Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Törvényjavaslat a végrehajtásieljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [2. r.]

— 299 — szenvedő tulajdonai: még ha az igény megállapíttatik Í3, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. 99. §. Azok a kik a végrehajtás folyamát felfüggesztő igénykeresetet indítanak : ha az igény nyilván alaptalannak találtatik, 500 írtig terjedhető pénzbírsággal büntettetnek. 100. §. A 91—99. §§. intézkedései megfelelően alkalmazandók azon igényperekre nézve is, melyek adó- és közigazgatási ügyekben vagy más nem a jelen törvény szerint foganatosított végrehajtás folytán lefoglalt ingóságokra támasztatnak. Ezen igényperek azon járásbíróság előtt inditandók, melynek területén a végrehajtás foganatosíttatott. A végrehajtató helyett adóügyekben az adófelügyelő, az államkincstárt érdeklő követelések "behajtásánál a kir. ügyész, a törvényhatósági pénztárt érdeklő ügyekben a törvényhatósági ügyész, községi pénztárt érdeklő ügyekben a községi bíró illetőleg a rendezett tanács polgármestere, gyámhatósági ügyekben a gyámügyész idézendő. 101. §. A végrehajtás további folyamát felfüggesztő igénykereset beadására szolgáló határidő után, ha igénykereset nem adatott be, az öszszes lefoglalt ingóságokra, ha pedig ezek epy részére vonatkozó igénykereset adatott be, az igénykereset tárgyát nem képező lefoglalt ingóságokra a további végrehajtási lépések megteendők. 102. §. A lefoglalt ingóságok birói árverés utján adatnak el. Az árverés határnapját a kiküldött hivatalhói foganositandónak rendelt végrehajtások esetében jelentkezés nélkül, ellenesetben pedig a végrehajtatónak vagy végrehajtást szenvedőnek szóbeli vagy írásbeli jelentkezésére tűzi ki. Az árverési határnap kitűzése hirdetmény kibocsátása által eszközöltetik. A hirdetménybe a végrehajtató és végrehajtást szenvedő neve, a végrehajtást és a kiküldetést rendelő végzés, a követelés összege, az árverés helye, napja és órája, az árverezendő ingóságok átalánós megjelelése és becsértéke kiteendő. Nagyobb értékű és rendkívüli minőségű tárgyak a hirdetményben külön felemlitendők. A hirdetmény a bíróságnál kifüggesztetik, szokásos meghirdetés végett, azon község elöljáróságának, a hol az árverés foganatosítandó leszen, megküldetik, a végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedőnek, és ha több foglaltató van, ezek mindegyikének, a 70. § esetében pedig a bérbeadónak is kézbesittetik. Ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 frtot meghalad, az árverési hirdetmény a hivatalos lapba egyszer beigtatandó. Mindenik érdekelt félnek jogában áll saját költségére az árverési hirdetménynek az általa kijelölendő lapok utján esetleg többször is leendő meghirdetését kérelmezni, éspedig akkor is, ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 frtot meg nem halad. A hirdetési költségek a kiküldöttnek előlegezendők. 103. §. Az árverési határidő, ha a becsérték 1000 frtot meg nem halad, 8 napnál rövidebb s 15 napnál hosszabb, ellenesetben 15 napnál rövidebb s 30 napnál hosszabb nem lehet. Ezen határidő a hirdetménynek a bíróságnál való kifüggesztésétől számittatik. 104. §. Ha a lefoglalt ingóságok vagy érték csökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók, a felfüggesztő hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte előtt, vagy ha ilyen kereset már beadatott, ennek eldöntése előtt, a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság bármelyik érdeklett fél kérelmére az árverésnek foganatosítását elrendelheti. A kérelem felett a bíróság a feleknek, s a mennyiben igénylők jelentkeztek vagy jelentettek be, ezeknek, esetleg ha rövid határidőre való megidéztetésök akadályba ütköznék, a részökre kinevezendő ügygondnoknak, s szükség esetében szakértőknek meghallgatása után határoz. Az árverést rendelő végzés ellen felfolyamodás nem használható; ha azonban a marasztalt fél vagy az igénylők részéről a becsérték készpénzben vagy ovadékképes értékpapírokban (35. §.) letétetik, vagy a felek között való megállapodás szerint egyébkint biztosíttatik, a megrendelt árverés foganatosításának mellőzésével a lefoglalt tárgyak a zár alul felmentetnek. Az árverés elrendelése esetében az árverési határnapot 8 napnál nem hosszabb időre a bíróság tűzi, ki s hirlapi hirdetésnek akkor sincs helye, ha a becsérték 1000 frtot meghalad. Az árverésen befolyt összeg a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő elteltéig, vagy ha ilyen kereset indíttatott, annak jogerejü eldöntéséig birói letétbe helyeztetik. 105. §. A végrehajtó hivatalból foganatosított végrehajtás esetében az árverést is hivatalból, ellenesetben pedig csak akkor tartja meg, ha a végrehajtató képviselője az árverési határnapon megjelen, vagy bejelentette, miszerint magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja. Az árverés előtt a végrehajtó a letéteményezett tárgyakat a bíróság főnökének vagy helyettesének utalványára magához veszi, s az árverésre kitűzött napon a helyszínére kimenvén, a kielégítési összeget és járulékait felszámítja, mi ha a végrehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverést megkezdi. 106. §. A végrehajtást szenvedőnek jogában áll kijelölni azon sorrendet, melyben az árverés történjék, sőt az összeirt ingóságok helyett más ingóságokat is bocsáthat árverés alá; de ba ezekből a követelés és járulékai ki nem kerülnek, az öszszeirt tárgyakra az árverés folytattatik. Ha a marasztalt ezen jogával élni nem akar, az árverés az összeirási sorrend szerint tételenként történik. A körülmények figyelembe vételével a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság az érdekeltek valamelyikének kérelme folytán, s szükség esetében a többi érdeklettek meghallgatásával, az összes lefoglalt ingóságoknak, vagy több külön tétel alatt lefoglaltaknak együttes elárverezését rendelheti meg. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 107. Minden tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár meg nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállíttatik. Az árverés addig folytattatik, mig felüligéret tétetik, s ha további ígéret nem történik, az árverés tárgya háromszori kikiáltás után a legtöbbet Ígérőre »harmadszor« szóval a becsáron alul és azon esetben is leüttetik, ha más árverelő által igéret nem tétetett. 108. §. Az árverésnél minden tárgy a leütéskor azonnal készpénzben fizetendő, s a vételár kifizetése után a vevőnek birtokába adatik. Ha a legtöbbet ígérő a vételárt azonnal le nem fizetné, a tárgy azonnal ujabban árvereltetik. A fizetést nem teljesítő árverelőnek a netaláni többlethez igénye nincsen, ellenben a netaláni kevesbletet megtéríteni köteles, és az árverés további folyamában részt nem vehet. Ha tudvalevő előbb lefoglaltató és törvényes zálogjoggal biró hitelező nincsen és sem elsőbbségi bejelentvény nem adatott be sem pedig az árverésen befolyt összegnek birói letétben tartása nem rendeltetett el: a végrehajtatónak joga van az árverésen követelése és járulékai erejéig fizetés nélkül venni, vagy másoknak a hitelben vásárlást megengedni. A vételár mindkét esetben a követelésbe beszámittatik. Ha több végrehajtató van, a jog csak azon esetben gyakorolható, ba ez iránt köztök megegyezés jött létre. 109. §. A mennyiben az elárverezendő ingóságok rendkívüli minősége vagy a körülmények külön árverési feltételek megállapítását teszik szükségessé, bármely érdekelt félnek az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számított 3 nap alatt beadandó kérelmére, s esetleg a többi érdeklettek meghallgatása után az árverési feltételeket a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság állapítja meg, s erről a végrehajtót és az érdeklett feleket értesiti. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Ezen esetben az árverési hirdetménynek kifüggesztett példányára reá vezetendő, hogy a megállapított árverési feltételek hol tekinthetők meg; s az árverés ezen feltételek szerint tartatik meg. 110. §. Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, mely az árverés helyét és idejét, a feleknek és az ügynek megjelölését, a követelés és járulékainak felszámítását, s folyó számrendben azárverelt tárgyak megnevezését, a vevő nevét és az eladási árt foglalja magában. Az árverési jegyzőkönyv a végrehajtó és a jelenlevő felek vagy képviselőik által aláiratik. Ha különös árverési feltételek állapíttattak meg, a legtöbbet ígérő vevő a jegyzőkönyvet és az árverési feltételeket aláírni köteles. Az árverésen eladott ingóságok, ha csak a 109. §. szerint ellenkező feltétel nem állapíttatott meg, a leütéskor azonnal a vevő tulajdonába mennek át; s az árverési eljárás megsemmisítése a vevő* által szerzett tulajdonjogra befolyással nem bir. 111. §. Mindazok, a kik az elárvereztetni rendelt ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőzőleg leendő kielégíttetést kibánnak, tartoznak, a mennyiben a részökre korábban eszközlött foglalás a végrehajtási iratokból ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentvényeiket az árverés megkezdéséig a kiküldöttnek egy példányban Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni. A szóbeli bejelentésről a kiküldött által külön jegyzőkönyv veendő fel. A bérbeadók ugyancsak az árverés megkezdéséig azon bérkövetelés összegét, melyre nézve törvényes zálogjogot igényelnek, akkor is bejelenteni kötelesek, ha a bérleti viszonyon alapuló törvény- és zálogjog a végrehajtási jegyzőkönyvben megemlítve van. 112. §. Ha elsőségi bejelentvénybe nem adatott s a végrehajtási iratokból tudva levő más foglaltató sincsen : az árverés addig folytatandó, mig a végrehajtató követelése és járulékai fedezve vannak, vagy mig az összes lefoglalt tárgyak elárvereztettek. Ezen esetben a befolyt vételárból a végrehajtató követelése járulékaival együtt nyugtatvány mellett azonnal kifizettetik, illetőleg törlesztetik ; a követelésről szóló eredeti okirat, ha a kifizetés által teljesen hatálytalanná válik, a végrehajtatótól elvétetik, s a végrehajtást szenvedőnek kiadatik; ellenesetben pedig a fizetés a végrehajtató által az eredeti okiratra feljegyeztetik, s ennek megtörténte után az okirat a végrehajtatónak viszszaadatik. Ennek teljesítése után a kiküldött a netalán fentmaradt készpénzt a végrehajtást szenvedőnek nyugtatvány mellett kiszolgáltatja, a lefoglalt, de el nem adott tárgyakat birói zár alól feloldja, s eljárásáról az iratok bemutatása mellett akiküldő bírósághoz jelentést tesz, mely ha a végrehajtás megkeresés utján foganatosíttatott, az iratokat a megkereső birósághoz teszi át. A végrehajtást elrendelő biróság a feleket az iratok beérkeztéről végzésileg azon hozzáadással értesiti, hogy azokat a bíróságnál megtekinthetik és másolatban kivehetik. 113. §. Ha elsőbbségi bejelentvény adatott be, vagy a végrehajtási iratokból tudva levő másfoglaltató van : az árverés addig folytattatik, mig valamennyi követelés és járulékai fedezve nincsen ; vagy mig az összes lefoglalt ingóságok elárvereztettek. Ezen esetben, ha csak az összes érdeklettek a vételárnak miként való felosztására nézve magába az árverési jegyzőkönyvbe felveendő egyértelmű megállapodásra nem jutottak, az összes iratok, az esetleg beadott elsőségi bejelentvények és. a vételár a végrehajtás foganatosítására illetékesbíróságnak 24 éra alatt bemutattatik; egyértelmű, megállapodás létrejövetele esetében pedig az árfelosztás a kiküldött által a megállapodásnak megfelelően azonnal eszközöltetik. 114. §. Ha az árverésen befolyt vételárból a végrehajtató követelése járulékaival együtt ki nem telik, a végrehajtató a végrehajtásnak folytatását követelheti; s ha ez iránti kérelmét az árverési iratok bemutatásáig terjeszti elő, a kiküldött a. végrehajtást szenvedőnek ugyanazon járásbíróság! területen levő indőságaira a folytatólagos végrehajtást ujabb kiküldetés nélkül foganatosítani köteles. Ezen eset kivételével folytatólagos végrehajtást csak azon biróság rendelhet, mely az alapvégrehajtást elrendelte. 115. §. A 113. §. esetében, ha a vételárfelosztásra nézve egyértelmű megállapodás nem jött létre, a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság az árfelosztásra rövid határnapot tüz; s erre az összes érdekletteket megidézi.