazolni, mert különben ezen határidő leteltével a közgyűlés összehívása az eljáró kir. törvényszék által fog eszközöltetni. Az elsőbiróság | Ítéletének a perköltség kölcsönös megszüntetésére I vonatkozó része megváltoztatik, s tartozik alperes felperesnek 111 fit 72 krnyi perbeli és lélebbezési költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok. Annak kijelentése mellett, hogy az alperes felebbezéséhez csatolt okmányok jelen per felülbírálásánál a p. r. t. 283. §-hoz képest figyelembe nem vétethetnek, és tekintettel arra, hogy valamely ítélet csakis annak jogerőre emelkedése után hajtathatván végre, felperesnek felebbezésében felhozott azon éi velése, hogy a megnevezett igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok a czégjegyzékből azonnal kitörlendők lettek volna, a peres eljárás szabályaival merőben ellenkezik; tekintettel továbbá arra, hogy a fenálló közigazgatási szabályok szerint minden idegennek Budapestre érkezése é6 itteni ideiglenes tartózkodása a rendőrségnek bejelentendő, az ily nemű bejelentés megtör- j téntéről szóló okmány tehát a Budapesten állandó lakás bizonyítékául nem szolgálhat és hogy ezen ténykörülmény csak az illetékes hatóságnak ez irányban kiadott hivatalos bizonyítványa által igazolható : az elsőbiróság ítéletét annak indokainál fogva, de miután annak végrehajthatóságát alperestől függővé tenni nem lehet, a keresk. törv. 178. §. szelleméhez képest a fent jelzett módosítással helybenhagyni, a perköltségre vonatkozó részében azonban megváltoztatni, s alperest mint pervesztest a mérsékelt perbeli és felebbezési költségekben a p. t. r. 251. §. értelmében annyival inkább elmarasztalni kellett, mert a pernek természete a költség kölcsönös megszüntetésére indokul nem szolgálhat, a közgyűlési határozatnak perrel megtámadására törvény által feljogosított és ezen jogot igénybe vevő részvényes pedig jogosítva van követelni azt is, hogy bíróilag helyesnek ismert követelése érvényesítése végett szükségelt pereskedés körül felmerült költségei is megtérít- | tessenek. EGYLETI ÜGYEK. A magyar jogászgyülés állandó bizottsága f. h. 14-én tartotta alakuló ülését. A taj,ok nagy számban jelentek meg; a vidékiek közül Nagy József Nagyváradról, Dr. Ziskay Antal Győrről, Mozgay Antal Veszprémből. M a i 1 á t h György országbíró mint hatodik magyar jogászgyülés elnöke megnyitván az ülést, megköszönte megválasztatását, mit a jogászgyülés alkalmával csak táviratilag tehetett. Dr. Hoffmann Pál indítványára az állandó bizottság elnökévé M a iláth György, helyettes elnökévé Daruváry Alajos egyhangúlag megválasztatott; szintúgy egyhangúlag titkárrá Dr. S i e g m u n d Vilmos, pénztárnokká M o r 1 i n Imre választatott meg. A pénztár állásáról tett előterjesztés tudomásul vétetvén, Dr. E m m e r Kornél indítványt tett négy albizottság kiküldésére a jövő jogászgyülés által tárgyalandó kérdések kitűzése iránt; Dr. Hoffmann Pál pedig egy 12 tagból álló albizottság kiküldését indítványozta, melynek feladata volna először is javaslatot készíteni a magyar jogászgyülés jövendőbeli feladata és iránya tárgyában, ezután pedig j négy albizottságra oszolva kidolgozná a jövő jogász- i gyűlés számára kitűzendő kérdéseket. Hosszas j vita után elfogadtatott Dr. Emmer Kornél azon | indítványa, hogy négy albizottság küldessék ki, ! melyek mindegyikébe öt tag választassák, s egyszersmind utasításul adatott a megválasztandó albizottságoknak, hogy egy össz-ülésben előlegesen tanácskozzanak Dr. Hoffmann Pál indítványa felett. Az albizottságokhoz lesznek utasitandók az állandó bizottságon kivül álló tagoknak a kérdések kitűzésére vonatkozó indítványai. Ezen indit- i ványok Daruváry Alajos alelnöknél (ujvilágutcza 8. sz.) nyújtandók be. Az albizottságok következőleg alakíttattak meg: az 1. szakosztályba; C z o r d a Bódog, Daruváry Alajos, Dr. Győry Elek, Dr. Hoffmann Pál, Dr. Te1 e s z k y István ; a 2. szakosztályba : Dr. A p á t h y István, Dr. B r ó d e Lipót, J a n i t s e k József, Manojlovits Emil, Dr. Schnierer Gyula; a 3. szakosztályba : Dr. D á r d a y Sándor, Dr. Emmer Kornél, Dr. Körösi Sándor, Sárkány József, Szabó Miklós; a 4. szakosztályba: Dr. Mannheimer Ignácz, Ráth György, Ku p p Zsigmond, Dr. Weinmann Fülöp, Zlinszky Imre választatott. Végül a V ajka y Károly lemondása folytán megürült helyre j titkos szavazás utján Csemeghy Károly választatott meg az állandó bizottság tagjává. — A jogászkör ben f. h. 18-án Dr. Zsig- { m o n d y Jenő ügyvéd tart felolvasást a fizetés- • képtelen adósok által kötött jogügyletek megdön- j tésére vonatkozó törvénytervezetről. Az ügyrédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az ügyvédvizsgáló bizottságba Dr. K u n c % Jenő lemondása folytán Dr. DelPAdami Rezsőt választotta meg. Duzs Lajos kalocsai ügyvédnek, a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagjának, elhalálozása folytán a választmányba az ügyvédrendtartás 23. §-a értelmében Dr. Darányi Ignácz lépett be. A budapesti ügyvédi kamara a következő átiratot intézte a területébe eső bíróságokhoz és kir. ügyészségekhez: Az 1876. év végéig kiegészített és a tényleges létszámnak megfelelően összeállított ügyvédlajstrom-kivonatot y. alatt van szerencsénk megküldeni ; ezen küMeményünkhez azon kérelmet csatoljuk, szíveskedjék saját hatáskörében egész erélylyel oda törekedni, hogy a fenti lajstromban illetve az időközönkint megküldendő pótjegyzékekben elő nem fordulók, ha mint a kamara kerületében lakók jelentkeznek, a felek rendszeres képviseletétől elzárassanak, illetve a mennyiben a zugirászat gyanújával méltán terhelhetők, a törvényszerű elbánás alól el ne vonassanak, mert az annyira elharapódzott /ugirászatnak csak a kir. biróságok és ügyészségek hathatós közreműködésével remélhetünk gátot vethetni. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk ismételve hangsúlyozni, hogy csak azon ügyvédjelöltek jogositvák főnökeik helyetteseiként a biróságok előtt megjelenni, kik a kamara által felvételi igazolványnyal — mely időleges főnökeik nevét is tartalmazza — ellátvák; miért, is kérjük ezen igazolványok felmutatását szigorúan és szorosan követelni, nehogy a jogosulatlanok biróságok előtti fellépésének kíméletes elnézése által a zugirászatnak egy ujabb és a szokottnál talán még veszélyesebb tere nyíljék és ez által a törvény helyes intentiója meghiusittassék. Budapesten, 1876. decz. 29-én. A budapesti ügyvédi kamara. Funták,S.Í., elnök. Dr. Siegmund, s. k., titkár. A kecskeméti ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését 1876. deczember 30-án tartá meg; az évi jelentésből kiemeljük, hogy a múlt évben 16 uj tag vétetett fel a kamarába, kitörültetett pedig összeférhetlen állás viselése miatt 3, önkénytes lemondás folytán 1, elhalálozás folytán 1, lakhelyváltoztatás folytán 1. .A kamara tagjainak száma az év végén 92 volt. Ügyvédjelölt felvétetett 22, kitörültetett különféle okokból szintén 22, bejegyezve maradt 42. Az iktatóba érkezett 775 ügyszám közül 44 választmányi ülésen elintéztetett 704 sz., 22 fegyelmi ülésen pedig 71 sz., hátralék tehát nem maradt, A mult évről fenmaradt 19 panaszhoz ez évben 35 érkezett. Ezekből fegyelmileg kezeltetett 22, és pedig visszautasittatott 2, beszüntettetett 2, feddésre Ítéltetett 2 ügyvéd, összeférhetlen állás miatt kitörültetett 3 ügyvéd, birsággal büntettetett 1, vád alá helyezés miatt felfüggesztetett 2 ügyvéd, folyamatban maradt 10 fegyelmi ügy. A választmány intézkedése alatt 32 panasz volt; ezek közül 1 dorgálással intéztetett el, 5 visszautasittatott, 2 visszavonatott, 3 a t.-székhez áttétetett, folyamatban maradt 21 pa. nasz. Megjegyzendő, mikép ez évben ügyvédjelölt ellen panasz elő nem fordult. A kamarai tagok évi illetménye a folyó évre ismét 12 írtban lön megálla pitva. A fegyelmi bíróság a folyó 1877. évre következőleg alakíttatott meg : elnök : Ujszászy József; elnöki helyettes : Zombory László ; titkár: Kiss Lajos; — fegyelmi bírák első félévben: Pacsu Mihály, Papp Sándor, Szalontay Elek és Fekete István; póttagok: Németh Dániel és Jenovai* Sándor; — a második félévben fegyelmi bírák : Magyar László, Quirini Miklós, Tóth István, Zimay Károly; póttagok: Tóth Ignácz és Feliczides Sándor. A budapesti Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Puchevt Ervin budapesti ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett és irodája részére gondnokul Dr. Hauer Sándor ügyvéd (lakik nagy-korona utcza 13. sz.) kirendeltetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kovács Lajos budapesti ügyvéd és kamarai tag, Kievárdára történt elköltözése folytán, » kamara lajstromából kitörültetett. A budapesti ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, miszerint Wizinger Károly budapesti ügy-