Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Törvényjayaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [3. r.]

— 315 — határnapon az ingatlan a kikiáltási áron alul is el fog árvereztetni. 150. §. Ha a kikiáltási ár 500 ftot meghalad : a hirdetmény kifüggesztésétől számított legalább hatvan napra első, és e naptól számított legalább harmincz napra másod árverési határnap tűzetik ki. Ezen esetben az első árveréskor az ingatlan, ha csak abba az összes érdeklettek (151. §.) közjegyzőileg hitelesített névaláírással ellátott, avagy a kiküldött előtt tett és jegyzőkönyvbe veendő s az érdeklettek által aláírandó nyilatkozatban bele nem egyeznek, a kikiáltási áron alul el nem adathatik, a második árverési határnapon ellenben az ingatlan a kikiáltási áron alul is eladatik. 151. §. Az árverési hirdetmény a 149. §. esetében csupán a telekkönyvi hatóságnál való kifüggesztés és az illető járásbíróság területén való szabályszerű körzés által tétetik közzé. A 150. §. esetében a kifüggesztésen kivül a hirdetmény az illető törvényszék területén közhírré teendő, s ezen felül egyszer a hivatalos lapba igtatandö. Ezen kivül saját költségére mindenik érdekelt (152. §.) kívánhatja, hogy az árverési hirdetmény valamely más közlönyben, vagy a hivatalos lapban egyszernél többször, illetőleg a 149. §. esetében is közzé tétessék. — Az ebbeli szóval is előterjeszthető kérelmet, ha a hirdetési dijak elölegeztetnek, a kiküldött teljesíteni köteles. A hirdetménynek a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztelt példányára a kiadóhivatal főnöke a kifüggesztés napját reájegyézni, s aláírásával ellátni köteles. Ezen hirdetményi példány az árverési határnap eltelte után leveendő és az iratokhoz csatolandó. 152. §. Az árverési hirdetmény külön kézbesittetik : a) a végrehajtatónak, b) a végrehajtást szenvedőnek c) mindazoknak, a kiknek javára a bemutatott telekkönyvi kivonatból kitünőleg az elárverezendő ingatlanra zálogjog vagy valamely bekeblezett zálogjogra alzálogjog. vagy más telekkönyvi jog van bekebelezve vagy előjegyezve; vagy az e tárgyban beadott kérvény mint elintézetlen széljegyezve, vagy mint nem jogérvényesen elutasított feljegyezve van; d) a végrehajtást szenvedő netaláni tulajdonostársának, e) a kir. adófelügyelönek. Az árverési hirdetmény a b). c), d) pont alatt emiitett érdekelteknek a hirdetményi időzés mellőzésével a keresetre hozott első végzésre előirt szabályok megtartása mellett kézbesítendő. Ha a hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b), c) és d) pontban érdekeltek részére való kézbesítéséről a szabályszerű vétbizonyitvány be nem érkezik, a kiküldött a nem értesített érdekeltek képviseletére ügygondnokot rendel. A gondnoki rendelvény kapcsában az árverési hirdetmény is legalább az árverési határnap előtt 15 nappal kézbesítendő. A kirendelt gondnok azon nem értesített érdekeltet, kinek részére kineveztetett, a végrehajtási eljárás egész folyama alatt, az árfelosztást is ide értve, képviseli, mindaddig, mig ez képviseltetéséről nem gondoskodik. A mennyiben érdek-összeütközés nem valószínű, ugyanazon ügygondnok több érdekelt részére is kinevezhető; a végrehajtást szenvedő részére azonban, ha a 135. §. szerint ez meg nem történt, mindig külön ügygondnok'rendelendő. Az érdekeltek a gondnok kinevezéséről tudva lévő utolsó lakhelyökre, s ha ez nem tudatnék, azon községbe czimzendő ajánlott levél feladásával értesíttetnek, a mely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik. 153. §. Ingatlanok, a mennyiben törvény szerint egy telekkönyvi jószágtestet képeznek, együttesen bocsátandök árverés alá. Ha valamely telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtokdarabból áll, s a végrehajtató az árvérési feltételek tervezetének előterjesztése alkalmával az illetékes helyhatóság bizonyítványát mutatja be az iránt, hogy az egyes birtokrészleteknek külön-külön árverés alá bocsátása kedvezőbb 'eredményre nyújt kilátást, mintha a telekkönyvi jószágtesthez "tartozó birtokréezletek együttesen árvereztetnek : kívánságára a kiküldött az árverést akként rendeli el, hogy az egyes birtokrészletek külön fognak árverés alá kitétetni. Ezen esetben a végrehajtató a 141. §-ban megjelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek kikiáltási ára külön-külön megállapítható legyen, ellenesetben e tárgybeli kívánsága nem vétetik figyelembe. A végrehajtást szenvedő jelzálogos hitelezők, és a mennyiben az egész ingatlan árvereztetik, a tulajdonostársak az egyes részleteknek külön árverezés alá bocsátását előterjesztés (166. §.) során kívánhatják, tartoznak azonban ugyanazon adatokat beszolgáltatni, melyek fentebb a végrehajtatóra nézve előírva vannak. Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejűleg árvereltetnek is, együttesen árverés alá bocsátani nem lehet. 154. §. Ha több jószágtest árvereltetik, vagy ugyanazon jószágtest különböző birtokrészletei külön tétetnek ki árverésre, az árverési hirdetményben a jószágtestek és birtokrészletek azon sorrendben sorolandók fel, a mely sorrendben az árverés megtartatni fog. Ha a különböző birtokrészleteknek külön árverezését a telekkönyvi hatóság rendeli el, végzésében egyszersmind az árverés sorrendét is megállapítja ; mi ha nem történnék, az árverezés a telekkönyvi bejegyzés sorrendében történik. 155. §. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás, rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés: a) ha az egész ingatlan kikiáltási ára 500 ftot, vagy a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadának kikiáltási ára 250 ftot meg nem halad. b) ha Budapesten oly ház és beltelek árvereztetik, melynek kikiáltási ára 10000 frtot vagy a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadának kikiáltási ára 5000 frtot meg nem halad ; c) ha más helyen oly ház és beltelek árvereztetik, melynek kikiáltási ára 4000 frtot, vagy a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányada 2000 frtot meg nem halad. 156. §. Azon esetben, midőn az árverés csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el: a tulajdonostársaknak jogában áll a hirdetmény kézbesítésétől számított 8 nap alatt a telekkönyvi hatósághoz azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egész ingatlan bocsáttassék árverés alá. Ha ezt a végrehajtást szenvedőn vagy szenvedőkön kivül valamennyi tulajdonostárs kérelmezi, az árverés az egész ingatlanra elrendelendő s a kiküldött uj árverési határnap kitűzésére s uj hirdetmény kibocsátására utasítandó. Az ujabb hirdetés költségei ezen esetben a tulajdonostársak által viselendők. 157. §. Midőn a 155. §. eseteiben nem csupán a végrehajtást szenvedők jutalékára rendeltetik el az árverés: a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársaknak vagy ezek bármelyikének jogában áll a végrehajtató követelését beváltani. A 155. és 156. §§. eseteiben a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársaknak vagy ezek bármelyikének jogában áll az ingatlanra árverezni. Ha a közös ingatlant a tulajdonostársak közül egy vagy többen vették meg: a vételár azon hányadát, mely az ő hányadának megfelel, befizetni nem kötelesek. A befizetett vételár felosztása és a terhek kitörlése ez esetben azon módon eszközlendő, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá. 158. §. Ha a közös ingatlanra a végrehajtató követelését megelőzőleg oly követelés biztosítására van a zálogjog bekeblezve vagy előjegyezve, mely a végrehajtást szenvedőkön kivül egy vagy több tulajdonostárs hányadát is egyetemlegesen terheli: az árverés ezek hányadára is elrendelendő akkor is, ha a 155. §. esetei nem forognak fent. Ezen tulajdonostársak azonban az árverést rendelő végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt jogosítva vágynak a telekkönyvi hatóságnál az árverésnek a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára való korlátozását kérni, ha az illető jelzálogos hitelezőknek közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatát mutatják be arra nézve, hogy ha csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányada árvereltetik, a vételárból követelésöír kielégítését csak azon arányban igénylendik. a mely arányban a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányada a többi adós hányadához áll. Ha a végrehajtást szenvedők hányadán kivül a többi adósok hányada is árvereztetik : utóbbiak sem árverezhetnek. 159. §. Az elárverezendő ingatlanok tartozéka a helyszínén rendszerint nem iratik össze. A. végrehajtatónak azonban jogában áll saját költségére az illetékes helyhatóság által a tartozékokat összeiratni, és ezen összeírásról kiállított helyhatósági bizonyítványt a kiküldöttnek bemutatni, — ki a tartozékok összeírását a végrehajtási iratokhoz csatolja. Ha azonban az előterjesztett iratokból az tűnik ki, miszerint az elárverezendő ingatlannak a 145. §. szerint megállapítandó kikiáltási ára legalább 5000 frtot tenne, valamint akkor is, ha a végrehajtató az illetékes helyhatóság bizonyítványával igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom vagy más oly rendkívüli építmény van, mely az érték megállapítására dőutó befolyású: kérheti, hogy az árverés elrendelése előtt a kiküldött a helyszínén a tartozékok szabályszerű összeírását, s ugy ezek mint az ingatlan becsértékének hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerű megbecslését eszközölje. Ezen esetben az árverés a helyszíni eljárás befejezése után rendeltetik el és kikiáltási árul a becsár szolgál. 160. §. A végrehajtást szenvedőnek az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számitott 15 nap alatt az előző szakasz esetein kivül is jogában, áll az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett az ingatlan tartozékainak összeírását és hivatalból kinevezett két szakéi tő általi becslés eszközlését a kiküldöttnél kérelmezni. Ha ily tartozék-összeirás és becslés eszközöltetik, a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csatoltatik, s a kitűzött árverési határnapon ezen becsérték leszen kikiáltási árul alkalmazandó. Ujabb hirdetmény kibocsátása csak azon esetben szükséges, ha a 149. §. szerint egy árverési határnap lett kitűzve, s a becslés eredménye szerint az elárverezendő ingatlan becsértéke 1000 frtot meghalad. Ezen esetben az ujabb hirdetmény által, vonatkozással az előbb kibocsátott hirdetményre, egy második árverési határnap tűzetik ki, azon hozzáadással, hogy az ingatlan becsáron alul csak ezen második árverésen fog eladatni. Ezen hirdetmény a törvényszék területén s egyszer a hivatalos lapban meghirdetendő. Ha az utóbb eszközlött becslés szerint a becsár 1000 frtot meg nem halad s a 149. §. szerint egy árverési határnap tüzetett: kikiáltási árul a becsérték vétetik ugyan, de az ingatlan a kitűzött egy árverési határnapon a becsáron alul is eladatik. (Folytatás köv.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Ertl Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag, — az ellene f. évi 199. fegy. szám alatt elrendelt felfüggesztés hatályt vesztetté válván, — az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett. A budapesti ügyvédi kamara részéiül ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Oestreicher Ferencz (lakik országút 49; szám, VII. kerület) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Aj budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Csatár Zsigmond ügyvéd (lakik soroksári-uteza 13. sz. a.) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Bibó György, Deák Péter, Fridriqjk Alajos, Gyem'se Antal, Mnsa Benő, Pap Riahard, Sándor Imre, Schilling Ede, Simogyi Jattot, Sziládg Jlór, Thuróczy Zsigmond kunhalasi ügyvédek pedig, a m. kir. igazságügyoji« niszternek f. évi 1 1796. sz. rendelete értelmében, a szabadkai ügyvédi kamarából a budapesti ügyvédi kamarába átkebeleztetvén, ezen kamara lajstromába felvétettek. Különfélék. — A perrendtartási enquéle, mielőtt befejezte tanácskozásait, azon véleményének adott kifejezést, hogy a perrendtartás reformja ne növel láris utón vitessék keresztül, hanem a módosítandó-